Mi változik 2020-ban a nyugdíjakkal kapcsolatban?

Mi változik 2020-ban a nyugdíjakat illetően?

1.

Fél évvel nő a nyugdíjkorhatár (64 évről 64 év 183 napra). 

Ennek következtében a korhatár betöltése alapján az 1956. első félévében születettek igényelhetik az öregségi nyugdíjukat 2020. július 1-jétől.

Az 1956. második félévében születettek csak 2021. január 1-jétől lesznek jogosultak öregségi nyugdíjra az életkoruk alapján.

A nők kedvezményes nyugdíja az év folyamán bármikor igényelhető, amikor az érintett hölgy teljesíti a kedvezményes nyugdíj feltételeit.

2.

A nyugdíjak erre az évre 2,8%-kal nőnek, mert az idei évre szóló költségvetési törvény ekkora inflációt becsül 2020-ra.

A 2,8%-os emelést megelőzően hajtják végre a 0,7%-os emelést mindazon ellátásokra, amelyekre egyösszegű korrekció járt 2019. novemberében. Így ezek a nyugdíjak összesen 3,52%-kal emelkednek most januárban.

Az emelt nyugdíjakat január 10-én írják jóvá a bankszámlákon, aki pedig postán kapja a nyugdíját, annak január 14-én kezdi meg a Magyar Posta a kézbesítést az idei kézbesítési naptár szerint.

Ha a 2020. január-augusztus időszakban mért tényleges infláció (akár az általános fogyasztói árindex, akár a nyugdíjas kosár szerinti infláció) mértéke meghaladná a 2,8%-ot, akkor 2020. novemberében emelési korrekcióra kerül sor (egyösszegű emelési különbözet 12 hónapra, mint 2019-ben, ha az eltérés mértéke nem nagyobb 1 százalékpontnál, illetve pótlólagos nyugdíjemelés, ha az eltérés mértéke nagyobb lenne, vagyis a tényleges infláció meghaladná a 3,8%-ot).

Nyugdíjprémium 2020-ban akkor járhat, ha az idei GDP növekedés meghaladná a 3,5% törvényi küszöbértéket és teljesülne az idei költségvetési hiánycél is. Erre van esély, de a 2020-ra prognosztizált gazdasági kockázatok kétségessé tehetik a nyugdíjprémium feltételeinek teljesülését.

3.

A nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett kereset, jövedelem minden jogviszonyban járulékmentessé válik 2020. július 1-jétől. 

Így nem csak a munkaviszonyban szerzett munkabér lesz járulékmentes (ami már 2019. január 1-jétől az), hanem bármely egyéb keresőtevékenységgel szerzett jövedelem (így például a vállalkozói, megbízási jogviszonyokban szerzett jövedelem is).

4.

Ennek következtében 2020. július 1-jétől hatályon kívül helyezik a nyugdíjtörvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján 

- a nyugdíj mellett szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező éves kereset egytizenketted részének fél százalékával meg kellett növelni a nyugdíj összegét (hiszen megszűnik a nyugdíjjárulék-alap minden kereset tekintetében),

- a nők kedvezményes nyugdíja mellett csak az éves összeghatárig (a minimálbér 18-szorosáig) terjedő, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset mellett volt a nyugdíj is folyósítható (hiszen megszűnik a nyugdíjjárulék-alap minden kereset tekintetében).

Az éves összeghatár azonban a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék mellett folytatott keresőtevékenységek tekintetében idén is fennmarad.

Szintén fennmaradnak a közszférában közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó korlátozások, vagyis a nyugdíj és az illetmény idén sem vehető fel együtt, a nyugdíj folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg a közszolgálati jellegű jogviszony fennáll. 

5.

Hatályba lép 2020. július 1-jén a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (az új Tbj.), amely összevonja a nyugdíjjárulékot (10%), a természetbeni (4%) és a pénzbeli (3%) egészségbiztosítási járulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot (1,5%) egy új társadalombiztosítási járulékká, amelynek mértéke 18,5% (vagyis megegyezik az összevont négy járulék együttes mértékével).

A törvény szerint a 18,5% társadalombiztosítási járulék 54%-a (azaz 9,99%) illeti meg a nyugdíjkasszát. A számok alapján nem változott a nyugdíjrendszer finanszírozása, a járulékösszevonási intézkedés indokoltságát majd a jövő eldönti.

6.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (Tny.) 2020. január 1-jétől további apróbb módosítások is hatályba lépnek, ezek közül a fontosabbak a következők:

6.1.

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe az örökbefogadói díj folyósításának tartama is beszámítható.

A Tny. 18.§ (2b) bekezdésének módosított szövege:

A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban,gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

6.2.

A törvényben a szolgálati idő meghatározása is kibővül az örökbefogadói díj folyósításának tartamával.

A Tny. 38.§ (1) bekezdés e) pontja módosított szövege:

(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni) a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj és az örökbefogadói díj folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

6.3.

A szolgálati idő arányosítása tekintetében a kivételek közé bekerült a szakképzési munkaszerződés keretében történő foglalkoztatás is.

A Tny. 39. § (1) bekezdésének módosított szövege:

Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben, valamint a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. §-ának alkalmazása során - az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében - a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

6.4.

A hozzátartozói nyugellátásokra való jogosultság szabályozása körében bekerültek a törvénybe az eltűnés és holtnak nyilvánítás esetére vonatkozó rendelkezések.

A Tny. 44.§-a a következő két új bekezdéssel egészül ki:

(2) A hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság megállapítása során eltűntnek nyilvánítás esetén az eltűnés, holtnak nyilvánítás esetén a halál jogerős bírósági végzésben meghatározott időpontját kell a halál időpontjának tekinteni.

(3) Eltűntnek vagy holtnak nyilvánítás esetén a hozzátartozói nyugellátás iránti igény a 64. § (2) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző időre is érvényesíthető, ha a kérelmet a jogszerzőt eltűntnek vagy holtnak nyilvánító végzés jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül nyújtják be.

6.5.

Egyszerűbbé vált az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szabályozása körében a nem nyugdíjasként elhunyt házastársra vagy élettársra vonatkozó feltételek meghatározása. 

A Tny. 44/D. § (1) bekezdésének módosított szövege:

Ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet,

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a 2. mellékletben foglaltak helyett - a 61. § szerinti kivétellel - kormányrendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy a kormányrendeletben a havi átlagkeresetnek az egyes szolgálati évekhez meghatározott százalékos mértékei nem lehetnek alacsonyabbak az azonos szolgálati évekhez a 2. mellékletben meghatározott százalékos mértékeknél.

6.6.

Pontosították az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultság kezdetének és megszűnésének szabályozását.

A Tny. 47. § (1) bekezdésének módosított szövege:

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálának időpontjától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.

Ez a § kiegészül az új (1a) bekezdéssel:

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam leteltével az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

6.7.

Kiterjesztették az árvaellátásra való jogosultságot arra az esetre is, ha az árva szakképző intézményben tanul nappali rendszerű oktatás keretében.

A Tny. 55. § (1) bekezdésének módosított szövege:

Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban az 54. §-ban említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

6.8.

Egyebek között a magántanulói státusz megszűnésével az oktatási és családvédelmi rendszer új elemeinek megfelelően módosították a tanuló árvára vonatkozó rendelkezéseket.

A Tny. 55.§ (3)-(5) bekezdéseinek módosított szövege:

(3) Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

a) betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi,

b) huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

(4) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelés információs rendszerének, a szakképzés információs rendszerének, a felsőoktatási információs rendszernek és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerének működtetője a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony szünetelését, megszűnését - a tanuló, a képzésben részt vevő személy, illetve a hallgató nevének, társadalombiztosítási azonosító jelének és a szünetelés, megszűnés időpontjának közlésével - hivatalból igazolja.

(5) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony a tanuló, a hallgató, illetve a képzésben részt vevő személy betegsége vagy szülése miatt szünetel.

A törvényből a végrehajtási rendeletbe került át az a rendelkezés, mely szerint a külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolnia.

6.9.

Szigorították az egészségi állapottól függő nyugellátás felülvizsgálatára vonatkozó szabályozást.

(Ilyen nyugellátás például az az özvegyi nyugdíj, amely az özvegy megváltozott munkaképességére tekintettel éledt föl az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően.)

A Tny. 64.§ (8) bekezdésének módosított szövege:

Ha a nyugdíjas az egészségi állapottól függő nyugellátás felülvizsgálata során az egészségi állapot megállapításához szükséges egészségügyi iratokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megállapított határidőn belül nem küldi meg, a nyugellátást az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni.

6.10.

A Polgári Törvénykönyvvel összhangban szabályozzák a késedelmes nyugdíjfolyósítás esetén járó késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseket.

A Tny. 79.§ (8) bekezdésének módosított szövege:

A nyugdíjfolyósító szerv a késedelmesen folyósított nyugellátás összege után - a határidő lejártát követő naptól - a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot (a továbbiakban: késedelmi kamat) fizet.

A Tny. 80.§ (1b) bekezdésének módosított szövege:

Az (1) bekezdés és az (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben, valamint ha a nyugellátást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vagy a nyugdíjfolyósító szerv jogszabálysértése miatt nem folyósították, a jogszabálysértés megállapításától számított öt éven belül járó összeget és a késedelmi kamatot ki kell fizetni a jogosultnak.

6.11.

Módosultak a hivatalból lefolytatott nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetésre vonatkozó határidők.

Ezek közül a legfontosabb, hogy a nyugdíjhatóság nem ötéves korcsoportok szerinti ötéves szakaszokban folytatja 2020. január 1-jétől az adategyeztetést, hanem minden érintett személynek a rá irányadó nyugdíjkorhatára betöltését megelőzően három évvel küldi ki az adategyeztetésről szóló hivatalos értesítést. 

A Tny. 96/C. § (1)-(3) bekezdéseinek módosított szövege:

(1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően három évvel köteles a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést hivatalból megküldeni a biztosítottnak, volt biztosítottnak. ("A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását megelőzően a biztosítottat, volt biztosítottat értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott ... adatokról.")

(2) Nem kell az (1) bekezdés alapján hivatalból a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést megküldeni, ha

a) a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíjasnak minősül,

b) a biztosítottal, volt biztosítottal az egyeztetési eljárást öt éven belül már lefolytatták, vagy az egyeztetési eljárás folyamatban van, vagy

c) a biztosított, volt biztosított részére öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más, szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása vagy nyugdíjbiztosítási átutalás iránti eljárás van folyamatban.

(3) Ha az egyeztetési eljárás lezárását megelőzően a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más, a szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása vagy nyugdíjbiztosítási átutalás iránti kérelmet nyújt be, a kérelem az egyeztetési eljárás megindítása iránti kérelem visszavonásának minősül.

6.12.

Az igénybejelentések, kérelmek benyújtásának lehetséges módjai kiegészültek az elektronikus ügyintézési szolgáltatásra (a Kormányzati Ügyfélkapun keresztül vagy a Kormányablakoknál történő elektronikus ügyintézésre) való utalással.

A Tny. 98. § (1) bekezdésének módosított szövege:

A bejelentések közvetlenül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, posta útján vagy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével teljesíthetők.

7.

Ami sajnos idén sem változott, az 

- a "2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege", ami 13. éve változatlanul havi 28 500 forint, valamint

- a "2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege", ami szintén 13. éve változatlanul havi 24 250 forint.

Kismértékben változott az alábbi ellátások összege:

- a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2020. január 1-jétől havi 96 835 forint összeghatárig folyósítható együtt (ez a megoldás akkor választható, ha a házastárs vagy életárs 1998. január 1. előtt hunyt el, és az együttfolyósítás révén magasabb az özvegy saját jogú és özvegyi nyugdíja együttes összege, mintha külön-külön kérné a két ellátása folyósítását)

- a rokkantsági járadék havi összege 38.670 forint (a rokkantsági járadék nem keverendő össze a rokkantsági ellátással!)

- a nemzeti helytállásért járó pótlék megállapításánál irányadó összeghatár 2020. január 1-jétől 205.600 forint, hozzátartozói jogon járó pótlék esetén pedig  102.800 forint.  

Az összefoglaló készítésének időpontja: 2020. január 9.