Hányan kapnak mennyi nyugdíjat?

A nyugdíjak összeg szerinti megoszlásáról,

az átlagnyugdíjról és a medián nyugdíjról

A Központi Statisztikai Hivatal (Magyarország, 2018) és a Magyar Államkincstár (részben a Nyugdíjas Parlament Egyesület által közérdekű adatigényléssel megszerzett) legfrissebb adatai szerint  az öregségi nyugdíjasok létszáma a főellátásként kapott nyugdíjuk összege szerint a következőképpen alakult:

 17.777 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

(Ne ijedjenek meg, közülük gyakorlatilag mindenki olyan magyar időarányos résznyugdíjas, akinek más országtól származó nyugdíja is van az EU/EGT koordinációs rendeletei vagy kétoldalú szociális biztonsági megállapodások alapján.)

28.981 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

(Egyötödük közülük is magyar időarányos résznyugdíjas, a többség azonban valóban ilyen kicsi nyugdíjat kap, miután életük során nagyon rövid szolgálati időt szereztek és nagyon kicsi kereset után fizettek nyugdíjjárulékot - az ő helyzetük érdemi javításával - például az osztrák mintájú sávos nyugdíjemelés bevezetésével - mielőbb foglalkoznia kellene a kormányzatnak is.)

532.803 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

809.879 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

373.958 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

A fenti három sáv adatait összegezve látható, hogy a nyugdíjas társadalom hatalmas többségének, 87%-ának, azaz 1.754.805 főnek a nyugdíja az 50 ezer és 200 ezer Ft közötti sávba esik.

220.301 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

(Ezek mögött a már magasnak minősülő nyugdíjak mögött hosszú - jellemzően 40 évnél hosszabb - szolgálati idő és az átlagkeresetet mindvégig többszörösen meghaladó olyan személyes kereset, jövedelem áll, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot.)

38.165 fő kap ennyi nyugdíjat jelenleg.

(Közülük 23-an 1 és 2 millió közötti, 9-en pedig 2 millió Ft fölötti nyugdíjat kapnak - e kiemelkedően magas nyugdíjak mögött jellemzően 50 évi vagy azt meg is haladó szolgálati idő és a karrier során mindvégig a járulékplafont elérő vagy meghaladó, a járulékplafon nélküli években pedig kiemelkedően magas jövedelem társul, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot. Jellemző, hogy a bulvársajtó az egymillió forint fölötti nyugdíjak kapcsán hajlamos a hullámverésre, miközben az érintett 32 fő a nyugdíjas társadalom mindössze 0,000016 százalékát képviseli...) 

2.021.864 fő  (2019. júniusában)

Az átlagnyugdíj az összes nyugdíj számtani átlaga, azaz számított középértéke. Az átlagnyugdíj az összes kifizetett nyugdíj összegének és az e nyugdíjban részesülők számának a hányadosa. 

Az átlagnyugdíj  jelenleg 135.000  forint.

Természetesen az átlagnyugdíj összegében is tükröződnek az ország különböző régióinak eltérő fejlettségi szintjei. Budapesten az átlagnyugdíj meghaladja a 154 ezer forintot, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők átlagnyugdíja nem éri el a 116 ezer forintot. 

Egy másik mérőszám szerint a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete nem csak a nyugdíjuk összegétől függ, hanem nagyban függ attól is, hogy a lakóhelyükön milyen magas a nettó átlagbér, s ahhoz viszonyítva mennyit ér a nyugdíjuk. Ez az arány országos szinten a magyarországi nettó átlagkereset 54,8%-a volt a 2018. decemberi adatok tükrében.

E mérőszám szerint a budapesti átlagnyugdíj a budapesti nettó átlagbér mindössze 58%-a. E tekintetben a "legjobb" helyzetben az Észak-Magyarországon élő nyugdíjasok vannak, az ottani átlagnyugdíj az ottani nettó átlagbér 72,5%-a.

A nyugdíjasok vásárlóerejének leszakadása ezekből az adatokból is nyomon követhető: Budapesten egyetlen év alatt 4 százalékponttal (62%-ról 58%-ra), míg például Észak-Magyarországon 6 százalékponttal (78,4%-ról 72,5%-ra) romlott a fenti bekezdésben említett arány.

Ennek oka, hogy a nettó átlagbérek sokkal gyorsabban növekednek, mint a nyugdíjak (a nyugdíjemelés kizárólag az inflációhoz kötődik és semmilyen módon nem tükröződik benne a nemzetgazdasági átlagbérek növekedése).

A bruttó és nettó átlagkeresetek alakulásáról ajánlom a KSH legfrissebb, 2019. augusztus 30-án közzétett gyorstájékoztatóját.

A medián nyugdíj nem számított, hanem helyzeti középérték, vagyis az a nyugdíjösszeg, amely alatt és fölött azonos számban részesülnek nyugdíjban.

A medián nyugdíj  117.500 Ft.

Ennek a (közérdekű adatigényléssel megszerzett) adatnak az ismerete azért lényeges, mert a nyugdíjrendszer fejlesztésével kapcsolatos elképzelések megítéléséhez reálisabb hátteret szolgáltathat, mint az átlagnyugdíj, amelynek összegét a nagyobb nyugdíjok (az ilyen nyugdíjban részesülők sokkal  kisebb létszáma ellenére) felfelé torzítják.