Az inflációhoz kötött nyugdíjemelésről

Az inflációhoz kötött nyugdíjemelésről

2018. 09. 26.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A nyugdíjakat minden év januárjában az adott évre tervezett infláció mértékével kell emelni. Ha a pénzromlás mértéke nagyobb lenne a tervezettnél, akkor a tárgyév novemberében az eltérés mértékével tovább kell növelni a nyugdíjakat.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha mindig időben akar értesülni a nyugellátásokat érintő fejleményekről, iratkozzon föl a NyugdíjGuru News INGYENES heti hírlevelére!

 

Az ATV 2018. szeptember 25-i esti híradójának első híre foglalkozik a nyugdíjak rendszeres emelésével, ebben a híradásban idéznek engem is. IDE KATTINTVA nézheti meg az adást.

A nyugdíjemelések hátterét és az erre vonatkozó szabályokat érdemes megismernie az alábbi összefoglalómból.

 

A NYUGELLÁTÁSOK ÉVENKÉNTI RENDSZERES EMELÉSE

 

2012-től a nyugdíjakat minden év januárjában az emelés évére a központi költségvetésről szóló törvényben tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.

2016-ban 1,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, 2017-ben januárban szintén 1,6%-kal, novemberben további 0,8%-kal (amit egyösszegben fizettek ki), 2018. januárjától 3%-kal, amit novemberben nem követ kiegészítés. 2019. januárjától 2,7%-kal nőnek majd a nyugdíjak.

Az adott év novemberében pótlólagos nyugdíjemelésben is részesülhetnek a nyugdíjasok, ha a KSH inflációs adatai alapján számított mérték legalább 1 százalékponttal meghaladná a januárban érvényes növelési százalékot. Ilyenkor az emelési különbözetet novemberben, januárig visszamenőleg megkapják a nyugdíjasok.

Ha a KSH által utóbb kalkulált emelés és a januári növelés közti különbség kisebb 1 százalékpontnál, akkor az egész évre felszorzott többletet egy összegben utalják a novemberi ellátásokkal együtt, és a havi különbözettel növelt összeg lesz a következő évi emelés alapja.

Januárban (és esetleg novemberben) csak azokat a nyugdíjakat kell növelni, amelyeket az adott év kezdete előtt állapítottak meg – kivéve, ha korábbi ellátást váltott föl újraszámítás nélkül egy másik ellátás, ami emelésre jogosít.

Jelenleg a nyugdíjemelés kizárólag a tárgyévre tervezett fogyasztóiár-indextől függ.

2012 előtt a tárgyévet megelőző év I-III. negyedévi és az azt megelőző év IV. negyedévi inflációs rátájához igazították a januári emelés mértékét.

Korábban - 2010 és 2012 között - a GDP legalább 3 százalékos növekedése esetén az infláció mellett a nettó kereset emelkedését is belekalkulálták volna a nyugellátások növelésébe, de erre sosem került sor a GDP akkori szerény növekedése miatt.

2010 előtt pedig hosszú ideig a svájci indexálás szerint emelték a nyugdíjakat, vagyis fele-fele arányban kalkuláltak a várható országos nettó keresetnövekedéssel és az inflációval. Ez azonban iszonyúan drága, s így fenntarthatatlan megoldásnak bizonyult, pedig ezzel legalább részben meg lehetett volna előzni a nyugdíjak értékének leszakadását az aktív korúak keresetétől.

Nem véletlen, hogy a nemzetgazdasági átlagbér utóbbi két évben tapasztalható gyors növekedése egyre több nyugdíjas szervezetet ösztönöz arra, hogy követeljék a vegyes emelés (a svájci indexálás) valamilyen verziójának visszaállítását.

Korábban a nyugdíjemelés technikájának számukra nagyon kedvezőtlen változása különösebben nem tűnt föl a nyugdíjasoknak, hiszen 2014-ig jelentősen – több, mint 8 százalékkal -  emelkedett a nyugdíjak reálértéke, annak ellenére, hogy az emelés csak az infláció mértékét követte. Ugyanis 2014-ig négy éven keresztül a kormány a várható inflációt egyéb nemzetgazdasági megfontolásokból a tényleges mérték fölé becsülte, s miután a becsült infláció mértékével nőttek a nyugdíjak, az alacsonyabb inflációs környezetben gyorsan nőtt a reálértékük. (Az inflációs felülbecslés egyik fontos összetevője a rezsicsökkentés volt.)

Ez az “aranykor” azonban – amely az akkori években felért egy 13. havi nyugdíj porlasztott kifizetésével - megszűnt.

Attól  ugyan egyelőre nem kell tartani, hogy visszatér a nyugdíjak 1990-es évtizedre jellemző drámai értékvesztése - a havi átlagos ellátás reálértéke 2001-ben 16 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1990-ben -, de a reálérték-növekedés bizonyosan megállt és ez a jelek szerint így is marad.

Ugyanakkor a nyugdíjemelés még ebben a fékezett formájában is rengeteg pénzt emészt föl.

Az ONYF állománystatisztikái alapján a nyugdíjemelésre jogosultak száma (a kétmilliónál néhány tízezerrel több öregségi nyugdíjas – ideértve a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő több, mint 130 ezer hölgyet is -, plusz az egyéb emelésre jogosító ellátásokban részesülők) összesen közel 2,7 millió ember, akik átlagos ellátása jelenleg meghaladja a 130 ezer forintot.

A 3300 milliárdos nyugdíjkasszával számolva így egyetlen százalékpontnyi (1%!) növelés kb. 33 milliárd forintba kerül, vagyis 3%-os növelés cca. 100 milliárd forintos többletkiadás – ami beépül a nyugdíjak értékébe.

Viszont az is teljesen igaz, hogy ha a nemzetgazdasági átlagbér a jelenlegi tempóban (évi 8-12% közötti mértékben) nő tovább, akkor a nyugdíjaknak a - csak inflációval korrigált - vásárlóértéke mindinkább csökken az aktív korúak keresetéhez képest.

Ezt a helyzetet kezelni kell, s erre az inflációs nyugdíjemelés nem elegendő.

A nyugdíjprémium vagy a nyugdíjasoknak ajándékozott 10 ezer Ft-os Erzsébet-utalványok ezen a gondon nem enyhítenek, mert a nyugdíjprémium is (ha egyáltalán jár az adot évben) és az utalvány is (ha egyáltalán megszsvazza a kormény az adott évben) csak egyszeri juttatás, ami nem épül be a nyugdíjak összegébe.

 

A nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésére

vonatkozó jogszabályi rendelkezések

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (nyugdíjtörvény, Tny.)

 

62. § (1) A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást - ideértve a 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot is - a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.

(2) A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

(3) Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.

(5) Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét - az (1) bekezdés szerinti emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.

(7) Jogszabály elrendelheti más pénzbeli ellátás e § szerinti emelését.

 

2017. évi költségvetési törvény

2017. januárjában 1,6% emelés

A 2017. január-augusztusi tényinfláció 2,4% volt, így a különbözettel korrigálni kellett a nyugellátásokat

Erre 2017. novemberében került sor, az  egyösszegű különbözet: 9,6% (12x0,8%) volt

Ennek 1/12-ed részével, 0,8%-kal 2018. januárjában megnövelték az ellátásokat (mielőtt végrehajtották volna a 2018. évi 3%-os emelést)

 

2018. évi költségvetési törvény

57. § "A 2018 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 3,0%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni."

 

2019. évi költségvetési törvény

58. §: "A 2019 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,7%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni."

 

Ne felejtsen el IDE KATTINTVA  föliratkozni a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére!

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...