Milyen keresetek számíthatók be a nyugdíjba?

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy annak számításával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

A nyugdíjszámítási alapelv nem látszik túl bonyolultnak: az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerinti nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset vagy jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Persze sokakban az alapelv kapcsán is azonnal fölmerül néhány kérdés, főként az, hogy miért csak az 1988 után szerzett keresetek számítanak. A válasz kettős: egyrészt 1988. január 1-jétől lépett hatályba Magyarországon a személyi jövedelemadó rendszere, másrészt a 10 évvel később, 1998. január 1-jén hatályba lépett új nyugdíjtörvény megalkotása során a jogalkotónak meg kellett határoznia az átlagkereset-számítás mindenkire egységesen vonatkozó kezdő időpontját, és erre kiindulásként a legalább 10 éves átlagszámítási időtartam elegendőnek látszott. 

Ahogyan múlik az idő, egyre inkább lefedi a teljes aktív életpályát az átlagkereset számításába bevont tartam, hiszen egy idén esedékes nyugdíjmegállapítás esetén már 33 év kereseteit lehet figyelembe venni. Persze ha valakinek nem lenne elegendő jogosultsága 1988 óta, de előtte dolgozott, akkor egy kisegítő szabályrendszer révén a korábbi kereseteket is be lehet számítani, azonban erre egyre kevésbé van szükség.

A cikk folytatását IDE KATTINTVA olvashatja el a Pesti Hírlap portálján.