BRÉKING! Milyen nyugdíjemelési korrekció várható novemberben?

Milyen nyugdíjemelési korrekció várható novemberben?

1.

Megjelent a KSH inflációs gyorsjelentése a 2020. január-augusztus hónapokban mért fogyasztóiár-növekedésről.

Ez a gyorsjelentés minden nyugdíjas számára kulcsfontosságú, hiszen ettől függ, hogy lesz-e nyugdíjemelési korrekció 2020. novemberében, s ha igen, milyen mértékű lesz a pótlólagos kiigazítás.

2.

A KSH gyorstájékoztató szerint novemberben a nyugdíjasok és kéttucatnyi egyéb ellátás valamelyikében részesülő személyek biztosan számíthatnak emelési korrekcióra, miután a 2020. január-augusztus között ténylegesen bekövetkező fogyasztói áremelkedés mértéke meghaladta az idén januári nyugdíjemelés 2,8%-os mértékét. 

Az általános fogyasztóiár-index az előző év azonos időszakához (2019. január - augusztus) viszonyítva 3,5%-kal nőtt. Ennél is fontosabb azonban a nyugdíjasok számára az a tényadat, amely a nyugdíjas infláció mértékét adja meg, s amely szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyugdíjas fogyasztóiár-index augusztusban 4,3% volt. A korrekció nagyságát ugyanis a magasabb mérték határozza meg.

A KSH pótlólagos, újságírói kérdésre válaszként adott szeptember 10-i közlése szerint a 2020. január-augusztus hónapok tényadata alapján a nyugdíjas fogyasztóiár-index mértéke nem a 2019. augusztusához viszonyított 4,3%, hanem csak 4% lett, így a pótlólagos nyugdíjemelés során ezzel a mértékkel kell számolni.

A végleges mértéket az októberben erről kiadandó kormányrendelet tartalmazza majd.

3.

Az emelés a nyugdíjas inflácó alapján pótlólagos, 2020. januárra visszamenő nyugdíjemelés formájában valósul majd meg.

A nyugdíjtörvény szerint ha a január-augusztus között mért tényadatokra alapozott várható nyugdíjas infláció (a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint mért áremelkedés) éves mértéke magasabb lenne, mint az általános fogyasztóiár-növekedés mértéke, akkor a kompenzációt a magasabb mértékű nyugdíjas infláció szerint kell végrehajtani. 

Miután a január-augusztus időszakban ténylegesen mért inflációra alapozott várható éves nyugdíjas infláció 4%-os mértéke több, mint egy százalékkal haladja meg a 2,8 százalékot, így visszamenőleges nyugdíjemelésre kerül sor. 

4.

Visszamenőleges nyugdíjemelés

A visszamenőleges nyugdíjemelés révén a  novemberi nyugdíjjal együtt kifizetik a január-október hónapokra eső emelés összegét, míg a novemberi - és persze a decemberi - nyugdíj már az emelt összegben érkezne. 

A visszamenőleges nyugdíjmelés mértéke 1,2% (4,0% - 2,8%). Ennek következtében a jelenleg 142.100 forintos átlagnyugdíjra vetítve a pótlólagos nyugdíjemelés mértéke havi 1705 forint lehet. Így novemberben az átlagnyugdíjban részesülő megkapja a január - október hónapokra eső pótlólagos nyugdíjemelést egy összegben, ami 17.050 forint, miközben a novemberi nyugdíja összege a 142.100 forintról 143.805 forinra emelkedik.

Ha arra a nyugdíjösszegre számoljuk az emelést, amely a nyugdíjak középértékét (mediánját) jelöli - ennél az összegnél pontosan annyi nyugdíjas kap kevesebbet, mint ahányan többet -, és amely jelenleg 127 ezer forint, akkor erre vetítve a pótlólagos emelés mértéke havi 1520 forint lesz, így  a medián nyugdíjban részesülő novemberben megkapja a január - október hónapokra eső pótlólagos nyugíjemelést egy összegben, ami 15.020 forint, miközben a novemberi nyugdíja összege 127 ezer forintról 128.520 forintra emelkedik.

Ha a pótlólagos emelést az egyszerűség kedvéért 100 ezer forintos nyugdíjra vetítjük, akkor a pótlólagos havi mértéke 1200 forint, így a január-október hónapokra egy összegben 12 ezer forint érkezik a 101.200 forintra emelkedő novemberi nyugdíj mellé.

5.

Jövő évi rendszeres nyugdíjemelés

A 2021. januári nyugdíj összege a költségvetési törvényben előre jelzett 3%-kal nő.

Ha a jövő januári rendszeres emelés 3%-os mértékét a novemberben 143.805 forintra emelkedő átlagnyugdíjra vetítjük, akkor az emelés mértéke 4.314 forint, vagyis az átlagnyugdíj összege 2021. januárjától (kerekítve) 148.120 forintra nő.

Ha arra a nyugdíjösszegre számoljuk az emelést, amely a nyugdíjak középértékét (mediánját) jelöli - ennél az összegnél pontosan annyi nyugdíjas kap kevesebbet, mint ahányan többet -, és amely a novemberi emelést követően  128.520 forint, akkor erre vetítve az emelés mértéke 3.856 forint lesz, vagyis a medián nyugdíj jövő januártól (kerekítve)  132.380 forintra nő. 

7.

Mi történik, ha az érintett személy egyébként emelési korrekcióra jogosító ellátása év közben megszűnt, vagy ha az érintett személy év közben elhunyt?

Ha a januári 2,8%-kal megemelt ellátásra való jogosultság 2020. november 1-je előtt megszűnt, akkor 

- a megszűnt ellátás jogosultját, illetve 

- a jogosult halála esetén a nyugdíjtörvényben meghatározott hozzátartozót 

egy összegben megilleti a megszűnt ellátás emelésének az ellátás folyósítási hónapjaira számított összege.

A nyugdíjtörvény szerint a jogosult halála esetén a fel nem vett nyugellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

8.

Mi történik akkor, ha az érintett személy egyébként emelési korrekcióra jogosító ellátása év közben megszűnt, de helyette más ellátást állapítottak meg a részére?

Ha a megszűnt ellátás jogosultja részére a megszűnt ellátása helyett más ellátást állapítottak meg, akkor a következő szabályok érvényesülnek:

8.1.

Ha az új ellátását 2020. évi időponttól 

- az emelésre jogosító, de megszűnt ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósítják tovább, vagy 

- az emelésre jogosító ellátása megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapítják meg, a visszamenőleges emeléssel növelt összeget kell továbbfolyósítani, illetve megállapítani.

Ilyen eset például, ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy betöltötte a nyugdíjkorhatárát, és emiatt a törvény erejénél fogva az ellátása változatlan összegben (az esetleges levonások nélkül) átalakult öregségi nyugdíjjá.

8.2.

Ha a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot vagy a bányászok egészségkárosodási járadékát 2020. évi időponttól, rokkantsági járadéknak vagy az emelésre jogosító

a) rokkantsági ellátásnak,

b) rehabilitációs ellátásnak,

c) baleseti járadéknak vagy

d) bányászok egészségkárosodási járadékának

a megszűnését követő naptól állapítják meg, a megállapított ellátást a visszamenőleges emelési mértékkel meg kell emelni.

9.

A nyugdíjemelési korrekció törvényi háttere

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 

62. § (1) A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást - ideértve a 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot is - a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.

(2) A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.  

(3) Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét. 

(5) Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét - az (1) bekezdés szerinti emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével. 

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.

(7) Jogszabály elrendelheti más pénzbeli ellátás e § szerinti emelését.

10.

Kaphatnak-e nyugdíjasok az emelési korrekción kívül valamilyen más plusz juttatást is - vagyis mi a helyzet az idei nyugdíjprémiummal?

Nyugdíjprémiumra - vagy egyéb ellátások esetén egyösszegű juttatásra - a koronavírus pandémia gazdaságromboló hatása miatt sajnos nem lehet számítani.

Nyugdíjprémium akkor járhatna 2020. novemberében, ha a bruttó hazai termék (GDP) növekedése idén meghaladná a nyugdíjtörvényben rögzített 3,5%-os küszöbértéket. A Pénzügyminisztérium szerint viszont idén semmilyen növekedés nem várható, helyette inkább a legalább 3%-os, de lehet, hogy még nagyobb mértékű visszaesés a valószínű.

Amni egyébként a jövő évi, 2021. novemberében lehetséges nyugdíjprémium reményét erőteljesen növeli, hiszen a gazdasági visszaesés után - az alacsony bázisról - a jövő évi GDP a PM szerint 4,8%-kal nőhetne.

Ha ez valóban bekövetkezne, vagyis a GDP-növekedés és a törvényi küszöbérték különbsége jövőre 1,3 lenne, akkor a 2021. novemberi nyugellátás egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot kell majd megszorozni ezzel a szorzószámmal, így a 2021. évi nyugdíjprémium maximális összege 26 ezer forint lehet, ezt kapná minden olyan jogosult, akinek az ellátása legalább havi 80 ezer forint lesz jövő novemberben. (A kisebb összegű ellátásban részesülők arányosan kisebb összeget kapnának, nekik a tényleges ellátásuk egynegyedét kell majd megszorozni a szorzótényezővel, hogy lássák, milyen összegű nyugdíjprémiumra lesznek jogosultak.)

Nyugdíjprémium persze csak akkor fizethető, ha ténylegesen meglódul a magyar gazdaság és a növekedése valóban meghaladja majd 3,5%-ot.