Mitől függ a nyugdíj összege 2020-ban és 2021-ben?

Mitől függ a nyugdíj összege?

A nők kedvezményes nyugdíja és a korbetöltött öregségi nyugdíj összege idén és jövőre is változatlanul két tényezőtől függ: az elismert szolgálati időtől és a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegétől. Azért célszerű életpálya-átlagkeresetnek hívni ezt a számított keresetet, nehogy összekeverjük az aktív dolgozó korunkban megszokott havi átlagkereset fogalmával. 

A  nyugdíj induló összegének számítási képlete megtévesztően egyszerű: az életünk során megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári naponként) mért tartamától függő nyugdíjszorzóval meg kell szorozni a havi nettó életpálya-átlagkeresetünk összegét. 

Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig — ez az átlagszámítási időszak — elért, nyugdíjjárulék alapot képező keresetek havi nettó átlaga alapján kell meghatározni, ha rendelkezünk ezen időszak legalább fele részére keresettel. (Nyugdíjjárulék alapot képező kereset az, amely után fizettük a mindenkori előírt nyugdíjcélú járulékokat vagy a törvény ez alól mentességet biztosított.)

Ha az átlagszámítási időszak legalább felére nem rendelkezünk ilyen keresettel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe (vagyis 1987. december 31-étől visszafelé kell naponként lépegetni). Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időszakokra az akkor érvényes minimálbér arányos összegét kell számításba venni.

A nettó havi életpálya-átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az egyes naptári években elért, figyelembe vehető bruttó kereseteket naptári évenként csökkenteni kell először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével (ez a „járuléktalanítás” folyamata), majd a személyi jövedelemadónak a járuléktalanított összegre számított — az adott naptári évi adószabályok szerint megképzett — összegével (ez az "adótlanítás" folyamata).

A havi nettó átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (ez a „valorizálás” folyamata). 

Így a 2020-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2018-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2019. évi nettó átlagkereseti szinthez igazítanak. 2021-ben történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2019-ben és előtte elért keresetekre vonatkozi, amelyeket a 2020. évi nettó átlagkereseti szinthez igazítanak.

Minden évben március folyamán jelenik meg az azévi nyugdíjmegállapítás során alkalmazandó valorizációs szorzókról szóló kormányrendelet, emiatt az első negyedévben benyújtott nyugdíjigények elbírálási határideje kitolódik, úgy, hogy az ügyintézési határidő a tárgyév április 15-én jár le, ha az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, vagy a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell, és az általános ügyintézési határidő a tárgyév április 15-ét megelőzően telik le.

A végleges nyugdíjmegállapítás napjáig nyugdíjelőleget állapíthatnak meg. A nyugdíjelőleget beszámítják a friss valorizációs szorzók ismeretében véglegesített nyugdíj összegébe.

A fenti három lépéssel - járuléktalanítás, adótlanítás, valorizálás - meghatározott keresetek együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával, amely napokon keresetünk volt (ez az osztószám). Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. Nem kell viszont számításba venni a fizetés nélküli időszakokat, különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz és a katonai vagy polgári szolgálat időtartamát.

Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, szökőévben 366-tal (így kapjuk meg az éves átlagkeresetet), amit el kell osztani 12-vel. Így kapjuk meg a havi nettó életpálya-átlagkereset összegét. Vagyis csak majdnem, mert az így kiszámított átlagkeresetet a törvényben meghatározott összeg (idén is 372 ezer Ft) felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni (ez a "degresszálás" folyamata).

Az így már tényleg megkapott nettó átlagkeresetet ezután meg kell szorozni a törvény által előírt nyugdíjszorzóval. (Ez pl. 30 év után 68%, 40 év után 80%, 45 év után 90%, 50 év után 100%.) A számított nettó átlagkereset összegének e százalékos mértéke lesz az öregségi nyugdíjunk induló összege. A nők kedvezményes nyugdíját is így számítják, vagyis a nyugdíjszorzót nem a 40 évi jogosultsági idő, hanem a megszerzett összes szolgálati teljes hossza alapján kell megállapítani.