Hogyan szerezhetünk magasabb nyugdíjat?

Hogyan szerezhetünk magasabb nyugdíjat?

2016. 06. 20.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A nyugdíjkorhatár betöltése után végzett munkával - ha nem nyújtjuk be a nyugdíjigényünket - havi fél százalékos nyugdíjnövelést érhetünk el. Aki teheti, ezt tegye!

K Küldés K Nyomtatás

Ha magasabb nyugdíjat szeretnénk kapni, a legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a korhatárunk betöltését követően tovább dolgozunk anélkül, hogy igényelnénk a nyugdíjunkat.

NYUGDÍJNÖVELÉS

 

Kiindulópontunk a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bekezdése, mely szerint az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, és a 21. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj összege főszabályként az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

Egy eset kivételével, és pontosan ez a nyugdíjnövelés lehetősége.

Az idézett törvény 21.§ (2) bekezdése szerint az, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

 

A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 naptári nap után az öregségi nyugdíj 0,5 (vagyis fél) százaléka.

 

Például 60 nap esetén 60:30 = 2x0,5% = 1%,

90 nap esetén 90:30 = 3x0,5% = 1,5%,

360 nap esetén 360:30 = 12x0,5% = 6%,

720 nap esetén 720:30 = 24x0,5% = 12% a növelés mértéke.

(Csak a 30-cal osztható időtartamok számítanak, a törteket nem veszik figyelembe, például 59 nap plusz szolgálati idő is csak 0,5%  növelésre jogosít, miután 59:30=1,97 ugyan, de a figyelembe vehető egész szám csak 1.)

Az így elért nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja.

Miután a kezdő nyugdíj maximális összege, vagyis a számított nettó havi "életpálya"-átlagkereset 100%-a akkor lesz a nyugdíj, ha a jogosult 50 éves vagy annál hosszabb szolgálati idővel rendelkezik, ennél magasabb összegre nyugdíjnövelés címén is csak azoknak lesz lehetősége, akik nagyon hosszú szolgálati időt szereztek életük folyamán - vagy nagyon hosszan dolgoznak a nyugdíjkorhatáruk betöltését követően.

A gyakorlatban számos esetben a felsőoktatásban dolgozó olyan oktatók és kutatók élnek ezzel a lehetőséggel, akik a törvény szerint 70 éves korukig dolgozhatnak. Sok példa van a versenyszférában tovább dolgozó menedzserek esetében is, akik cégükkel (a munkáltatójukkal) megegyezve a korhatár betöltését követően is tovább dolgoznak, így hasznosítva cégük érdekében a hosszú évek alatt megszerzett hatalmas tapasztalati és kapcsolati tőkéjüket.

Természetesen a lehetőség - a jogszabályok adta keretek között - mindenki előtt nyitva áll, kivéve a közszférában foglalkoztatott dolgozókat, akik főszabályként kötelesek a nyugdíjkorhatár elérését követően nyugdíjba vonulni (kivéve az imént említett felsőoktatási oktatókat és kutatókat 70 éves életkoruk betöltéséig).

A nyugdíjnövelés mértékével (a 30 naponkénti 0,5%-kal) NEM a TB nyugellátásról szóló törvény 2. mellékletében felsorolt, az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámokat kell növelni!

Az ott szereplő szorzószámok ugyanis a nyugdíj kiszámításának alapjául szolgáló, az 1988. január 1-je óta elért összes keresetből és jövedelemből számított nettó "életpálya"-átlagkereset százalékos mértékei, amely az induló nyugdíj összegét határozza meg.

A nyugdíjnövelés viszont az így számított induló nyugdíj százalékos mértékében van meghatározva.

Az összehasonlítás érdekében beidézem az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok táblázatát:

 

 Szolgálati idő  (év)                          Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka

15                                                      43,0

16                                                      45,0

17                                                      47,0

18                                                      49,0

19                                                      51,0

(Innentől lehetséges a nyugdíjnövelés az összefoglalómban ismertetett módon:)

20                                                      53,0

21                                                      55,0

22                                                      57,0

23                                                      59,0

24                                                      61,0

25                                                      63,0

26                                                      64,0

27                                                      65,0

28                                                      66,0

29                                                      67,0

30                                                      68,0

31                                                      69,0

32                                                      70,0

33                                                      71,0

34                                                      72,0

35                                                      73,0

36                                                      74,0

37                                                      75,5

38                                                      77,0

39                                                      78,5

40                                                      80,0

41                                                      82,0

42                                                      84,0

43                                                      86,0

44                                                      88,0

45                                                      90,0

46                                                      92,0

47                                                      94,0

48                                                      96,0

49                                                      98,0

50 vagy több                                    100,0

A nyugdíjnövelés mértéke (a 30 naponként plusz 0,5%) tehát NEM ezeket a százalékos szorzókat növeli. 

Ha például valaki 45 év szolgálati időt szerez a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltéséig (vagyis a nyugdíja alapjául szolgáló "életpálya"-átlagkeresete 90%-a lenne az induló nyugdíja), de még két évig tovább dolgozik és így 730 nap : 30 = 24 x 0,5% = 12% nyugdíjnövelésre szerez jogosultságot, mielőtt beadná az öregségi nyugdíja iránti kérelmét, akkor az induló nyugdíja összege NEM az "életpálya"-átlagkeresete 90+12=102%-a lesz! (Természetesen az átlagkereset sem lesz magasabb a rádolgozott évek alatt szerzett keresetei miatt, mivel ezt a plusz rádolgozást a nyugdíjnövelés mértékében ismeri el a törvény).

Ilyen esetben először megállapítják a 45 év szolgálati idő alapján a számított induló nyugdíjat: az 1988. január 1-jétől a nyugdíjkorhatár betöltéséig elért keresetekből és jövedelmekből számított nettó átlagkereset 90%-át. (Az egyszerűség kedvéért legyen a példánkban a nettó átlagkereset 100 000 Ft, így annak 90%-a 90 ezer Ft lesz.)

Ezt követően ennek a számított nyugdíjnak a példánkban említett 12%-ával növelik meg az összeget, és ez lesz az induló nyugdíj tényleges összege, azaz 90 ezer Ft szorozva 1,12-vel = 100.800 Ft/hó. (Nem pedig a nettó átlagkereset 102%-a, ami 102.000 Ft lenne.)

 

A nyugdíjnövelés feltételei összefoglalva:

 

a) az érintett személynek legalább 20 év elismert szolgálati idővel kell rendelkeznie,

b) az érintett személynek be kell töltenie a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt,

c) az érintett személy nem kéri az öregségi nyugdíja megállapítását és ehhez joga van (nem közszférában dolgozik vagy felsőoktatási oktató, kutató),

d) a korhatár betöltését követően legalább 30 nap további szolgálati időt szerez.

 

A nyugdíjnövelés iránti igényt az öregségi nyugdíj iránti kérelem benyújtása során kell érvényesíteni.

 

Iratkozzanak föl az ingyenes hírlevelemre, és biztassák erre barátaikat is, hogy ne maradjanak le a nyugdíjakat érintő fejleményekről!

 

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

NyugdíjGuru News

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...