Ha kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával, annak megállapításával, időzítésével, emelésével kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Ha nem akar lemaradni a nyugdíjrendszert, a nyugdíjakat és a nyugdíjas életre való felkészülés lehetőségeit érintő változásokról, akkor ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

Nyugdíjszámítás dióhéjban 2024-ben

Készül a fontos részletekre is kiterjedő összefoglalóm arról, hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét 2024-ben.

Akit az idei nyugdíjmegállapítás közvetlenül - már vagy még - nem érint, annak is érdemes legalább az alábbi lényegi összefüggésekkel tisztában lennie.

A nyugdíjszámítási eljárás 8 fő lépése 2024-ben a következő:

1.

Szolgálati idő összesítése, nyugdíjskála szerinti százalékos mérték meghatározása

A teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít).

Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke (pl. 40 egész évnyi szolgálati idő esetén 80% ez a szorzó).

2.

Járuléktalanítás

Az átlagszámítási időszakban - az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban - szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell, majd

3.

Adótlanítás

az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani" kell, majd

4.

Valorizálás

a járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre vonatkozó - idén a 2024. március végén közzéteendő, a 2023-as mértéknél várhatóan 14%-kal magasabb  -  valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2024-ben és a 2023-ban szerzett kereseteket), majd

5.

Osztószám

az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal), majd

6.

Életpálya átlagkereset

az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni idén - szökőévben - 366-tal, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó "életpálya" átlagkeresetet,

7.

Degresszió

amelyet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó "életpálya" átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni,

8.

Nyugdíjskála

az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált "életpálya" átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét, amelyet - ha valaki erre jogosultságot szerzett - meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét.

Közben persze ezernyi részletszabályt kell alkalmazni, amelyekre mind kitérek majd a készülő nagy 2024-es nyugdíjszámítási összefoglalómban.

Ezt az összefoglalómat részletesen ismerteti a 24.hu hírportál is, a cikket ide kattintva olvashatja.