Lehetne havi 16 ezer forinttal emelni a legkisebb nyugdíjak összegét!

Az ATV Start október 26-i adásában a velem készült interjút IDE KATTINTVA nézheti meg.

Így lehetne havi 16 ezer forinttal emelni a szegényebbek nyugdíját

A nyugdíjszakértő szerint évi 14 milliárdot lehetne máshogy elosztani, ha nem fizetné ki az állam ezt a pénzt egy még mindig létező szociális együttműködési egyezmény alapján.

Lehetséges a nyugdíjkorhatár emelése. Erről beszélt Farkas András nyugdíjszakértő az ATV Start műsorában. Európában átlag 63-66 év a nyugdíjkorhatár. Korábban Görögországban és Olaszországban volt a legalacsonyabb, de mindenütt emelték. Magyarországon a 65 év, ami az 1957 után születettekre vonatkozik, máshol is általános. Németországban és Horvátországban 67 év, a skandináv országokban társadalmi vita zajlik a 70-72 évre emelésről, Svédországban pedig algoritmus szabályozza, vagyis a várható élettartam növekedésének függvényében egyre későbbre tolódik az az életkor, amitől a teljes nyugdíjat lehet igénybe venni, magyarázta a szakember.

A nyugdíjak helyzetéről szólva Farkas elmondta, nem olyan rossz, mint amilyennek látszik. Jelenleg biztonságosa rendszer, fizetik a nyugdíjakat, viszont nagy veszélyben van a jövőt tekintve, tette hozzá, mert ahogy öregszik a társadalom, egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó, akiknek a járuléka termeli ki a nyugdíjakat. Ez még 2030-35-ig tartható, de utána radikális változtatásra lesz szükség, át kell csoportosítani a költségvetést, mert olyan sok lesz a nyugdíjas, olyan hosszú ideig élünk, remélhetőleg, hogy egyre nagyobb terhelést jelent a nyugdíjkasszának, közölte. 

Farkas András elmondta, hogy 70-72 ezer fő azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik 50 ezer forintot, vagy annál kevesebb nyugdíjat kapnak. A nagyon magas nyugdíjat kapók száma szolgálati titok, jegyezte meg. Milliós nyugdíjat talán 1-5 ember kap, de hozzátette, hogy ezek az emberek egész életükben nagyon magas fizetést kaptak, nagyon sokat dolgoztak, és sok adót fizettek be az államkasszába. 100 ezer forint alatti nyugdíjat a nyugdíjasok fele, kb. 1,1 millió ember kap, folytatta, 100 ezer forint felett kb. egymillióan, a töredék pedig 200 ezer vagy afölötti nyugdíjat kap. Az összes nyugdíjas száma 2 millió 70 ezer fő, tudtuk meg. 

Van egy még mindig létező szociális együttműködési egyezmény, mely alapján Magyarország nyugdíjat fizet az egykori szovjet állampolgároknak. Farkas szerint ezt már régen meg kellett volna szüntetni. Elhangzott, hogy nagyrészt Kárpátalján élőkről van szó, akiknek évente 14 milliárd forint kifizetésére kerül sor. Ha ezt nem fizetnék ki, hanem elosztanák a legkisebb nyugdíjból élők között, akkor az ő nyugdíjuk több mint 16 ezer forinttal emelkedne, vagyis átlag 30 százalékkal, számolta ki az élő adásban a szakember. Hozzátette: ehhez mindenképpen hozzá kellene nyúlni. 

Farkas megemlítette azt is, hogy az a folyamat, ami zajlik, a szociális hozzájárulási adó csökkenése jó a gazdaságnak, jó a munkáltatóknak, de a nyugdíjkasszának súlyos bevételi hiányt jelent, amit csak némileg ellensúlyoz az emelkedő munkabérekből levont járulék. 

atv.hu

MELLÉKLET

A beszélgetés során említett egyezmény az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között, a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában, Budapesten, az 1962. december 20-án kötött, 1963. július 1. napjától hatályos egyezmény.

Szinte hihetetlen, hogy egyfajta abszurd őskövületként a három évtizede megszűnt Szovjetunióval kötött, teljesen korszerűtlen szociálpolitikai egyezmény még mindig hatályban van az Oroszországi Föderáció és Ukrajna vonatkozásában!

Az egyezmény alkalmazásának feltétele a magyar, orosz vagy ukrán állampolgárság.

A nyugellátást annak a szerződő országnak az illetékes nyugdíjbiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja a saját belső szabályai alapján, amely területén a nyugdíjigénylőnek a kérelem benyújtása időpontjában a lakóhelye van. A két szerződő állam területén szerzett szolgálati időket össze kell számítani. Magyar részről a nyugdíj akkor állapítható meg, ha a magyar szabályok szerinti jogosultsági feltételek teljesülnek (így korhatár betöltéséhez kötött nyugellátás attól az időponttól állapítható meg, amikor a kérelmező a magyar öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte).

Lakóhely alatt azt a helyet kell érteni, ahol a kérelmező az illetékes hatóság engedélyével letelepedett és életvitelszerűen tartózkodik.

Mivel az Egyezmény 9. cikke jogosultsági feltételként rögzíti a nyugellátást megállapító és folyósító országban történő letelepedést és életvitelszerű tartózkodást, az ellátások magyarországi megállapítása és folyósítása során szükséges a letelepedés/életvitelszerű magyarországi tartózkodás folyamatos fennállásának vizsgálata.

Az egyezmény kapcsán valójában a nyugdíj alapját képező átlagkereset összegének meghatározása veri ki nagyon sokaknál a biztosítékot.

Az egyezmény szerint ugyanis ha a kérelmező az áttelepülést követően nem dolgozott tovább, a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában!

Ha az ilyen nyugdíjban részesülő ukrán vagy orosz személy külföldre települne át Magyarországról, akkor a magyar  nyugellátás folyósítását meg kell szüntetni, mivel a magyar nyugdíjbiztosítás által megállapított nyugellátásra a nyugdíjascsak  addig jogosult, amíg a lakóhelye Magyarország területén van.  

A műsorban említett számítás:

Az egyezmény alapján a nehezen elérhető és kikövetkeztethető információk alapján évi kb. 14 milliárd forintot fizet a magyar állam az ukrán vagy orosz nyugdíjasok részére. Ha ezt a 14.000.000.000 forintot elosztjuk a havi 50 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülő 70 ezer magyar nyugdíjas létszámával, akkor ezeknek a legkisebb nyugdíjban részesülőknek az ellátását fejenként és havonta akár 16 ezer forinttal is meg lehetne emelni - feltéve persze, hogy az eddig az egyezmény alapján  megállapított nyugdíjakat semmisnek tekintjük.

Ha ilyen drasztikus lépésre nincs is lehetőség, kétségtelenül mielőbb hatályon kívül kellene helyezni ezt az egyezményt, és helyette kötni egy olyan szociális biztonsági egyezményt, amely megfelel a XXI. század követelményeinek, nemzetközi nyugdíjbiztosítási eljárási elveinek, és mindenekelőtt: a magyar állam, és így a magyar nyugdíjasok érdekeinek.