Keresetek igazolása a nyugdíjbiztosítási adategyeztetés során

Keresetek igazolása a nyugdíjbiztosítási adategyeztetés során

Mit lehet tenni, ha a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban nincsenek meg egy adott szolgálati időtartamra vonatkozó kereseti adataink?

Milyen okiratokkal igazolhatjuk, hogy az  érintett biztosítási jogviszonyban mennyit kerestünk?

Rajtunk csattan-e az ostor, ha a munkáltatónk becsapott minket, és nem fizette utánunk a kötelező járulékokat?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések ezrei alapján vélem úgy, hogy érdemes röviden összefoglalni a kereseti és jövedelmi adataink bizonyításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A nyugdíjtörvény szerint a kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni.

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatokat

- a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával,

- ennek hiányában más egykorú okirattal - így különösen a foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással - lehet igazolni.

Mit jelent ez a nyugdíjigénylő vagy nyugdíjbiztosítási adategyeztetésben részt vevő számára?

Azt, hogy az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulás napjáig elért kereseteit elsősorban a TB nyugdíjbiztosítási nyilvántartása alapján lehet számításba venni.

Ha nem lenne adat ebben a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban egy adott időszak tekintetében, akkor kell a rendelkezésben felsorolt kisegítő lehetőségeket használni, azaz be kell szerezni vagy a családi archívumban meg kell keresni a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolását, ennek hiányában más olyan egykorú okiratot,  amivel a keresetet az adott időszakban egyértelműen igazolni lehet.

Milyen foglalkoztatói igazolásokra hivatkozik a nyugdíjtörvény?

Arra a kétfajta igazolásra, amelyek kiadását a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény írja elő a foglalkoztatók számára.

A foglalkoztató

- egyrészt a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről,

- másrészt köteles írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.

Ezeket a foglalkoztatói igazolásokat feltételenül őrizze meg mindenki!

A munkavállalót nem érheti hátrány amiatt, ha a munkáltatója nem fizette be a nyugdíjjárulékot a keresete után – hiszen a munkavállalót nem lehet felelősség tenni a munkáltatója jogszabálysértő magatartása miatt.

Ezt fejezi ki a járulékfizetési vélelemről szóló rendelkezés a nyugdíjtörvényben, amely szerint abban az esetben,

- ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók (vagyis a dolgozót bejelentette a munkáltatója),

- de a nyugdíjjárulék levonásának ténye a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett, a nyugdíjtörvényben meghatározott meghatározott okiratok és igazolások alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható (vagyis nincs nyoma annak, hogy a munkáltató befizette volna a járulékokat),  

akkor a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.