A nyugdíjasok hatályos foglalkoztatási szabályai

A nyugdíjasok hatályos foglalkoztatási szabályai

2021. 09. 01.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A korbetöltött nyugdíj, a Nők40, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági és rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésre vonatkozó hatályos szabályokat foglalom össze ebben az írásomban.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van a nyugdíj és hasonló ellátások melletti munkavégzéssel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

 

A nyugdíjasok hatályos foglalkoztatási szabályai

 

Nyugdíjas dolgozók, vállalkozók a versenyszférában

 

A korbetöltött nyugdíjasok foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak. A keresetük minden jogviszonyban járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5% mértékű társadalombiztosítási hozzájárulást, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után a 15,5% szociális hozzájárulási adó és az 1,5% szakképzési hozzájárulás alól. Így változatlan bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5%-kal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 17%-kal kevesebb lehet. A koronavírus miatti veszélyhelyzetben, illetve a korlátozások fokozatos feloldása idején ez speciális bérmegállapodásra is lehetőséget adhat a nyugdíjas munkavállaló és a foglalkoztató között, ami a nyugdíjas munkavállalók felvételére vagy megtartására ösztönözheti a munkáltatókat.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy szeretne dolgozni az ellátása mellett, akkor a munkával szerzett keresete tekintetében 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása, vagyis az érintett hölgy is annyit kereshet a versenyszférában, amennyit csak tud. A nők kedvezményes nyugdíja - amely egyébként saját jogú teljes öregségi nyugdíj - mellett szerzett kereset is természetesen járulékmentes.

Ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, akkor a nyugdíjkorhatára betöltését követően kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Ha kisadózó, akkor nyugdíjasként nem minősül főállású katásnak, vagyis 25 ezer forint tételes adóval letudhatja a közterhét - igaz, e minőségében nem is biztosított a társadalombiztosítás rendszerében (de erre nincs is szüksége, mert nyugdíjasként természetesen biztosított marad).

A 2020. július 1-jén hatályba lépett új társadalombiztosítási törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy a biztosítási kötelezettség alá eső bármely jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. E rendelkezés alapján minden korbetöltött öregségi nyugdíjas vállalkozón túl kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó az is, aki a nők kedvezményes nyugdíja mellett vállalkozik, vagy az az idén 64 év 183 napnál idősebb özvegyi nyugdíjas is, aki az özvegyi nyugdíja mellett vállalkozik (még ha nincs is saját jogú nyugdíja).

 

Nyugdíjas dolgozók a közszférában

 

Más a helyzet a közszférában.

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek  választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezései szerint a közszolgálati típusú jogviszonyokban dolgozó nyugdíjas személy nyugdíja a közszolgálati típusú jogviszony tartama alatt szünetel.

A nyugdíjas ráadásul egy költségvetési szervnél vagy költségvetési intézményben csak akkor dolgozhat közszolgaként, ha erre előzetes kormányzati engedélyt kap.

A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj szüneteltetése vár mindazon nyugdíjasra, aki közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Ez a lista - legnagyobb megdöbbenésemre - kiegészült az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal (eszj) is, így minden ilyen jogviszonyban dolgozó nyugdíját szüneteltetni kell az eszj fennállása alatt. A nyugdíjas orvosok, ápolók igényelhetik ugyan a nyugdíjuk helyett a speciális nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést (bürokratikus macerával), viszont az egészségügyben dolgozó nem egészségügyi végzettségű nyugdíjasok - takarítótól az informatikusig, karbantartótól a közgazdászig - nem tehetik ezt meg, így őket az új jogviszony e tekintetben nagyon hátrányosan érinti.

Ráadásul az érintett közszolga a nyugdíja szünetelésének időtartama alatt nyugdíjasnak minősül, emiatt a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt már nem szerezhet és illetménye az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

 

Korhatár előtti ellátások mellett dolgozók

 

A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő és e rendszeres pénzellátásuk mellett dolgozó személyekre továbbra is vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya.

Az éves keretösszeg változatlanul a mindenkori minimálbér 18-szorosa, idén 167.400 x 18 = 3.013.200 Ft. Ha a nyugdíjjárulék alapját képező (bruttó) kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, akkor a következő hónaptól az év végéig (de legfeljebb a nyugdíjkorhatár betöltéséig) felfüggesztik az ellátás folyósítását, ami csak a következő év januárjában indulhat újra az akkor érvényes összeghatár eléréséig.

A közszférában dolgozó és a fenti ellátásokban részesülő személyekre ugyanúgy vonatkozik az ellátás szüneteltetésének a szabálya is, mint a nyugdíjasokra.

 

Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülők esetében 2021. január 1-jétől megszűnt minden kereseti vagy munkaidő korlátozás, így szabadon dolgozhatnak az ellátásuk mellett akár a versenyszférában, akár a közszférában.

A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett 2020. december 31-éig úgy lehetett dolgozni, hogy egy három hónapos gördülő időablakban figyelni kellett a havi keresetekre. Ha ugyanis három egymást követő hónapon keresztül a havi bruttó kereset meghaladta a minimálbér másfélszeresét (legalább középfokú képzettséget igénylő munka esetén a garantált bérminimum másfélszeresét), akkor a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást megszüntették.

Ez a veszély 2021. január 1-jétől már nem fenyeget.

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...