© Jakub Krechowitz/Shutterstock
Hogyan szerezhetünk magasabb nyugdíjat?
A nyugdíjkorhatár betöltése után végzett munkával - ha nem nyújtjuk be a nyugdíjigényünket - havi fél százalékos nyugdíjnövelést érhetünk el. Aki teheti, ezt tegye!
Ha magasabb nyugdíjat szeretnénk kapni, a legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a korhatárunk betöltését követően tovább dolgozunk anélkül, hogy igényelnénk a nyugdíjunkat.
Kiindulópontunk a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bekezdése, mely szerint az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, és a 21. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj összege főszabályként az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.
Egy eset kivételével, és pontosan ez a nyugdíjnövelés lehetősége.
Az idézett törvény 21.§ (2) bekezdése szerint az, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
Például 60 nap esetén 60:30 = 2x0,5% = 1%,
90 nap esetén 90:30 = 3x0,5% = 1,5%,
360 nap esetén 360:30 = 12x0,5% = 6%,
720 nap esetén 720:30 = 24x0,5% = 12% a növelés mértéke.
(Csak a 30-cal osztható időtartamok számítanak, a törteket nem veszik figyelembe, például 59 nap plusz szolgálati idő is csak 0,5% növelésre jogosít, miután 59:30=1,97 ugyan, de a figyelembe vehető egész szám csak 1.)
Az így elért nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja.
Miután a kezdő nyugdíj maximális összege, vagyis a számított nettó havi "életpálya"-átlagkereset 100%-a akkor lesz a nyugdíj, ha a jogosult 50 éves vagy annál hosszabb szolgálati idővel rendelkezik, ennél magasabb összegre nyugdíjnövelés címén is csak azoknak lesz lehetősége, akik nagyon hosszú szolgálati időt szereztek életük folyamán - vagy nagyon hosszan dolgoznak a nyugdíjkorhatáruk betöltését követően.
A gyakorlatban számos esetben a felsőoktatásban dolgozó olyan oktatók és kutatók élnek ezzel a lehetőséggel, akik a törvény szerint 70 éves korukig dolgozhatnak. Sok példa van a versenyszférában tovább dolgozó menedzserek esetében is, akik cégükkel (a munkáltatójukkal) megegyezve a korhatár betöltését követően is tovább dolgoznak, így hasznosítva cégük érdekében a hosszú évek alatt megszerzett hatalmas tapasztalati és kapcsolati tőkéjüket.
Természetesen a lehetőség - a jogszabályok adta keretek között - mindenki előtt nyitva áll, kivéve a közszférában foglalkoztatott dolgozókat, akik főszabályként kötelesek a nyugdíjkorhatár elérését követően nyugdíjba vonulni (kivéve az imént említett felsőoktatási oktatókat és kutatókat 70 éves életkoruk betöltéséig).
A nyugdíjnövelés mértékével (a 30 naponkénti 0,5%-kal) NEM a TB nyugellátásról szóló törvény 2. mellékletében felsorolt, az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámokat kell növelni!
Az ott szereplő szorzószámok ugyanis a nyugdíj kiszámításának alapjául szolgáló, az 1988. január 1-je óta elért összes keresetből és jövedelemből számított nettó "életpálya"-átlagkereset százalékos mértékei, amely az induló nyugdíj összegét határozza meg.
A nyugdíjnövelés viszont az így számított induló nyugdíj százalékos mértékében van meghatározva.
Az összehasonlítás érdekében beidézem az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok táblázatát:
Szolgálati idő (év) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka
15 43,0
16 45,0
17 47,0
18 49,0
19 51,0
(Innentől lehetséges a nyugdíjnövelés az összefoglalómban ismertetett módon:)
20 53,0
21 55,0
22 57,0
23 59,0
24 61,0
25 63,0
26 64,0
27 65,0
28 66,0
29 67,0
30 68,0
31 69,0
32 70,0
33 71,0
34 72,0
35 73,0
36 74,0
37 75,5
38 77,0
39 78,5
40 80,0
41 82,0
42 84,0
43 86,0
44 88,0
45 90,0
46 92,0
47 94,0
48 96,0
49 98,0
50 vagy több 100,0
A nyugdíjnövelés mértéke (a 30 naponként plusz 0,5%) tehát NEM ezeket a százalékos szorzókat növeli.
Ha például valaki 45 év szolgálati időt szerez a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltéséig (vagyis a nyugdíja alapjául szolgáló "életpálya"-átlagkeresete 90%-a lenne az induló nyugdíja), de még két évig tovább dolgozik és így 730 nap : 30 = 24 x 0,5% = 12% nyugdíjnövelésre szerez jogosultságot, mielőtt beadná az öregségi nyugdíja iránti kérelmét, akkor az induló nyugdíja összege NEM az "életpálya"-átlagkeresete 90+12=102%-a lesz! (Természetesen az átlagkereset sem lesz magasabb a rádolgozott évek alatt szerzett keresetei miatt, mivel ezt a plusz rádolgozást a nyugdíjnövelés mértékében ismeri el a törvény).
Ilyen esetben először megállapítják a 45 év szolgálati idő alapján a számított induló nyugdíjat: az 1988. január 1-jétől a nyugdíjkorhatár betöltéséig elért keresetekből és jövedelmekből számított nettó átlagkereset 90%-át. (Az egyszerűség kedvéért legyen a példánkban a nettó átlagkereset 100 000 Ft, így annak 90%-a 90 ezer Ft lesz.)
Ezt követően ennek a számított nyugdíjnak a példánkban említett 12%-ával növelik meg az összeget, és ez lesz az induló nyugdíj tényleges összege, azaz 90 ezer Ft szorozva 1,12-vel = 100.800 Ft/hó. (Nem pedig a nettó átlagkereset 102%-a, ami 102.000 Ft lenne.)
a) az érintett személynek legalább 20 év elismert szolgálati idővel kell rendelkeznie,
b) az érintett személynek be kell töltenie a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt,
c) az érintett személy nem kéri az öregségi nyugdíja megállapítását és ehhez joga van (nem közszférában dolgozik vagy felsőoktatási oktató, kutató),
d) a korhatár betöltését követően legalább 30 nap további szolgálati időt szerez.
A nyugdíjnövelés iránti igényt az öregségi nyugdíj iránti kérelem benyújtása során kell érvényesíteni.
Üdvözlettel,
Dr.Farkas András