Milyen adatokat ad át az adóhatóság a nyugdíjhatóságnak?

Milyen adatokat ad át az adóhatóság a nyugdíjhatóságnak?

2020. 09. 24.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Megjelent egy új kormányrendelet a nyugellátások megállapítása érdekében az adóhatóság által a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére a nyugdíjak megállapítása érdekében átadott adatokról.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha Önnek személyes kérdése van a meglévő vagy a leendő nyugdíjával kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

A Magyar Közlöny 2020. évi 210. számában megjelent a Kormány 438/2020. (IX. 22.) Korm. rendelete a központi nyugdíjbiztosítási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére az állami adó- és vámhatóság által teljesített adatátadás részletes szabályairól.

Az új kormányrendeletnek a nyugellátások megállapítása érdekében átadott adatokra vonatkozó rendelkezéseit ismertetem az alábbiakban (a jogszabályi hivatkozásokat dőlt betűvel jelzem).

1.§

Az állami adóhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó nyugellátások megállapítása érdekében a központi nyugdíjbiztosítási szervként eljáró Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére az adózás rendjéről szóló 2017. év CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. §-a szerint bevallott, természetes személyekre vonatkozó, a foglalkoztatók, a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozók és az őstermelők által bevallott adatokkal megegyező adatok közül:


a) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 66. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett nevét, székhelyét és adóazonosító számát, jogelődjének adóazonosító számát, a természetes személy természetes személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát, adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét,

Tbj. 66. § (1) A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint a 87. § szerinti munkavállaló, foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) köteles a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére, és az Art.-ban meghatározott adatokról a bevallásában adatszolgáltatás teljesítésére.

Tbj. 87.§ (3) Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Air. szerinti képviselővel, és a (2) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).


b) a biztosításban töltött idő tartamát, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódját, valamint a természetes személy nyugdíjas státuszát, a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed) és a gyermekgondozást segítő ellátás (a továbbiakban: gyes), örökbefogadói díj folyósítása melletti munkavégzés tényét, és azt az adatot, hogy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idő számításának szükségességét,

A szolgálati idő arányosításáról ezt az összefoglalómat ajánlom szíves figyelmébe.


c) a társadalombiztosítási járulék alapját, illetőleg a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemre vonatkozó adatot, a társadalombiztosítási járulék-köteles, illetőleg a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegét, a levont társadalombiztosítási járulék, illetőleg a nyugdíjjárulék összegét és a levonás elmaradásának okát, valamint családi járulékkedvezmény igénybevétele esetén annak összegét,


d) a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, és az ezen időtartamra vonatkozó levont társadalombiztosítási járulék és nyugdíjjárulék alapját és összegét,


e) a gyed, gyes, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj, álláskeresési támogatás, fejlesztési foglalkoztatási díj folyósításának időtartamát, az ellátás összegét és az abból levont nyugdíjjárulék összegét és a levonás elmaradásának okát, valamint családi járulékkedvezmény igénybevétele esetén annak összegét,


f) a biztosítás szünetelését vagy a munkabérrel ellátatlanság idejét, ennek jogcímkódját,

 

g) a foglalkozás Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: FEOR) számát, a heti munkaidő tartamát,


h) az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejét (munkaórában),

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 43/A. § (1) A 43. § (1) bekezdés szerint számított szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek - a munkáltató által munkaórában igazolt - 2004. május 1-jét követő, - napi 8 óra alapulvételével átszámított - időtartamát.

(2) Az (1) bekezdés és a 43. § (1) bekezdés szerint külön-külön számított szolgálati idő együttes időtartamát a 20. § alkalmazásánál (vagyis a nyugdíj összegének kiszámítása során) kell figyelembe venni.


i) a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja Tbj. 42. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,

Tbj. 42.§  (4) Ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ (a minimálbér 30 százaléka) utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.


j) a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 42. § (8) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,

Tbj. 42.§ (8) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 40. § szerint áll fenn. Ebben az esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, továbbá a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni.


k) az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér és közteher – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér és közteher együttes – összegét és a foglalkoztatás napját (napjait) személyenként, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerinti foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben,


l) a felszolgálási díj után fizetett társadalombiztosítási járulék alapját és összegét,

Tny. 22. § (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni: ... e) a felszolgálási díj 81%-át (...)


m) a tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet által a tagja után fizetendő nyugdíjjárulék alapját és összegét.


5.§

Az állami adóhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a központi nyugdíjbiztosítási szervként eljáró Kincstár ... részére kisadózó vállalkozásonként – a kisadózó vállalkozás elnevezésének és adószámának megjelölésével – a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának és a biztosítás szünetelésének időtartamára, valamint az ellátások alapjára vonatkozó adatot a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 7. §-a és 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján.

 

Ne feledkezzen el IDE KATTINTVA föliratkozni a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő minden fontos fejleményről!

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...