A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe be nem számítható szolgálati időtartamok

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe be nem számítható szolgálati időtartamok

2021. 07. 26.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe nem számítható be egy sor olyan időtartam, amely egyébként szolgálati időnek minősül.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van a nők kedezményes nyugdíjával, annak megállapításával, az igénylés optimalizálásával, a nyugdíj összegének lehetséges növelésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

 

Melyek azok a szolgálati időtartamok, amelyek nem számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?

 

A nők kedvezményes nyugdíja kapcsán kétféle időtartamra kell figyelni:

- egyrészt a kedvezményes nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez szükséges szolgálati időre (ennek a jogosító időnek kell legalább 40 évnek lennie, amely 40 éven belül alapesetben legalább 32 évet munkával megszerzett szolgálati időnek kell kitennie),

- másrészt a nyugdíjszámításhoz szükséges szolgálati időre, amely legalább 40 év hosszúságú lesz a kedvezményes nyugdíj esetében, de jellemzően ennél hosszabb időtartam, miután nem minden szolgálati idő számítható be a jogosító időbe – viszont természetesen ezeket a jogosító időbe nem beszámítható szolgálati idő tartamokat is figyelembe kell venni a nyugdíjszámítás során.

Jellemzően ilyen - a nyugdíj összegének kiszámítása során már szolgálati időnek minősülő -, a kedvezményre való jogosultsághoz figyelembe nem vehető időtartamok az alábbi időszakok.

1.

Sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek nem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor.

A tanulmányi idők közül viszont beszámít a jogosultsági időbe a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlata, a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlata (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.

Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni a jogosító idő tekintetében is. Ha ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (A nyugdíjbiztosító példája szerint ha az egyik ipari tanuló hölgy munkakönyvi adatai szerint július 20-án, egy másik ipari tanuló hölgy augusztus 25-én pótvizsgát tett, akkor jogosultsági időként az első hölgy esetében a július 21-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot, míg a második hölgy esetében csak az augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartamot lehet beszámítani.)

Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető, ha másként  nem igazolható az érintett időszak. 

Nagyon sok hölgy nehezményezi, hogy miért nem számítják be a tanévek alatti rengeteg gyakorlati napot, amikor tényleges munkát végeztek. Az évközbeni szakmai gyakorlat azonban a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett hölgy évente vagy hetente hány napot töltött gyakorlaton. 

2.

Nem számít a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe az álláskeresési ellátások folyósítási ideje, ahogyan a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátások folyósításának tartama sem számítható be.

A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett végzett munkával azonban szolgálati idő szerezhető, ami beszámít a jogosító időbe is.

3.

Az érintett hölgyek legnagyobb - és jogos - bánatára a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama sem számít a jogosító időbe.

Csak a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek ápolásával szerezhető olyan szolgálati idő, amely beszámít a jogosító időbe. Ha a gyermek súlyosan fogyatékos, akkor az ő ápolásával az édesanya vagy örökbefogadó anya nem csak 8 évet, hanem 10 évet szerezhet a gyermeknevelési és ápolási ellátások folyósítási idejével a szükséges 40 évi jogosító időből. Ez persze nem vigasz a felnőtt hozzátartozójukat – így a szüleiket, nagyszüleiket, testvéreiket, távolabbi rokonaikat – ápoló hölgyek számára, akik joggal nehezményezik ezt a hátrányos megkülönböztetést.

4.

Ugyanígy figyelmen kívül kell hagyni a jogosultság megállapítása során a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett időtartamot.

Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személy folyamatos járulékfizetéssel megállapodást köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. Megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A járulék mértéke jelenleg 22%. Ez a megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.

Gyakori eset e tekintetben, hogy a feleség a férje külszolgálata miatt a külföldi tartózkodás időtartamára ilyen megállapodást köt -  ez esetben mind a szolgálati időtartam, mind a jövedelem beszámítható lesz majd a nyugdíj összegének megállapítása során, de az így megvásárolt szolgálati időtartam nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe.

5.

Szintén nem számítható be a passzív (a biztosítási jogviszony, például munkaviszony megszűnését követően folyósított) táppénzen töltött idő tartama sem, noha a nyugdíjszámítás során ez is szolgálati időnek minősül majd. (Passzív táppénzre ma már nincs lehetőség, a 2011. június 30-áig hatályos rendelkezések tették lehetővé az ilyen táppénz folyósítását.)

A biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított "rendes" táppénz időtartama a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámít, akárcsak a táppénz folyósítását megelőző 15 nap betegszabadság időtartama.

6.

A fizetés nélküli szabadság tartama főszabályként nem számítható be a jogosító időbe.

A gyermekneveléssel szerezhető jogosító időbe viszont beszámít a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

Ha még nem tette meg, IDE KATTINTVA iratkozzon föl a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére!

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...