Lehet-e kedvezőbb a nyugdíjprémium szabályozása?

Ha kérdése van a nyugdíjával, a rendszeres és korrekciós nyugdíjemelésekkel, a nyugdíjprémiummal, vagy az egyéb nyugdíjnövelési lehetőségekkel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

A nyugdíjprémium törvénybe foglalt számítási képlete a következő: 

- a novemberi ellátás egynegyedét, de legfeljebb húszezer forintot kell megszorozni

- a szorzótényezővel, ami a tényleges GDP-növekedési mérték és a törvényi küszöbérték, azaz 3,5% különbsége, de legfeljebb 4.

Vagyis ha a GDP növekedés mértéke például 6%, akkor a szorzótényező 6 - 3,5 = 2,5 lesz, ez esetben a nyugdíjprémium maximális összege 20.000 x 2,5 = 50.000 Ft.

Ha a GDP növekedés mértéke 6,5%, akkor a szorzótényező 6,5 - 3,5 = 3 lesz, ez esetben a nyugdíjprémium maximális összege 20.000 x 3 = 60.000 Ft.

Ha a GDP növekedés mértéke eléri vagy meghaladja a 7,5%-ot, akkor a szorzótényező 7,5 - 3,5 = 4 (ez a négyes szorzó a nyugdíjtörvény által engedett legmagasabb szorzószám). Ez esetben a nyugdíjprémium maximális összege a törvény által engedett legmagasabb összeg, 20.000 x 4 = 80.000 Ft lesz.

Ennél a maximum értéknél nem lehet magasabb annak a nyugdíjprémiuma/egyszeri juttatása sem, akinek a nyugdíja vagy egyéb ellátása összege meghaladja a 80 ezer forintot. 

Az átlagnyugdíj idén kicsivel több, mint 150 ezer forint, és a medián nyugdíj, ami egy helyzeti középértéket jelöl a nyugdíjasok között, idén 130 ezer forint (ennél többet és ennél kevesebbet pontosan ugyanannyi nyugdíjas kap), a nyugdíjtörvényben a nyugdíjprémiumra meghatározott képlet a nyugdíjasok nagy többségét - a 2.053.000 öregségi nyugdíjas közel 90%-át - a nyugdíjprémium maximális összegére jogosítja.

A 80 ezer forintnál kisebb összegű ellátásban részesülők esetében a saját ellátásuk összegének egynegyedét szorozzák be a szorzótényezővel, s az eredményt fizetik ki nekik nyugdíjprémiumként.

Mi indokolja egyáltalán a  nyugdíjprémiumot? 

Ezt a plusz juttatást eredetileg azért vezette be a törvényhozó 2010-ben, hogy az akkori 13. havi nyugdíj megszüntetésének traumáját valamelyest enyhítse. 

A nyugdíjprémium nyugdíjtörvényben szereplő feltételeit olyan keményen határozták meg, hogy a 2008-as világgazdasági válság örvényeiben 2010-ben (és még sokáig)  fuldokló magyar gazdaság részéről teljesíthetetlennek látszottak. A törvény ugyanis 3,5%-os minimális GDP-növekedéshez, emellett a költségvetési hiánycél teljesítéséhez kötötte a prémium kifizetését, ami 2010-ben egyszerűen elérhetetlen vágyálomnak tűnhetett.

Most vajon nem lehetne-e a 2010-es kényszerek szorításában fogant rendelkezések helyett valami sokkal kedvezőbbet is kicsikarni a gazdasági teljesítményből a nyugdíjasok számára? 

Hiszen miért éppen a novemberi ellátás negyede, de legfeljebb 20 ezer forint a prémiumszámítás alapja? Amikor 2009-ben a javaslatot készítették az előterjesztők, az átlagnyugdíj 95 ezer forint, a medián nyugdíj pedig 80 ezer forint körül ingadozott. Az előterjesztők így a medián nyugdíj értékének egynegyedéhez kötötték a nyugdíjprémium maximumának számítási alapját. 

A medián nyugdíj azonban jelenleg 130 ezer forint, 2022-ben elérheti a 135 ezer forintot. Így ha politikai megfontolásokból marad is a nyugdíjprémium (amely a 13. havi nyugdíj visszaépítésével lényegében okafogyottá vált), akkor a feltételeit méltányos lenne akként módosítani, hogy annak számítási képletében a novemberi nyugellátás egynegyede ne a 2009-es állapotokat tükröző legfeljebb 20 ezer forint, hanem a mindenkori aktuális évben érvényes állapotokat hívebben tükröző összegkorlát, jövőre például a 135.000 Ft összegű medián nyugdíj egynegyede, azaz 33.750 forint szerepeljen. 

Emellett a nyugdíjprémium  összegének egytizenkettedével (az egy hónapra eső összegével) méltányos lenne a nyugellátásokat növelni, így a magyar gazdaság jó teljesítménye beépülhetne a nyugdíjak összegébe is.

A teljes cikkemet IDE KATTINTVA vagy a Világgazdaság 2021. szeptember 21-én megjelent számában olvashatja el.