Mégis marad az árnyék-nyugdíjrendszer az egészségügyben

Mégis marad az árnyék-nyugdíjrendszer az egészségügyben

2021. 02. 26.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Elszalasztott lehetőség a nyugdíjfolyósítási korlátozás kézenfekvő feloldására az egészségügyben. Összefoglalóm a jövedelemkiegészítés rendszerét érintő legfrissebb fejleményekről.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van a nyugdíjjogosultságával és annak maximális érvényesítési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Mégis marad az árnyék-nyugdíjrendszer az egészségügyben

 

Elszalasztott lehetőség a nyugdíjfolyósítási korlátozás kézenfekvő feloldására

 

Február 18-án a Világgazdaságban megjelent véleménycikkemben kifejtettem, hogy a jövedelemkiegészítés árnyék-nyugdíjrendszerét az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítő egészségügyi dolgozók tekintetében meg kell szüntetni és ezzel egyidejűleg a nyugdíjuk újrafolyósítását meg kell kezdeni. 

Másnap, február 19-én megjelent a Magyar Közlöny 2021/25. számában a Kormány 69/2021. (II. 19.) Korm. rendelete egyes, az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról, amelynek 19.§ (1) bekezdés 7. pontja szerint március 1-jétől az egészségügyi szolgálati jogviszonyt is érteni kell a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásakor az ott felsorolt jogviszonyokon túl.

A Tny. hivatkozott 83/C. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A szüneteltetett nyugdíjra vonatkozó további rendelkezések:

Tny. 83/C.§ (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt.

(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.

(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.


Az új kormányrendelet megfosztotta az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt a nyugdíjszempontból legfontosabb lehetséges előnyétől, vagyis attól, hogy nyugdíjasként az ilyen jogviszonyban tovább dolgozó orvos vagy ápoló nyugdíját nem kell felfüggeszteni, miután ezt a jogviszonyt főszabályként a Munka Törvénykönyve szabályozza, és e tekintetben úgy minősül, mintha munkaviszony lenne. 

A kormányzat így továbbra sem kívánja megszüntetni az árnyék-nyugdíjrendszert az egészségügyben, vagyis a közszférában érvényesülő korlátozás alól csak a jövedelemkiegészítés rendszerén keresztül ad kibúvót az egészségügyi dolgozóknak. 


Megítélésem szerint évek óta megérett a helyzet arra, hogy a közszférában érvényesülő nyugdíjfolyósítási korlátozást teljes mértékben  hatályon kívül helyezzék, az egészségügyben pedig most adódott volna kézenfekvő alkalom erre.

Maga a törvényalkotó hangsúlyozta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1.§-ához fűzött részletes indokolásában, hogy "Alapvető fontosságú a törvényjavaslat alkalmazása szempontjából, hogy annak háttérjogszabályát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) képezi, vagyis a törvényjavaslat kimondja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogviszonyára az Mt.-t az e törvényjavaslatban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

 

A nyugdíjszüneteltetés háttere 

 

A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat szerint a nyugdíjas közalkalmazottak az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Ez a 2013-ban meghozott és máig hatályban lévő intézkedés a legnagyobb vihart az egészségügyi dolgozók körében váltotta ki. Nem véletlenül, hiszen az egészségügyben már 2013-ban és azt követően is kritikus volt a munkaerőhelyzet, miután az orvosok és egészségügyi szakdolgozók külföldre áramlása és az egészségügyi pálya vonzásának csökkenése súlyos orvos- és nővérhiányt eredményezett. 

Árnyék-nyugdíjrendszer az egészségügyben

Ezért a kormányzat nagyon gyorsan módosításokra kényszerült ezen a területen, így létrehozták a jövedelemkiegészítés rendszerét (JKR), amelyben a nyugdíjas egészségügyi dolgozók részére a munkáltatójuk megigényelheti a szüneteltetett nyugdíjuknak megfelelő összegű jövedelemkiegészítést. Ezt a jövedelemkiegészítést nem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fizeti - hiszen a nyugdíj szünetel -,  hanem a munkáltatójuk. 

Az érintett nyugdíjas dolgozók így - kérelemre, vagyis nem automatikusan! - megkapják a nyugdíjuknak forintra pontosan megfelelő összeget, csak más jogcímen és más forrásból. A kényszer ilyen tekervényes (és hatalmas adminisztratív pluszterhelést okozó) módon írta felül a közszférában elrendelt nyugdíjkorlátozást, annak érdekében, hogy ne hagyják abba a munkát azok a nyugdíjas orvosok és ápolók, akik nélkül az egészségügyi ellátó rendszer egyszerűen nem lett volna és ma sem képes működni.

A jövedelemkiegészítés a korbetöltött öregségi nyugdíjban és a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő egészségügyi dolgozókra vonatkozik. (Az érintett törvény az egészségügyi dolgozó fogalmát elkülöníti az egészségügyben dolgozó definíciójától, ennek következtében jövedelemkiegészítést egy orvos vagy ápoló után igényelhet a munkáltató, de például egy kórházi karbantartó után nem. Egészségügyi dolgozónak minősül minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy aki nem rendelkezik ilyen szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban.)

A kifizetett jövedelemkiegészítés havi nettó összege megegyezik a szünetelő nyugdíj aktuális havi összegével. A jövedelemkiegészítés nettó összegét emiatt évente emelni kell a rendszeres nyugdíjnövelés mértékével (például 2021. januárban 3%-kal) és az esetleges novemberi kiegészítő emelési korrekcióval, továbbá a nyugdíj melletti munkavégzéssel 2020. június 30-áig szerzett bruttó kereset alapján járó "félszázalékos" nyugdíjnöveléssel, majd e változásokhoz kell igazítani a jövedelemkiegészítés bruttó összegét. (Ez évenként többször visszatérő további plusz adminisztratív terhet ró a JKR minden közreműködőjére.)

A jövedelemkiegészítés nem az illetmény része, így nem alapja a távolléti díjnak, a jubileumi jutalomnak, az illetménypótlékoknak, valamint az ügyeleti és a készenléti díjnak, emellett a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása érdekében nem kell az illetmény részének tekinteni, és nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzáció összegének számítása tekintetében. A jövedelemkiegészítés után ugyanolyan közterheket kell fizetni, mint a nem nyugdíjas közalkalmazott esetében (kivéve, hogy nyugdíjjárulékot a kiegészítés összege után nem kell fizetni).

A nők kedvezményes nyugdíjában részesülők tekintetében tavaly június 30-áig ráadásul az éves keretösszeg  kereseti korlátozása is érvényesült (ha az érintett egészségügyi dolgozó hölgy illetménye meghaladta a minimálbér 18-szorosát,  az annak elérését követő hónaptól az adott év végéig a munkáltató már nem igényelhette meg és nem fizethette ki a közalkalmazott részére a jövedelemkiegészítést).

A nyugdíjuk szüneteltetésével érintett egészségügyi dolgozóknak egy kérelmet kell kitölteniük arra vonatkozóan, hogy részükre a munkáltató állapítsa majd meg a jövedelemkiegészítést. A közalkalmazottnak nyilatkoznia kell arról is, hogy egy vagy több egészségügyi szolgáltatónál áll-e közalkalmazotti jogviszonyban, hiszen ettől függ a jövedelemkiegészítés kifizetőjének személye. A munkáltatónak szakmai indoklásban kell kifejtenie arra vonatkozó szándékát, hogy a nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatását különösen fontos érdeke vagy alaptevékenysége indokolja. 

A nyugdíjas orvost, ápolót a közalkalmazotti jogviszonya miatt annak fennállása idejére szüneteltetett nyugdíja újrafolyósítása esetén a nyugdíja szüneteltetést megelőző összegének az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg, és természetesen megilleti a nyugdíj melletti munkavégzés révén 2020. június 30-áig szerzett évenkénti illetménye 1/2400-ad részével megegyező mértékű nyugdíjnövelés is. (2020. július 1-jétől a nyugdíj melletti kereset minden jogviszonyban járulékmentessé vált, így nem jogosít nyugdíjnövelésre.) 

A nyugdíj újraszámítását nem lehetséges kérni a szüneteltetett nyugdíj ismételt folyósítása esetén. 


Újra járhatott volna a nyugdíj az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók részére

A jövedelemkiegészítés rendszere a közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók esetében egyfajta árnyék-nyugdíjrendszert hozott létre, amely azonban az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttével mindazon egészségügyi dolgozók tekintetében okafogyottá válhatott volna, akiknek megszűnik a közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jellegű jogviszonya és helyette létrejön az egészségügyi szolgálati jogviszonya.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény alapján ugyanis legkésőbb 2021. április 1-jén a Munka Törvénykönyve által (az említett törvényben meghatározott eltérésekkel) szabályozott egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át az egészségügyi dolgozók közalkalmazotti jogviszonya, amelyre nem vonatkozott volna a nyugdíj szüneteltetési kényszere - így esetükben a jövedelemkiegészítés rendszere fölöslegessé vált volna -, viszont a február 19-én megjelent kormányrendelet sajnálatos módon kizárta ezt a kézenfekvő lehetőséget a JKR megszüntetésére és az érintettek részére a nyugdíjuk zavartalan folyósításának újraindítására.

A jövedelemkiegészítés rendszerét tehát hatályban tartja az új kormányrendelet, erről azonban egyelőre nem jelent meg tájékoztatás sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), sem a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK), sem a JKR rendszer, sem pedig a nyugdíjas egészségügyi dolgozók továbbfoglalkoztási eljárásával kapcsolatos feladatok ellátásáért 2021. január 1. óta felelős Országos Kórházi Főigazgatóság honlapján.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...