Ha személyes kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával, a nyugdíjnöveléssel, vagy a nyugdíjjogosultsága alakítási lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Milyen bevételek után kell 2023-ban is nyugdíjjárulékot (nem pedig társadalombiztosítási járulékot) fizetni?

Az új társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-jei hatályba lépésével megváltozott a járulékfizetés rendje. Az addig érvényes szabályozás szerint a keresetek után 10% nyugdíjjárulékot, valamint 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (ezen belül 4% természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási, valamint 1,5% munkaerő-piaci járulékot) kellett fizetni, az új törvény alapján viszont e járulékokat felváltotta a társadalombiztosítási járulék, amelynek mértéke a megszűnő járulékok együttes mértéke, azaz 18,5% lett.

Néhány ellátás tekintetében azonban változatlanul fennmarad a 10% nyugdíjjárulék 2020. július 1-je után is.

Ezek az ellátások a következők:

- gyermekgondozási díj (gyed),

- gyermekgondozást segítő ellátás (gyes),

- gyermeknevelési támogatás (gyet),

- gyermekek otthongondozási díja (gyod),

- ápolási díj,

- fejlesztési foglalkoztatási díj,

- rehabilitációs ellátás,

- rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy egészségkárosodási járadék,

- honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy egészségkárosodási járadék,

- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy egészségkárosodási járadék,

- álláskeresési járadék.

Mentesül a nyugdíjjárulék fizetése alól

- a saját jogú nyugdíjban, valamint

- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban

részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a fejlesztési foglalkoztatási díj után, de

- a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését (annak érdekében, hogy a saját jogú öregségi nyugdíja későbbi igényléséhez további szolgálati időt szerezzen).

Szintén nyugdíjjárulékot kell fizetni az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után a minimálbér alapulvételével (ezt az adott egyház központilag rendezi az adóhatósággal).

Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után fizet nyugdíjjárulékot.

Az új törvény módosította a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértékét, amely 2020. július 1-jétől az addigi 24%-ról 22%-ra csökkent.

- a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén, valamint

- a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében 1998. január 1-jét követően folytatott tanulmányok figyelembe vehető idejének megszerzése céljából, továbbá

- a nyugellátás megállapításához szükséges minimális szolgálati idő megszerzése céljából kötött megállapodás esetén.

Szintén nyugdíjjárulékot kell fizetni egy nagyon speciális esetben is. Szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10% nyugdíjjárulék megfizetésével ugyanis megállapodás köthető az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. (A fizetendő nyugdíjjárulék ebben az esetben változatlanul havi 2.850 forint.)

Minden egyéb biztosítási jogviszony esetén a biztosított személy keresetét, jövedelmét a 2023-ban is 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulék terheli.

A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összegét.

A társadalombiztosítási járulék

- 54%-át nyugdíjjárulék címén a Nyugdíjbiztosítási Alap,

- 37,9%-át egészségbiztosítási járulék címén az Egészségbiztosítási Alap, míg

- 8,1%-át munkaerőpiaci járulék címén a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kapja.

Törvényi rendelkezések

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (az új társadalombiztosítási törvény, Tbj.) vonatkozó rendelkezései

23. § (1) A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére ...

c) a 37. §-ban meghatározott ellátások után az ellátásban részesülő személy, a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag, továbbá a 6. § (1) bekezdés c) és g) pontja szerinti biztosított nyugdíjjárulékot,

... fizet.

37.§ (1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban, fejlesztési foglalkoztatási díjban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban, rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy egészségkárosodási járadékban részesülő személy az ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a fejlesztési foglalkoztatási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

(2) Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet.

(3) Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adó- és vámhatóságnak bevallani és megfizetni.

(4) Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után nyugdíjjárulékot fizet.

6.§ (1) E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő ...

c) álláskeresési támogatásban részesülő személy, ...

g) egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy (...)

25. § (1) A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék.

(2) A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

26. § (1) A befizetett társadalombiztosítási járulékból az állami adóhatóság 54 százalékot nyugdíjjárulék címén a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 37,9 százalékot egészségbiztosítási járulék címén az Egészségbiztosítási Alapnak, 8,1 százalékot munkaerőpiaci járulék címén a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak naponta utal át.

(2) Az állami adóhatóság a nyugdíjjárulék címén megfizetett járulékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak naponta utalja át.

34.§ (2) A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összegét.

48. § (1) Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

a) a 3. § és a 6. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll,

b) a 17. § alapján a biztosítás nem terjed ki rá, vagy

c) a biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást (a továbbiakban: szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás) köthet. ...

(4) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást (a továbbiakban: szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás) köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki

a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktoranduszképzést is) Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét,

b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet

kívánja szolgálati időként elismertetni. ...

(7) Szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetésével megállapodás köthető az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. A járulékfizetést megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.

79.§ (2) A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.

(3) A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként, vagy nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban vallja be.

Ha személyes kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával, a nyugdíjnöveléssel, vagy a nyugdíjjogosultsága alakítási lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.