Milyen bevételek után kell nyugdíjjárulékot (és nem társadalombiztosítási járulékot) fizetni?

Ha kérdése van a nyugdíj megállapításával, emelési és növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

Milyen bevételek után kell 2020. július 1. után is

nyugdíjjárulékot (nem pedig társadalombiztosítási járulékot) fizetni?

Az új társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-jei hatályba lépésével megváltozott a járulékfizetés rendje.

Az addig érvényes szabályozás szerint a keresetek után 10% nyugdíjjárulékot, valamint 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (ezen belül 4% természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási, valamint 1,5% munkaerő-piaci járulékot) kellett fizetni, az új törvény alapján viszont e járulékokat felváltotta a társadalombiztosítási járulék, amelynek mértéke a megszűnő járulékok együttes mértéke, azaz 18,5%.

Néhány ellátás tekintetében azonban változatlanul fennmaradt a 10% nyugdíjjárulék 2020. július 1-je után is.

Ezek az ellátások a következők: 

- gyermekgondozási díj,

- gyermekgondozást segítő ellátás,

- gyermeknevelési támogatás,

- gyermekek otthongondozási díja,

- ápolási díj,

- fejlesztési foglalkoztatási díj,

- rehabilitációs ellátás,

- rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy egészségkárosodási járadék,

- honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy egészségkárosodási járadék,

- álláskeresési járadék. 

Mentesül a nyugdíjjárulék fizetése alól a saját jogú nyugdíjban, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a fejlesztési foglalkoztatási díj után, de a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését (annak érdekében, hogy a saját jogú öregségi nyugdíja későbbi igényléséhez további szolgálati időt szerezzen).

Szintén nyugdíjjárulékot kell fizetni az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után a minimálbér alapulvételével (ezt az adott egyház központilag rendezi az adóhatósággal). 

Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után fizetnyugdíjjárulékot.

Szintén nyugdíjjárulékot kell fizetni egy nagyon speciális esetben is. Szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10% nyugdíjjárulék megfizetésével ugyanis megállapodás köthető az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. 

Az új társadalombiztosítási törvény nem módosítja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetők és a kisadózók (katások) közteherfizetését.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra az új társadalombiztosítási törvény rendelkezéseit az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben foglalt eltérések figyelembevételével kell alkalmazni.

Az új társadalombiztosítási törvény módosította a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértékét, amely 2020. július 1-jétől az addigi 24%-ról 22%-ra csökkent

- a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén, valamint

- a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében 1998. január 1-jét követően folytatott tanulmányok figyelembe vehető idejének megszerzése céljából, továbbá

- a nyugellátás megállapításához szükséges minimális szolgálati idő megszerzése céljából kötött megállapodás esetén.

Minden egyéb biztosítási jogviszony esetén a biztosított személy keresetét, jövedelmét a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulék terheli. 

E társadalombiztosítási járulék 54%-át nyugdíjjárulék címén a Nyugdíjbiztosítási Alap, 37,9%-át egészségbiztosítási járulék címén az Egészségbiztosítási Alap, míg 8,1%-át munkaerőpiaci járulék címén a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kapja.