Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés 2019-ben

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés 2019-ben

2019. 04. 23.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A nyugdíj a szolgálati időtől és a számított nettó havi életpálya átlagkeresettől függ, így minden megszerzett jogosító nap és minden forintnyi kereset igazolására szükségünk lesz a nyugdíjszámításhoz. Ezért fontos a nyugdíjbiztosítási adategyeztetés.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha nem akar lemaradni a nyugellátások jelenét és jövőjét befolyásoló fontos fejleményekről, iratkozzon föl a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére és biztassa erre barátait is!

 


Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés 2019-ben


 

Ezt az összefoglalót az 1955-1959, 1960-1964, 1965-1969 között született, vagyis idén 60-64, 55-59, 50-54 éves kedves Olvasóim figyelmébe ajánlom elsősorban, mivel velük folyamatban volt vagy éppen zajlik a hivatalból indított nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetési eljárás.

Emellett természetesen minden kedves Olvasóm figyelmébe is ajánlom, aki saját kérelmére adategyeztetést kíván lefolytatni a szolgálati ideje és a nyugdíjalapot képező keresetei tekintetében a nyugdíjbiztosítóval – például azért, mert igényelni kívánja a nők kedvezményes nyugdíját, amelyhez pontosan tudnia kell, mikor teljesíti annak feltételeit.

 

 

Tartalom

1. HIVATALBÓL: Hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetés hivatalból

2. KÉRELEMRE: Hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetés kérelemre

2.1. Elektronikus úton kezdeményezett nyugdíjbiztosítási adategyeztetés

2.2. Hatósági bizonyítvány iránti kérelem

2.3. Kormánytisztviselők hatósági bizonyítványa

2.4. Kérelem a társadalombiztosítási egyéni számla tartalmáról szóló kivonat kiadására 

2.5. Kérelem a nyugdíjbiztosítás által nyilvántartott adatokra vonatkozóan

A szolgálati idő számításba vételéről

Keresetek igazolása a nyugdíjbiztosítási adategyeztetés során

Melléklet: A nyugdíjtörvény (1997. évi LXXXI. törvény) vonatkozó rendelkezései

 

 

1. HIVATALBÓL: Hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetés hivatalból

 

A ma már a Magyar Államkincstár részeként működő Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a nyugdíjtörvény 2013. január 1-jén hatályba lépett módosítása alapján kezdte meg a hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetéseket először az 1955-1959 közötti években született személyekkel (őket legkésőbb 2014. december 31-éig kellett értesíteni az adategyeztetési eljárás megindításáról).

Az eredeti rendelkezés szerint két évet szántak egy-egy ötéves korcsoporttal történő egyeztetésre, de gyorsan kiderült, hogy kevés lesz ez az időtartam az elsőként érintett nagy létszámú korosztályok esetében. A munka nagyságáról fogalmat alkothatunk, ha tudjuk, hány emberrel kell lefolytatni az adategyeztetést:

1955-1959 között született, életben lévő személyek száma: 657.065 fő

1960-1964 között született, életben lévő személyek száma: 567.639 fő

1965-1969 között született, életben lévő személyek száma: 651.546 fő

Vagyis csak az első három ötéves korcsoport esetén közel 1,9 millió emberrel kell egyeztetni az egész életük során szerzett összes szolgálati időt és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseti, jövedelmi adataikat.

Emiatt 2019. január 1-jétől a kétéves határidő háromévesre módosult egy-egy korcsoport tekintetében, így jelenleg

- az 1955-1959 között született személyekkel lezárult ugyan az egyeztetés, de

- az 1960-1964 között született személyekkel még folyamatban van, miközben

- idén megindult az 1965-1969 között született emberekkel is a folyamat.

Az adategyeztetés célja, hogy az esetleges problémák, adateltérések, különösen a hiányó időszakokkal, keresetekkel, járulékokkal kapcsolatos kérdések időben kiderüljenek, és azokkal a nyugdíjra jogosultak ne a TB nyugellátás iránti igényük bejelentésével egyidejűleg szembesüljenek, amikor a kérdések tisztázása akár hosszú hónapokkal is elodázhatja a nyugdíj tisztázott összegének folyósítását.

Vagyis a nyugdíjbiztosító ezzel az adategyeztetéssel azt szeretné elérni, hogy a nyugdíjba vonuláskor a már egyeztetett adatokat figyelembe véve gyorsan és pontosan tudják megállapítani a nyugellátásokat.

Éppen ezért az adategyeztetéssel lezárt időszakokat követően, az első adategyeztetési határidő lejártát követő négy év múlva újabb adategyeztetést kezdeményez majd a nyugdíjbiztosító, hogy a lezárt időszak után szerzett jogosultságokat is tisztázza minden jogszerzővel.

Az erre eredetileg szánt két éves határidőt a 2019. január 1-jén hatályba lépett módosítás kitolta négy évre.

Az 1955-1956 években született személyekkel nem történik ilyen újabb adategyeztetés, hiszen az 1955-ben születettek idén, az 1956-ban születettek pedig 64 év 183 napos életkoruk betöltésével 2020-2021-ben már az öregségi nyugdíjukat igényelhetik.

Ismételt adategyeztetést elsőként az 1957-1959 években született személyekkel folytat a nyugdíjhatóság, a tervek szerint ez év végéig.

Sok érintett az adategyeztetési eljárás során szembesülhet azzal a gyakori gonddal, hogy munkáltatójuk nem jelentette be őket a TB nyilvántartásokba vagy nem fizette meg utánuk az előírt járulékokat. A járulékcsalást ilyen esetben nem a biztosított követi el, hanem a munkáltató, de a helyzetet mindenképpen tisztázni kell a nyugdíjigény benyújtásáig.

Az adategyeztetés során a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban szereplő minden biztosított a lakóhelye szerinti kormányhivataltól mint nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől előzetes tájékoztató levelet kap az adategyeztetésről és a szükséges tudnivalókról.

Ezt követően a nyugdíjbiztosító részletes kimutatást küld azokról a szolgálati idő és kereseti adatokról, amelyeket az elmúlt években-évtizedekben a munkáltatók bejelentése alapján rögzítettek a TB nyugdíjbiztosítási nyilvántartásában.

A részletes kimutatásban a következő adatok szerepelnek:

a) a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nők esetében a nyugdíjtörvénynek a nők kedvezményes nyugdíjáról szóló rendelkezéseiben (18. § (2b)-(2d) bekezdések) említett jogosultsági idők, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idők,

b) a foglalkoztatók adatai,

c) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,

d) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és

e) azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.

E részletes kimutatást tartalmazó levél kézhezvételét követően 60 napja van minden érintett személynek arra, hogy jelezze a kifogásait vagy elfogadja az adatokat.

Különösen figyelni kell az olyan szolgálati időnek minősülő időtartamokra, amelyek nem szerepelnek a nyugdíjbiztosító adatbázisában, mert azokat nem a foglalkoztatónak kellett jelenteni.

Ilyen például

- az 1998 előtt nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányok időtartama, vagy

- a nem munkaviszony alatt töltött sorkatonai szolgálat időtartama, vagy

- az 1968 előtt született gyermekekre tekintettel kapott szolgálati időtartamok.

A katonai szolgálat időtartamát katonakönyvvel, a felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok időtartamát leckekönyvvel, az 1968 előtt született gyermekre vonatkozó adatokat születési anyakönyvi kivonattal lehet igazolni.

 

Az észrevételeket (vagy a kimutatás jóváhagyását) a következő űrlap kitöltésével lehet megtenni:

NYILATKOZAT a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő adatokról készült Kimutatás elfogadásáról VAGY az azzal kapcsolatos észrevétel(ek) megtételéről

 

Az észrevételek beérkezését követően – vagy ha nem érkezik észrevétel vagy jóváhagyás az ügyfél részéről, akkor a 60 napos határidő leteltét követően - 5 napon belül elindítják a végleges adategyeztetési eljárást, amelyre 75 nap áll a nyugdíjhatóság rendelkezésére.

Az egyeztetési eljárás során a nyugdíjhatóság bizonyítási eljárást folytathat le, e törvény alapján ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti, és az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.

Az eljárás végén a nyugdíjbiztosító határozatot hoz a nyilvántartásban szereplő egyeztetett - a hatóság és az érintett személy által is elfogadott - adatokról.

 

A döntés ellen a következő fellebbezési űrlap kitöltésével lehet jogorvoslatot kérni:

Fellebbezés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési ügyben

 

Az adategyeztetési kimutatás vagy határozat megküldését ismételten is lehet kérni, ha szükséges:

Adategyeztetési ügyben készült kimutatás/határozat ismételt megküldésének kérése

 

Az adategyeztetés során kérhető a kapcsolattartás módjának (elektronikus vagy papíralapú eljárás) változtatása a következő nyomtatványon:

Kérelem kapcsolattartás módjának megváltoztatására az adategyeztetési eljárás során

 

Nem indul hivatalból adategyeztetési eljárás azzal,

- aki 1955. január 1. előtt született,

- akinek a szolgálati idejét 2009. december 31-ét követően határozattal már megállapították, vagy ilyen eljárás van folyamatban,

- aki részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást vagy más - szolgálati idő és járulékalapot képező jövedelem alapján kiszámított - ellátást megállapítottak, vagy ilyen eljárás van folyamatban,

- aki részére az egyeztetési eljárást kérelem alapján már megindították.

 

Akinek bármely ok miatt a hivatalból történő egyeztetési ütemtervben a számára előírt időpont előtt van szüksége nyugdíjbiztosítási adatai igazolására, kérelmet nyújthat be az adategyeztetési eljárás lefolytatása iránt.

 

2. KÉRELEMRE: Hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetés kérelemre

 

2013. január 1-jétől megszűnt a szolgálati idő elismerési kérelem lehetősége, de helyette a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

- 96/B. §-a alapján lehetőség van elektronikus kérelemre adategyeztetési eljárást lefolytatni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok, korkedvezményes idő és keresetek, jövedelmek tekintetében, illetőleg

- a biztosított a 96/E. §-ra hivatkozva hatósági bizonyítvány kiállítását is kérheti (akár papíralapon, akár elektronikus úton benyújtott kérelemmel).

 

2.1. Elektronikus úton kezdeményezett nyugdíjbiztosítási adategyeztetés

 

Hatósági adategyeztetési eljárást csak elektronikusan, az Ügyfélkapun keresztül lehet kezdeményezni. Az eljárás a „Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés” szolgáltatás választása esetén, az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) program alkalmazásával tett igénybejelentéssel indítható meg.

Erre évente egyszer nyílik lehetőség, természetesen csak akkor, ha éppen nincs folyamatban a hivatalból indított adategyeztetési eljárás, illetve nyugdíjigény vagy hasonló, szolgálati időn és járulékfizetésen alapuló ellátás (pl. korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék) iránti igény elbírálása.

Elektronikus ügyintézésre kizárólag saját Ügyfélkapun keresztül, felhasználónév és jelszó megadását követően van lehetőség. (A postai úton vagy e-mailben benyújtott kérelem nem minősül elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelemnek, ezért az így benyújtott kérelem alapján intézkedésre nincs lehetőség.)

A saját Ügyfélkapun keresztül történő ügyintézésnek a Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint azért van jelentősége, mert a nyugdíjbiztosítási adategyezetési ügyek esetében az Ügyfélkapun történő bejelentkezés során elvégzett automatikus azonosításon túlmenően ún. viszontazonosításra is sor kerül. Ennek során a rendszer megvizsgálja az Ügyfélkapus regisztrációnál megadott adatok és az elektronikus űrlapon feltüntetett TAJ szám alapján a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában beazonosított személy adatainak egyezőségét. A sikeres viszontazonosítást követően van csak lehetőség a kérelem letöltésére, illetve annak elektronikus úton történő benyújtására. 

Az elektronikus úton indított adategyeztetési eljárást kérelemre papíralapúvá lehet változtatni, a következő nyomtatványon:

Kérelem kapcsolattartás módjának megváltoztatására az adategyeztetési eljárás során

Az eljárás egyebekben megegyezik a hivatalból indított hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetéssel, azzal az eltéréssel, hogy a kérelem benyújtását követő 5 napon belül kell megküldeni az eljárást kezdeményező részére a nyugdíjbiztosítási adatairól készített kimutatást, s erre a kimutatásra az észrevételeit az ügyfél 30 napon belül teheti meg.

 

2.2. Hatósági bizonyítvány iránti kérelem

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. §-a biztosítja annak lehetőségét, hogy a biztosított (volt biztosított) személy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő, rá vonatkozó adatok meghatározott köréről - illeték- és költségmentesen – hatósági bizonyítvány formájában igazolást kérjen.

 

Magyarországon szerzett szolgálati idők tekintetében a következő időtartamokról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem nyújtható be:

- a megszerzett szolgálati időről,

- a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időről,

- a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő, a kérelmező biztosításban töltött időszakairól szóló egyéb adatokról (pl. a korkedvezményre, egyéb kedvezményre jogosító időkről).

 

Vagyis hatósági bizonyítvány ugyanazokról az adatokról kérhető, amelyek tekintetében a hivatalból történő nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetés zajlik. A törvényi rendelkezés szövege szerint ezek a következők:

a) a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nők esetében a 18. § (2b)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idők, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idők,

b) a foglalkoztatók adatai,

c) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,

d) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és

e) azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.

 

Hatósági bizonyítvány kiállítása kérhető a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásban szereplő

- teljes időszakra, vagy

- meghatározott időtartamokra, illetve

- meghatározott foglalkoztatóknál fennállt biztosítási jogviszonyokra vonatkozóan.

 

Ha valaki

- a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idő, jogosultsági idő elismerését is kéri, vagy

- 1954. december 31-ét követően született, és vele adategyeztetési eljárást még nem folytattak le,

a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárást fel kell függeszteni, és hivatalból egyeztetési eljárást kell lefolytatni.

 

A hatósági bizonyítvány kiállítása az ügyfél lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal kerületi/járási hivatala hatáskörébe tartozik.

 

A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala jár el, ha

- az ügyfélnek nincs magyarországi lakóhelye, vagy

- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idővel is rendelkezik, illetve erről a szolgálati időről, jogosultsági időről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemben tájékoztatást kér.

 

A magyarországi szolgálati idők tekintetében benyújtott kérelem kitöltendő űrlapja:

Kérelem hatósági bizonyítvány kiállítására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § alapján

 

Az a személy, aki nem csak Magyarországon szerzett szolgálati időt, hanem valamelyik EU/EGT tagállamban, vagy Svájcban, illetve Magyarországgal szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezményt kötött országban is, vagy aki magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik, a következő űrlapon nyújthatja be a hatósági bizonyítvány iránti kérelmét:  

Kérelem hatósági bizonyítvány kiállítására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § alapján EU/EGT tagállamban, Svájcban vagy Magyarországgal szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezményt kötött országban szerzett szolgálati idővel is rendelkező vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személyek részére

 

 

2.3. Kormánytisztviselők hatósági bizonyítványa

 

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 60.§ (6) bekezdése szerint a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően a 60.§ (1) bekezdés j) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri.

Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja.

A kormánytisztviselő a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően - benyújtja a munkáltatónak.

A hivatkozott 60.§ (1) bekezdés j) pontja szerint a kormányzati szolgálati  jogviszony megszűnik, ha a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja.

 

A kérelem kitöltendő űrlapja:

KÉRELEM kormánytisztviselők részére hatósági bizonyítvány kiadására [2011. évi CXCIX. törvény 60. § (6) bek.]

 

 

2.4. Kérelem a társadalombiztosítási egyéni számla tartalmáról szóló kivonat kiadására

(2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulékról)

 

A társadalombiztosítási egyéni számla tartalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. §-a határozza meg.

A kivonaton feltüntetett - a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó - adatok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdésében előírt adatszolgáltatásból származnak.

Az egyéni számlán emellett nyilvántartják a Tbj. 34. §-a alapján kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét, és a megállapodással érintett időtartamot, valamint a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét, és az ellátás folyósításának időtartamát.

A kivonat kiállítása iránti eljárás illeték- és költségmentes.

A kivonat kiállítása a lakóhely szerinti kormányhivatal hatáskörébe tartozik.

 

A kérelmet az alábbi űrlapon lehet benyújtani:

KÉRELEM kivonat kiadására a társadalombiztosítási egyéni számlán nyilvántartott adatokról

 

 

2.5. Kérelem a nyugdíjbiztosítás által nyilvántartott adatokra vonatkozóan

 

A nyugdíjbiztosítás által nyilvántartott adatokra vonatkozóan egy további kérelem is benyújtható, amely lényegében megegyezik a hatósági bizonyítvány iránti kérelemmel:

Kérelem a nyugdíjbiztosítás által nyilvántartott adatokra vonatkozóan

 


A nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetés lehetőségeinek bemutatását követően érdemes tisztáznunk, hogy az adategyeztetés során hogyan lehet igazolni a szolgálati időtartamokat és a járulékalapot képező kereseteket, ha azokról nincs adat a társadalombiztosítási hatósági nyilvántartásokban.


 

A szolgálati idő számításba vételéről

 

Mit lehet tenni, ha a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban nyomát sem lelik olyan időszakoknak, amikor dolgoztunk? Milyen okiratokkal igazolhatjuk, hogy biztosítási jogviszonyban álltunk egy adott időszakban? Hogyan lehet okiratok hiányában egyéb hitelt érdemlő módon bizonyítani, hogy egy adott időszakban szolgálati időt szereztünk? Ilyen és ehhez hasonló kérdések ezrei alapján vélem úgy, hogy érdemes röviden összefoglalni a szolgálati idő bizonyításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A nyugdíjtörvény szerint a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni. Mit jelent ez a nyugdíjra vágyó halandó számára? Azt, hogy minden egyes nap számít a szolgálati idő szempontjából. Minden egyes napért érdemes megküzdenünk, ha nem szerepelne a TB nyilvántartásaiban, de mi tudjuk, hogy azon a konkrét napon dolgoztunk, vagy egyetemre jártunk, vagy katonai szolgálatban álltunk, vagy egy tsz tagjaiként földet műveltünk – vagy bármi olyan tevékenységet végeztünk, amely alapján aznap mi biztosítottak voltunk a TB szempontjából.

Azt is jelenti, hogy a szolgálati időt napok – nem pedig évek - szerint összegzik, s az összegzett napok számát osztják el 365-tel, így kapják majd meg a szolgálati idő éveinek számát. (Vagyis ha egy adott évben például csak 68 nap szolgálati időt szereztem, akkor az összegzés során csak 68 napot lehet majd figyelembe venni az adott évből.) A végeredményként kapott évszámból csak az egész számot lehet majd figyelembe venni a nyugdíjszorzó megállapításához (vagyis annak a százalékos értéknek a meghatározásához, amellyel meg kell majd szorozni a számított nettó havi átlagleresetet a nyugdíj öszegének meghatározása során). 

Ha például valaki egész élete során a nyugdíjkorhatára betöltése napjáig 14.983 nap szolgálati időt szerzett, akkor ezt kell elosztani 365-tel, így adódik az eredmény: 14.983 nap/365 = 41,049 év. Ebből az eredményből a 41 mint egész szám határozza meg a nyugdíjtörvény mellékletében az adott évhez rendelt nyugdíjszorzót (a 41 évhez a 82%-ot), ami azt jelenti, hogy a nyugdíjigénylő számított nettó havi “életpálya” átlagkeresete összegének 82%-a lesz a nyugdíja összege - ebben a konkrét példában.

Végezetül azt is jelenti ez a rendelkezés, hogy egy naptári nap akkor is csak egy napnyi szolgálati időnek felelhet meg (az egyszeres számítás szabálya szerint), ha az adott napon többféle biztosítási jogviszonyban is álltunk (néhány gyakori példa: a munkaviszony mellett vállalkozóként is dolgoztunk, a főállású munkaviszony mellett másodállásban is dolgoztunk, a gyes-ben részesülő hölgy a gyes mellett munkát is végzett az adott napon, stb.). Természetesen kivétel e tekintetben is akad: az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét - az egyszeres számításra tekintet nélkül - annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt. Amennyiben az 1968. január 1-je előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), a növelés gyermekenként 550 naptári nap.

A szolgálati időt a nyugdíjtörvény szerint a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján kell számításba venni.

Ha azokban nincs adat egy adott időszakra vonatkozóan, azt csak akkor lehet szolgálati időként elfogadni, ha az érintett személy bizonyítani tudja a biztosítási jogviszonya fennállását az akkori foglalkoztatója által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással) vagy annak hiteles másolatával, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy – ha minden kötél szakad - egyéb hitelt érdemlő módon.

Az egyéb hitelt érdemlő módon történő bizonyításhoz olyan tanúkat kell (legalább kettőt) keresni, akikkel az érintett személy a kérdéses időszakban együtt dolgozott, és akik egybehangzóan nyilatkozni tudnak arról, hogy mikor, hol dolgoztak az érintett személlyel együtt. Lehetőleg olyan tanúkat kell találni, akik szolgálati idejét a kérdéses időszakra vonatkozóan a nyugdíjhatóság már bizonyítottnak ismerte el.

 

Keresetek igazolása a nyugdíjbiztosítási adategyeztetés során

 

Mit lehet tenni, ha a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban nincsenek meg egy adott szolgálati időtartamra vonatkozó kereseti adataink? Milyen okiratokkal igazolhatjuk, hogy az  érintett biztosítási jogviszonyban mennyit kerestünk? Rajtunk csattan-e az ostor, ha a munkáltatónk becsapott minket, és nem fizette utánunk a kötelező járulékokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdések ezrei alapján vélem úgy, hogy érdemes röviden összefoglalni a kereseti és jövedelmi adataink bizonyításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A nyugdíjtörvény szerint a kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal - így különösen a foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással - lehet igazolni.

Mit jelent ez a nyugdíjigénylő vagy nyugdíjbiztosítási adategyeztetésben részt vevő számára? Azt, hogy az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulás napjáig elért kereseteit elsősorban a TB nyugdíjbiztosítási nyilvántartása alapján lehet számításba venni.

Ha nem lenne adat ebben a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban egy adott időszak tekintetében, akkor kell a rendelkezésben felsorolt kisegítő lehetőségeket használni, azaz be kell szerezni vagy a családi archívumban meg kell keresni a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolását, ennek hiányában más olyan egykorú okiratot,  amivel a keresetet az adott időszakban egyértelműen igazolni lehet.

Milyen foglalkoztatói igazolásokra hivatkozik a nyugdíjtörvény? Arra a kétfajta igazolásra, amelyek kiadását a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény írja elő a foglalkoztatók számára.

A foglalkoztató egyrészt a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, másrészt

köteles írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról. Ezeket a foglalkoztatói igazolásokat feltételenül őrizze meg mindenki!

A munkavállalót nem érheti hátrány amiatt, ha a munkáltatója nem fizette be a nyugdíjjárulékot a keresete után – hiszen a munkavállalót nem lehet felelősség tenni a munkáltatója jogszabálysértő magatartása miatt.

Ezt fejezi ki a járulékfizetési vélelemről szóló rendelkezés a nyugdíjtörvényben, amely szerint abban az esetben, ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók (vagyis a dolgozót bejelentette a munkáltatója), de a nyugdíjjárulék levonásának ténye a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett,  a nyugdíjtörvényben meghatározott meghatározott okiratok és igazolások alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható (vagyis nincs nyoma annak, hogy a munkáltató befizette volna a járulékokat),  akkor a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

 

 

Melléklet: A nyugdíjtörvény (1997. évi LXXXI. törvény) vonatkozó rendelkezései

 

 

A nyilvántartás adatainak egyeztetése és a szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása

 

96/B. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat az öregségi nyugdíjasnak nem minősülő biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti.

(2) Az egyeztetési eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus úton benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul. A biztosított, volt biztosított egyeztetési eljárás lefolytatását naptári évenként egyszer kérelmezheti.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását megelőzően a biztosítottat, volt biztosítottat értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:

a) a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nők esetében a 18. § (2b)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idők, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idők,

b) a foglalkoztatók adatai,

c) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,

d) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és

e) azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.

(4) A biztosított, volt biztosított a (3) bekezdés szerinti értesítés vele való közlését követő hatvan napon belül nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek azokról az általa ismert, (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatokról, amelyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal. A biztosított, volt biztosított az általa közölt adatokat igazoló, rendelkezésére álló okiratokat megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

(5) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított (4) bekezdés szerinti nyilatkozatának beérkezését, ennek hiányában a (4) bekezdés szerinti határidő leteltét követő öt napon belül hivatalból megindítja az egyeztetési eljárást.

(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárás során bizonyítási eljárást folytathat le, e törvény alapján ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti, és az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.

(7) Az egyeztetési eljárás ügyintézési határideje hetvenöt nap.

(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le. A határozatban fel kell tüntetni az adatmódosításokat, illetve a kért adatmódosítások megtagadásának okát, továbbá a biztosítottnak, volt biztosítottnak az egyeztetési eljárást követően nyilvántartott valamennyi, (3) bekezdés szerinti adatát.

(9) A kérelemre indult egyeztetési eljárásra a (3), (4), (6), (7) és (8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a (3) bekezdés szerinti értesítést az eljárás megindítását követő öt napon belül kell a kérelmezőnek megküldeni,

b) a kérelmező a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatát a (3) bekezdés szerinti értesítés vele való közlését követő harminc napon belül teheti meg.

 

96/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott ütemterv szerint - 2014. december 31-éig köteles a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést hivatalból megküldeni az 1955. és 1959. között született biztosítottak, volt biztosítottak esetében. Az 1960. évben vagy azt követően született biztosítottak, volt biztosítottak esetében 2017. január 1-jétől ötéves korcsoportonként kell - a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott ütemterv szerint - a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést hivatalból megküldeni. Egy ötéves korcsoport kiértesítésére három év áll rendelkezésre.

(2) Az (1) bekezdés szerint az egyeztetési eljárással érintett korcsoportokba tartozó biztosítottak, volt biztosítottak esetében a korábbi kiértesítési időszak lezárását követő négy év elteltével a 96/B. § (3) bekezdése szerint hivatalból új értesítést kell küldeni. Az egyeztetési eljárást akkor is le kell folytatni, ha a korábbi egyeztetési eljárásra azóta megszűnt kizáró ok miatt nem került sor.

(3) Nem kell az (1) és (2) bekezdés alapján hivatalból a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést megküldeni, ha

a) a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíjasnak minősül,

b) egyeztetési eljárás van folyamatban, vagy

c) öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más, szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása vagy nyugdíjbiztosítási átutalás iránti eljárás van folyamatban.

(4) Ha az egyeztetési eljárás lezárását megelőzően a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más, a szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása vagy nyugdíjbiztosítási átutalás iránti kérelmet nyújt be, a kérelem az egyeztetési eljárás megindítása iránti kérelem visszavonásának minősül.

 

96/D. § (1) A lezárt időszakra nyilvántartott adatok a biztosított, volt biztosított kérelmére vagy hivatalból indult újabb egyeztetési eljárás keretében kiegészíthetők vagy módosíthatók

a) jogszabálysértés esetén, ha az egyeztetési eljárást lezáró határozatot közigazgatási bíróság még nem bírálta el, vagy

b) olyan tény, adat vagy bizonyíték alapján, amelyeket a korábbi egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti újabb egyeztetési eljárás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltakat igazoló okiratokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti újabb egyeztetési eljárás esetén a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítésben az ott meghatározott adatok közül a lezárt időszakot követő időre vonatkozó adatokat, valamint hivatalból indult eljárásban az eljárással érintett adatokat kell feltüntetni.

 

96/E. § (1) A biztosított, volt biztosított a megszerzett szolgálati idejéről, a 18. § (2b)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idejéről, illetve a 96/B. § (3) bekezdése szerinti más adatairól hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.

(2) Ha a biztosított, volt biztosított

a) a nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idő, jogosultsági idő elismerését is kéri, vagy

b) 1954. december 31-ét követően született, és vele egyeztetési eljárást még nem folytattak le,

a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárást fel kell függeszteni, és hivatalból egyeztetési eljárást kell lefolytatni.

(3) Nem kell egyeztetési eljárást lefolytatni, ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltétel vizsgálatához kéri a hatósági bizonyítvány kiállítását.

 

Társadalombiztosítási egyéni számla

 

96/A. § (1) A társadalombiztosítási egyéni számla természetes személyenként tartalmazza

a) a biztosított természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét,

b) a biztosított után a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat,

c) a Tbj. 34. §-a alapján kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét, és a megállapodással érintett időtartamot, valamint

d) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét, és az ellátás folyósításának időtartamát.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatok a tárgyévet követően kerülnek feltüntetésre a társadalombiztosítási egyéni számlán.

(3) A társadalombiztosítási egyéni számlát a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezeti.

 

Az összefoglaló lezárásának időpontja: 2019. április 23.

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...