Ha személyes kérdése van a nyugdíjával, a nők kedvezményes nyugdíjával, az özvegyi nyugdíjjal vagy a nyugdíj melletti munkavégzéssel kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Kevesebb üröm az örömben - de azért maradt elég

A közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok helyzetét a háborús veszélyhelyzetre tekintettel első pillantásra általános jelleggel, tüzetesebb vizsgálat alapján azonban csak szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozó nyugdíjasokra (vagy nyugdíjkorhatárukat betöltött, de nyugdíjat még nem igényelt) közszolgákra vonatkozóan könnyítette tavaly ideiglenes jelleggel, 2023. augusztus 31-éig a kormányzat.

Az időkorlát leteltének közeledtével és a közszférában egyre fájdalmasabb  munkaerőhiány szorításában a kormányzat ismét enyhített a szabályokon, de még mindig nem törölte el általános jelleggel a közszférában dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó okafogyott korlátozásokat.

2023. április 29-én lép hatályba az enyhítést tartalmazó módosító kormányrendelet és módosító kormányhatározat:

- az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló rendeletek módosításáról szóló 159/2023. (IV. 28.) Korm. rendelet, és

- a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alkalmazásának eltérő szabályairól szóló 1374/2022. (VII. 29.) Korm. határozat módosításáról szóló 1167/2023. (IV. 28.) Korm. határozat.

A rendelet két korábbi rendeletet módosít:

- az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendeletet, valamint

- az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet alkalmazása alóli kivételekről szóló 269/2022. (VII. 29.) Korm. rendeletet.

Az első módosítás eltörli a 2023. augusztus 31-i időkorlátot, a második módosítás pedig a nyugdíj szünetelése alóli kivételek körébe sorolja azt a közszolgálati jellegű jogviszonyt, illetve megbízási jogviszonyt, amely "érettségi vizsgák és az országos középiskolai tanulmányi versenyek szervezése érdekében az Oktatási Hivatalnál vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál jön létre".

A határozat módosítása a határozatból is kiveszi az időkorlátot, így 2023. augusztus 31. után is a kormány véleményének kikérése nélkül foglalkoztatható "(ideértve a megbízási jogviszonyt is) az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, ha a foglalkoztatásra vagy megbízására

a) szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,

b) köznevelési vagy szakképző intézményben vagy

c) érettségi vizsgák és az országos középiskolai tanulmányi versenyek szervezése érdekében az Oktatási Hivatalnál vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál

kerül sor.”

1.

A kormányrendeletekben foglalt könnyítések megértéséhez át kell tekinteni azokat a korlátozásokat, amelyek a nyugdíjas közszolgákra vonatkoznak.

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek  választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas (vagy a nyugdíj igénylése nélkül a nyugdíjkorhatár betöltése utáni) továbbfoglalkoztatásukra költségvetési intézményekben ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

A kormányhatározat nyomán az országgyűlés módosította a nyugdíjtörvényt, amely szerint az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

- közalkalmazotti jogviszonyban,

- egészségügyi szolgálati jogviszonyban,

- rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

- honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,

- kormányzati szolgálati jogviszonyban,

- adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,

- politikai szolgálati jogviszonyban,

- biztosi jogviszonyban,

- köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,

- bírói szolgálati viszonyban,

- igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

- ügyészségi szolgálati viszonyban,

- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy

- a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Ugyanez a szüneteltetési rendelkezés vonatkozik a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személyekre is.

A felsorolt közszolgálati jellegű foglalkoztatási jogviszonyok létesítését az ellátásban részesülő személy köteles a jogviszony létesítését követő naptól számított 15 napon belül bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

Az összes felsorolt közszolgálati jellegű jogviszonyban a szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjas személy nyugdíjasnak minősül (kivéve természetesen a nem nyugdíjas, hanem pl. korhatár előtti ellátásban részesülő érintett személyeket, akik a szünetelés időtartama alatt az adott ellátásban részesülőnek minősülnek).

Emiatt a nyugdíjas közszolga a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt nem szerezhet és keresete az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

Korábbi elemzéseimben többször kifejtettem, hogy ezt a korlátozást célszerű lenne mielőbb megszüntetni, hiszen az annak 2013-as elrendelését indokolttá tevő körülmények ma már nem állnak fenn - például Magyarország nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt -, miközben a magasan képzett közszolgák (a kormányzati és egyéb köztisztviselők mellett egyebek között a közalkalmazottként dolgozó tanárok, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó egészségügyi dolgozók) iránti igény egyre nő.

A kormány deklarált célja, hogy minél több nyugdíjas dolgozzon a nyugdíja mellett, ennek a törekvésnek viszont szögesen ellentmond, ha a közszférában továbbra is a nyugdíj szüneteltetésével büntetik a dolgozni kívánó nyugdíjasokat (akárcsak a mellékállású nyugdíjas kisadózás lehetőségének érthetetlen megszüntetése is).

2.

Több esetben egyébként eddig sem volt alkalmazható a nyugdíj szüneteltetése a jelenleg hatályos jogszabályok szerint.

A szüneteltetés a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett bíróra, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett ügyészre 2013. április 2-tól 2022. december 31-ig nem alkalmazható.

Nem szüneteltethető az ellátás folyósítása a jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszony létesítésekor azon közszolgák esetében sem, akiknek a közszolgálati jogviszonya nem kinevezéssel, hanem választással, közjogi megbízatással jött létre (ilyen például a polgármester vagy az alkotmánybíró).

Ha az ellátásban részesülő személy megbízási szerződéssel létesít jogviszonyt, az természetesen nem eredményezi az ellátás folyósításának szüneteltetését. (A megbízási szerződéses jogviszony a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó jogviszony.)

A külföldön létesített, a magyar jogszabályok szerint közszférában történő foglalkoztatásnak megfelelő jogviszony esetén a magyar szüneteltetési szabályokat nem kell alkalmazni.

Az orvosok és más egészségügyi dolgozók részére már korábban, a közalkalmazotti jogviszony és a nyugdíj együttes felvételének tilalma jelentette gond megoldására bevezették a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszerét, amelynek keretében az érintett kérelmére a munkáltatója megigényelheti a nyugdíja összegével pontosan egyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést az Országos Kórházi Főigazgatóságtól. Ennek az egészségügyi "árnyék-nyugdíjrendszernek" a működése révén az egészségügyi dolgozókat elvileg nem éri hátrány, mert a nyugdíjuk helyett más jogcímen ugyan, de ugyanolyan mértékben hozzájutnak a nyugdíjuk összegéhez (gondot okozhat viszont a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium beszámítása, amelyre idén eseti döntés alapján sor került, de az egészségügyi tevékenységről szóló törvény még nem módosult e tekintetben).

A nyugdíjkorhatárukat betöltött (de nyugdíjat még nem igénylő) egészségügyi dolgozók továbbfoglalkoztatásához a pandémiás veszélyhelyzetben feloldották az előzetes kormányzati jóváhagyás megszerzésének kötelezettségét is. (Erről a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat egészségügyi dolgozókra való alkalmazásának felfüggesztéséről szóló 1103/2020. (III. 14.) Korm. határozat rendelkezik, amely szerint a Kormány elrendeli a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló határozata alkalmazásának felfüggesztését az egészségügyi dolgozók vonatkozásában a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendeletben bevezetett járványügyi készültség időtartamára). A pandémiás veszélyhelyzet időközben megszűnt, de azonnal a helyébe lépett a háborús veszélyhelyzet - az egészségügyi dolgozókra vonatkozó nyugdíjkorlátozások felfüggesztéséről szóló kormányhatározat viszont a háborús veszélyhelyzetre nem tér ki.

Az egészségügyi árnyék-nyugdíjrendszer egyébként sem terjed ki semmilyen más ágazatban dolgozó nyugdíjasra.

3.

A tavaly megjelent vonatkozó kormányrendelet első ránézésre azt az illúziót kelthette a gyanútlan olvasóban, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel megszűnik a közszférában a nyugdíjasokat érintő összes korlátozás "a  közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében", vagyis a nyugdíjasok a közszférában is fölvehetik a keresetük mellett a nyugdíjukat is, továbbá azok a közszolgák, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárukat, de tovább akarnak dolgozni anélkül, hogy igényelnék a nyugdíjukat, ezt előzetes kormányzati jóváhagyás nélkül is megtehetik.

Persze első olvasatban is gyanúsnak tűnhetett, hogy egyrészt a korlátozások feloldása eredetileg csak egy évre, a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. közötti időszakra szólt (ezt a korlátozást szüntették most meg), másrészt a tavalyi rendeletben egy szó sem esett például az egészségügyi dolgozók nyugdíjpótló jövedelemkiegészítési rendszeréről - amely nyilvánvalóan okafogyottá vált volna, ha az egészségügyi dolgozók is fölvehették volna az illetményük mellé a nyugdíjukat.

A gyanút kifejezetten fölerősítette az a rendelkezés, miszerint a Kormány rendeletben meghatározhatja a közszolgálati jellegű jogviszonyok vonatkozásában azokat az eseteket, amelyek tekintetében a korlátozás feloldása "nem alkalmazandó".

A gyanút bizonyossággá teszi, hogy a kormány tavaly rögtön meg is hozta ezt a másik rendeletét is, amelyből kiderült, hogy a korlátozásokat ideiglenesen megszüntető rendelet nem alkalmazandó abban az esetben, ha a közszolgálati jellegű jogviszony nem szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy  köznevelési vagy szakképző intézményben áll fenn.

A nyakatekert bikkfanyelv ellenére egyértelmű volt, hogy a nagy veszélyhelyzeti enyhítés kizárólag a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, köznevelési és szakképzési területen közszolgálati jellegű jogviszonyban (jellemzően közalkalmazottként) dolgozó nyugdíjasokra vonatkozott, rájuk is csak legfeljebb egy évig.

Ez erősítette meg a Kormány 1374/2022. (VII. 29.) Korm. határozata a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alkalmazásának eltérő szabályairól, amely szerint "a Kormány egyetért azzal, hogy a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatban foglaltaktól eltérően a Kormány véleményének kikérése nélkül foglalkoztatható 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, ha a foglalkoztatásra

a) szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy

b) köznevelési vagy szakképző intézményben

kerül sor."

Ez a határozat módosult most úgy, hogy kikerült belőle a 2023. augusztus 31-ei időkorlát, és a kivételek köre kiegészült az érettségi vizsgákat és az OKTV-t szervező nyugdíjas pedagógusokkal.

Vajon mi indokolja, hogy még mindig nem helyezték teljesen hatályon kívül a nyugdíjas közszolgákat érintő összes törvényi korlátozást, a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozattal együtt?

Ezt az összefoglalómat részletesen ismerteti  Portfolio gazdasági hírportál is, a cikket ide kattintva olvashatja el.

Ezt az összefoglalómat a Napi.hu hírportál is ismerteti, ezt ide kattintva olvashatja.

Az összefoglalómat az Infostart hírportál is ismerteti, ezt ide kattintva olvashatja el.