Ha kérdése van a nyugdíjával, annak növelési lehetőségével, a kötelező nyugdíjemelésekkel,  a nyugdíjigénylés optimális időzítésével, a nyugdíj mellett végezhető munkával, s általában az Ön nyugdíjjogosultságával és annak maximális érvényesítésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

A nyugdíjjal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók 2021-ben

Korhatár

A nyugdíjkorhatár nem nő 2021-ben, marad 64 év 183 nap, vagyis az 1956. második félévében született személyek töltik be a korhatárukat 2021. első félévében. (A korhatár csak 2022. január 1-jétől nő 65 évre,  az 1957-ben vagy később születettek részére. Idén második félévben így a korhatár aktuális betöltése alapján nem lesz nyugdíjmegállapítás, éppen úgy, ahogyan 2020. első félévében sem volt. ) 

2021-ben bármikor igényelheti a nyugdíját az, aki már korábban teljesítette annak feltételeit.

Magyaroszágon nincs nyugdíjkényszer, így a nyugdíját senki sem köteles igényelni akkor, amikor teljesíti annak feltételeit. Megéri megfontolni, hogy érdemes-e haladéktalanul nyugdíjba vonulni vagy érdemes-e inkább halasztani a nyugdíjigénylést. Komoly nyugdíjelőnyök járnak ugyanis azzal, ha valaki a korhatára betöltését követően a nyugdíja igénylése nélkül tovább dolgozik: 

- nő a  nyugdíjszorzója, 

- megilleti a nyugdíjbónusz, és 

- biztonsági játékosként rögzítheti is a korhatára betöltésével őt egyébként megillető nyugdíja összegét, ráadásul így

- később kezdi morzsolni a nyugdíja valódi vásárlóerejét a nyugdíjemelés inflációkövető módszere.

Részletek az erről készített videómban.

Nők kedvezményes nyugdíja 

A nők kedvezményes nyugdíja feltételei nem változnak 2021-ben, így az a hölgy, aki idén teljesíti ezeket a feltételeket, ezt követően bármikor igényelheti a kedvezményes nyugdíját.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy idén betölti a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatárát, nincs semmilyen teendője, miután a nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes nyugdíj, ezért az összege nem számítható újra, ha az érintett betölti a nyugdíjkorhatárát.

Nyugdíjjogosultság

A 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet megerősíti, hogy szolgálati időként kell figyelembe venni azt a biztosítással járó jogviszonyban töltött időt, amely alatt a biztosított a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvény egyes rendelkezései alapján mentesült a nyugdíjjárulék megfizetése alól.

Nyugdíjmegállapítás

A 2021. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2021. márciusában jelenik majd meg kormányrendelet. E szorzók várhatóan közel 10%-kal magasabbak lesznek, mint a 2020-ban alkalmazott valorizációs szorzók voltak.

A nyugdíjigénylésnek továbbra sem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, így a versenyszférában akár megszakítás nélkül dolgozhat tovább az a munkavállaló, akinek megállapították a nyugdíját. A munkáltatójának mindössze az aktív biztosítotti státusz megszűnését kell ilyen esetben bejelentenie a NAV részére. A nyugdíjmegállapítás napjától a nyugdíjas munkavállaló keresete mentes a 18,5% társadalombiztosítási járulék alól, míg e kereset után a munkáltató mentesül a jelenleg 15,5% szocho és az 1,5% szakképzési hozzájárulás alól. A közszférában továbbra sincs lehetőség a nyugdíj és az illetmény együttes felvételére, így a nyugdíjas közszolga nyugdíját szüneteltetik mindaddig, amíg fennáll a közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jellegű jogviszonya.

A nyugdíjas vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül (a törvényi meghatározás szerint kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel). Ha a nyugdíja megállapítása előtt főállású kisadózó vállalkozó volt, akkor a nyugdíja megállapításától fogva nem főállású katás vállalkozó lesz, ha folytatja a vállalkozását.

Nyugdíjemelés

2021. január 1-jétől a nyugdíjakat (és a nyugdíjszerű ellátásokat) 3%-kal emelik. 

Ha a 2021. január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 3%-ot, akkor 2021. novemberében - ha a tényadatok alapján becsült éves infláció meghaladná  a 4%-ot - kiegészítő nyugdíjemelésre, vagy - ha a tényadatok alapján becsült éves infláció meghaladná a 3%-ot, de nem haladná meg a 4%-ot - egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.

13. havi nyugdíj visszaépítése

2021. január 1-jén hatályba léptek a nyugdíjtörvény 13. havi nyugdíjról rendelkező 6/A. és 102/K. §-ai. 

A tizenharmadik havi ellátás részleteiről a 342/2020. (VII. 14.) Korm. rendelet, a februári kifizetésről a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezik. Mindkét kormányrendelet 2021. január 1-jén lépett hatályba.

A 2021. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2021. januári nyugdíj 25%-ával megegyező összegű plusz juttatást a 13. havi nyugdíj visszaépítése első lépéseként.

(A visszaépítés második lépése a 2022. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2022. januári nyugdíj 50%-ával egyező összegű plusz juttatás lesz. A harmadik lépés a 2023. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2023. januári nyugdíj 75%-ával egyező összegű plusz juttatás lesz. Az utolsó lépés a 2024. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2024. januári nyugdíj 100%-ával egyező összegű plusz juttatás lesz. Ezt követően, 2025-től a nyugdíjtörvény szerint minden évben jár a 13. havi nyugdíj. Amíg meg nem változtatják a nyugdíjtörvényt...)

A jogalkotó a 13. havi nyugdíj szabályozása körében ugyanazt a szerkesztési logikát követi, mint a nyugdíjprémium esetében: meghatározza 

- azokat a nyugellátásokat, amelyek alapján a 13. havi nyugdíj megilleti a nyugdíjasokat, majd meghatározza 

- azokat az egyéb ellátásokat, amelyek alapján a tizenharmadik havi ellátás megilleti az ellátásban részesülőket. 

A nyugdíjprémium esetében ugyanez az eljárás érvényesül: a nyugdíjtörvény meghatározza a nyugdíjprémiumra jogosult nyugdíjasok körét, majd ezt a kört jelentősen kibővíti egy kormányrendelet, amely közel két tucat egyéb ellátásban részesülő személyre is kiterjeszti a nyugdíjprémiumnak megfelelő egyszeri ellátásra való jogosultságot. A 13. havi nyugdíjra, illetve a 13. havi ellátásra ugyanaz a személyi kör jogosult, mint a nyugdíjprémiumra, illetve egyszeri ellátásra. 

Óriási különbség viszont, hogy a 13. havi nyugdíj kifizetése nem függ a gazdasági teljesítménytől, mint a nyugdíjprémium (ez utóbbi ugyanis csak akkor fizethető, ha a magyar GDP tárgyévi növekedése meghaladja a 3,5%-ot). 

További szerkesztési különbség, hogy a nyugdíjprémium esetében a vonatkozó kormányrendeletnek kellett kiterjesztenie a jogosultságot a nyugdíjprémiumra nem jogosító nyugellátásokra (nevezetesen az ideiglenes özvegyi nyugdíjra) és a szövetkezeti típusú járadékokra. A 13. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvény viszont eleve kiterjed az összes nyugellátásra és szövetkezeti típusú járadékokra is, így ezek alapján is jár a 13. havi nyugdíj, vagyis ezekről a kategóriákról nem kellett külön rendelkezni a 13. havi ellátást szabályozó kormányrendeletben.  

Nyugdíjprémium

Ha a 2021. évi várható GDP-növekedés meghaladja a 3,5%-ot, akkor 2021. novemberében a nyugdíjprémiumra is megnyílik a jogosultság. A nyugdíjprémium a ténylegesen várható GDP-növekedés 3,5%-ot meghaladó mértékének (mint szorzószámnak, ami legfeljebb 4 lehet) és a 2021. novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehet.

Ha a koronavírus pandémia miatt 2020-ban 6,5%-kal visszazuhant gazdaság 2021-ben fölpattan, akkor jó esély lehet a nyugdíjprémium fizetésére 2021. novemberében. Ez csak októberben dőlhet majd el.

Nyugdíj melletti munkavégzés

A nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2021-ben is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot), viszont így a nyugdíj melletti munkavégzés nem is jogosít nyugdíjnövelésre. A 2020. június 30-áig szerzett, nyugdíjjárulék köteles keresetek alapján járó nyugdíjnövelést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból megállapítja 2021. szeptember 30-áig (vállalkozói és hasonló jövedelem esetén 2021. október 31-éig).

A nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2021-ben nem korlátozza semmi; a nők kedvezményes nyugdíja mellett szerzett keresetet sem korlátozza az éves keretösszeg.

A nyugdíj mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban (2021. január 1-jétől idetartozik az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony is) folytatott keresőtevékenység esetén 2021-ben változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára; ezt az akadályt az egészségügyben 2021-ben is a jövedelemkiegészítés rendszerével kerülik meg, ha az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok, ápolók esetén is szükséges maradna e rendszer fenntartása.

Idén ideje lenne már végre megszüntetni a közszférában is ezt az okafogyottá vált korlátozó rendelkezést.

Egyéb ellátások melletti munkavégzés

A 2021. január 1-jétől megszűnt a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzés kereseti korlátozása, vagyis már nem kell figyelni arra, hogy a kereset három egymást követő hónap mindegyikében ne haladja meg a minimálbér másfélszeresét.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keretösszeg korlátozása.

Korkedvezmény

A legkésőbb 2014. december 31-éig szerzett korkedvezmény (a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai esetében a 2011. december 31-éig szerzett korkedvezmény) 2021-ben is érvényesíthető.

Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege

2021-ben nem változik, sőt, időkorlát nélkül bebetonozták a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összegét, amely 14. éve változatlanul 28.500 forint. 

Hasonlóképpen betonozták be az árvaellátás minimális összegét is, amely 14. éve változatlanul 24.250 forint.

Méltányossági lehetőségek

2021. január 1-jétől ötezer forinttal, 85 ezer forintról 90 ezer forintra nő a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja.

Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja szintén ötezer forinttal nő (egyedülálló kérelmező esetén 85 ezerről 90 ezer forintra, míg a közeli hozzátartozójával közös háztartásbanb élő kérelmező esetén 75 ezerről 80 ezer forintra).

A rendkívül indokolt esetben a Magyar Államkincstár Központja által adható kivételes egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja tízezer forinttal, 90 ezerről 100 ezer forintra nő.

Adatvédelem

A nyugdíjtörvény adatvédelmi rendelkezései körében módosult, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásokból milyen hatóság milyen célból milyen adatok igénylésére jogosult.

(Az összefoglalóm készítésének időpontja: 2021. január 4.)

Ha bármilyen kérdése van a nyugdíjával, s általában az Ön nyugdíjjogosultságával és annak maximális érvényesítésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.