Az őstermelő társadalombiztosítási helyzete és járulékfizetése

Az őstermelő társadalombiztosítási helyzete és járulékfizetése 2020. július 1-jétől

Az őstermelő fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg. Eszerint mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában a törvény mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is. Mezőgazdasági kistermelőnek minősül az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Társadalombiztosítási szempontból a mezőgazdasági őstermelő akkor biztosított, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év,

kivéve

az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, valamint főszabály szerint az egyéb jogcímen biztosítottat, továbbá a saját jogú nyugdíjast, illetve rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött özvegyi nyugdíjast.

A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - 2020. július 1-jét követően a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot. 

Az a mezőgazdasági őstermelő viszont, akinek az e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (vagyis a 8 millió forintot), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot (a bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást). Ez esetben a kistermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi bevétel 15 százalékának egytizenketted részét kell figyelembe venni. A nyugdíjtörvény szerint az ilyen járulékot fizető mezőgazdasági kistermelő esetében az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset számítása során keresetként az éves kistermelői bevétel 6 százalékát kell figyelembe venni. 

Ennek megfelelően az új társadalombiztosítási törvény nyomán módosultak a nyugdíjtörvény végrehajtási rendeletének a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó rendelkezései is.

Ezek szerint a kistermelő esetében a nyugdíjszámításhoz figyelembe vehető kereset eltér a 2020. július 1-jét megelőző és 2020. június 30-át követő időszakra.  

A 2020. július 1-jét megelőző időszakra annak a bevételnek a 6 százalékát kell keresetként figyelembe venni, amely bevétel 20 százaléka után a kistermelő nyugdíjjárulékot fizetett, míg a 2020. június 30-át követő időszakra annak a bevételnek a 6 százalékát kell keresetként figyelembe venni, amely bevétel 15 százaléka után a kistermelő társadalombiztosítási járulékot fizetett.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot a törvényben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg, erről a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozhat a NAV részére.  

A bevétel 15 százalékának egytizenketted része után társadalombiztosítási járulékot fizető kistermelőnek nem éri el a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető keresete a minimálbér összegét, ezért a szolgálati idejét a nyugdíjtörvény szerint arányosítani kell az érintett időszakra a figyelembe vehető kereset és a minimálbér arányában. Emiatt a mezőgazdasági kistermelőknek különösen célszerű megfontolniuk a magasabb (legalább a minimálbér összegét elérő) járulékalap választását.