A nyugdíj a 2020. évi költségvetési törvényben

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A nyugdíj szerepe a 2020. évi magyar költségvetésről szóló törvényben

Nyugdíjemelés, nyugdíjprémium 2020-ban

A gazdasági fejlődés főbb jellemzőit bemutató melléklet szerint a GDP növekedése 2020-ban 4% lesz – ha ez valóban így alakul, akkor 2020-ban is várható nyugdíjprémium (legfeljebb 10 ezer Ft összegben) 2020. novemberében. Erre a költségvetési törvényben  20,4 milliárd forint összegben céltartalékot képeztek.

A nyugdíjnövelés mértéke 2020. januárban 2,8% lesz, mert ezt az inflációs előrejelzést tartalmazza a költségvetési törvény. A költségvetési törvényben a nyugellátások 2020. évi előirányzata tartalmazza a januárban végrehajtandó 2,8 %-os nyugdíjemelés fedezetét.

Bevételek

A hivatalos indokolás szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap 2020. évi költségvetése “alkalmas arra, hogy biztosítsa a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető célkitűzéseit: a nyugellátások értékállóságának, valamint a nyugdíjrendszer stabilitásának, fenntarthatóságának megőrzését.”

A költségvetésben a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer bevételeit szociális hozzájárulási adóból, nyugdíjjárulékból, költségvetési hozzájárulásból és egyéb forrásokból kell biztosítani.

A bevételi oldal alakulását alapvetően a bruttó keresetek 2020. évre tervezett 9,6 %-os mértékű emelkedése határozza meg.

Emiatt egyrészt előre jelzem: mindazok, akik 2020-ban nyugdíjjogosultságot szereznek (akár a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő megszerzése, akár a 64 év 183 napos nyugdíjkoirhatár betöltése révén), fontolják meg a nyugdíjigénylésük elhalasztását 2021-re, hiszen a 2021-es nyugdíjmegállapításhoz már az abban az évben érvényes valorizációs szorzókat kell majd alkalmazni, amelyekben tükröződni fog nem csak a 2019-es 10% körüli, hanem a 2020-ra tervezett 9,6%-os keresetnövekedés is.

Másrészt felhívom a figyelmet arra, hogy a nyugdíjak és az aktív keresők keresete közötti olló tovább nyílik 2020-ban is, hiszen a tervezett nyugdíjemelés mértéke a bruttó keresetek várt növekedésének egyharmadát sem éri el.

A bevételek döntő részét, együttesen 97,8 %-át a biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék, illetve a foglalkoztatók által fizetett szociális hozzájárulási adó alkotja (a kiadásokhoz hiányzó 2,2%-nyi fedezetet a költségvetés más forrásból, vagyis az adóbevételek terhére biztosítja: 2020-ban ez közel 47 milliárd forint lesz).

A foglalkoztatók által 2020. január 1-től fizetett 17,5 %-os szociális hozzájárulási adó 2020. október 1-től 15,5 %-ra csökkenhet. A szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető aránya a 2019. évi 70,22 %-ról 2020-ra 71,63 %-ra növekszik (a többi az Egészségbiztosítási Alapot illeti).

A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek döntő hányadát (97,8 %-át) a szociális hozzájárulási adónak az Alapot megillető része, valamint a biztosítottak által fizetett egyéni nyugdíjjárulék összege képezi.

A nyugdíjjárulék mértéke 2020-ban is a járulékköteles jövedelem 10 %-a.

A nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségnek továbbra sincs felső határa – ez pillanatnyilag ugyan növeli a bevételeket, de a jövőben egyre nagyobb gondot fog okozni, mivel a sokat kereső kevés ember nyugdíjjogosultsága elképesztő mértékben megugrik, így rövid időn belül a többmilliós nyugdíjasok maroknyi kisebbsége nézhet farkasszemet a százezernél is kisebb nyugdíjat kapok milliós többségével.

A nyugellátások átlaga a számítások szerint 2020-ban 4,3 %-kal emelkedik. Ebben a 2,8% általános nyugdíjemelés mellett az újonnan megállapítandó nyugdíjak magasabb összege is érvényesül, noha 2020 első félévében senki sem tölti be a nyugdíjkorhatárát (ami 64 év 183 napra nő jövőre, vagyis az 1956 első felében születettek csak 2020 második félévében tölthetik be a korhatárukat).

Jövőre az első hat hónapban csak a nyugdíjkorhatárukat korábban betöltöttek halasztott nyugdíjigénylései és a nők kedvezményes nyugdíját jövő első félévben igénylők miatt keletkeznek új nyugdíjigények.

Kiadások

A kiadási oldal a korhatárt betöltöttek öregségi nyugellátását, a nők részére 40 év jogosultsági idő alapján járó ellátást, valamint a hozzátartozói nyugellátásokat és az egyösszegű méltányossági kifizetéseket finanszírozza 2020-ban is.

A törvény szerint jövőre

- öregségi nyugdíjakra 3.173,6 milliárd forintot, ezen belül

= korbetöltött öregségi nyugdíjakra 2.887,7 milliárd forintot,

= a nők kedvezményes nyugdíjára 285,9 milliárd forintot,

- özvegyi nyugdíjra 356,5 milliárd forintot,

- árvaellátásra 29,3 milliárd forintot,

- egyszeri segélyre 0,6 milliárd forintot,

- kivételes nyugellátásra 0,2 milliárd forintot,

- kivételes nyugellátás-emelésre 0,8 milliárd forintot

fordítanak, emellett

- nyugdíjprémium céltartalékra félretesznek 20,4 milliárd forintot.

Felhívom a figyelmet arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíjára fordítandó összeg lassan eléri a korbetöltött öregségi nyugdíjakra fordítandó előirányzat 10%-át, ami egyre inkább veszélyeztetheti e kedvezményes nyugdíj fenntarthatóságát. Az ok nyilvánvaló: ahogyan évről-évre nő a nyugdíjkorhatár, egyre több hölgy tudja teljesíteni a kedvezményes nyugdíj feltételeit a nyugdíjkorhatára betöltése előtt, s miután a nők kedvezményes nyugdíja teljes nyugdíj – nem terheli levonás amiatt, hogy a korhatár betöltése előtt vették igénybe –, nyilván minden nő komolyan elgondolkodik e kedvezményes nyugdíj igénylésén. Pontosabban az igénybe vevő hölgyek száma azt bizonyítja, hogy nem csak elgondolkodnak ezen a lehetőségen, hanem amint lehet, igénybe is veszik.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a méltányossági lehetőségekre (egyszeri segély, kivételes nyugellátás megállapítása, kivételes nyugellátás-emelés) évek óta változatlanul összesen 1,6 milliárd forintot fordítanak, amely apró csepp a kisnyugdíjak tengerében, nem éri el a nyugdíjakra fordított kiadások fél százalékát sem.

Összességében

- egyfelől a 2020. évre szóló költségvetés biztosítja a nyugdíjrendszer stabilitását, megteremti a nyugdíjkiadások fedezetét és teljesíti a nyugdíjemeléssel, illetve az egyszeri juttatásként adható nyugdíjprémiummal kapcsolatos törvényi kötelezettségeket,

- másfelől azonban továbbra sem orvosolja a nyugdíjrendszer egyre súlyosabb méltánytalanságokat okozó belső konstrukciós hibáit, nevezetesen a következő összetevőket:

= a változatlan valorizációs rendszer miatt a nyugdíj összege nagyban függ a nyugdíjigénylés időpontjától (azonos életpályák esetén egy 2014-ben igényelt nyugdíj akár 50-60%-kal is kisebb lehet egy pl. 2019-ben igényelt nyugdíjnál kizárólag annak következtében, hogy a 2019-ben igényelt nyugdíj esetén az időközi nemzetgazdasági átlagkereset-növekedést tükröző, azaz sokkal előnyösebb valorizációs szorzókat kell alkalmazni a nyugdíj alapjául szolgáló nettó havi életpálya átlagkereset kiszámítása során – és ez változatlanul fennáll a 2020-as, majd a 2021-es nyugdíjigénylések esetében is, gyakorlatilag mindaddig, amíg a bruttó bérek emelkedése tart a jövőben)

= a változatlan nyugdíjemelési rendszer miatt a nyugdíjak összegét kizárólag az előre jelzett infláció mértékével kell emelni, így a jövő évi 2,8% inflációs emelés ismét arra kényszerítheti a nyugdíjasokat, hogy a várhatóan magasabb tényleges infláció miatt végsősoron ők hitelezzenek 11 hónapon keresztül a magyar államnak (amelynek csak novemberben kell rendeznie a pótlólagos emelést vagy egyszeri korrekciót az előre kjelzettnél magasabb tényleges infláció esetén), ráadásul a kizárólag az infláció mértékétől függő nyugdíjemelés miatt a nyugdíjak vásárlóértéke jövőre is tovább csökken az aktív keresők háromszor gyorsabb ütemben növekvő átlagkeresetéhez viszonyítva (kevésbé udvariasan fogalmazva: a nyugdíjasok relatív elszegényedése tovább gyorsul),

= a változatlan nyugdíjemelési rendszer emellett további méltánytalanságot okoz, hiszen az egységes százalékos emelés miatt a néhány tízezer forintos nyugdíjat ugyanúgy 2,8%-kal emelik majd januárban, mint a több százezer forintos nyugdíjakat. Az egységes százalékos mértékű emelés helyett sokkal igazságosabb lehet egy sávos emelési rendszer bevezetése, amely a kisebb összegű nyugdíjakat nagyobb mértékben növelné, mint a nagyobb összegű nyugdíjakat. Természetesen valódi megoldást csak azt jelenthetne, ha a nyugdíjemelés ismét vegyes rendszerűvé változna, vagyis az emelés mértéke nem csak a pénzromlás mértékétől, hanem a nemzetgazdasági átlagbér növekedésének ütemétől is függene valamilyen mértékben.

= A nyugdíjprémium kapcsán már feledésbe merült, hogy annak idején ezt az egyszeri juttatást azért emelték a nyugdíjtörvénybe, hogy a tizenharmadik havi nyugdíj megvonásának keserű szájízét valamelyest megédesítse. Ma is csak édesítő pirula lehet a szerepe, hiszen erősen korlátozott összegű egyszeri juttatásról van szó, ami nem épül be a nyugdíj összegébe. Jelzi ezt a korlátozott szerepet a 2020. évi költségvetési törvényben erre a célra félretett 20,4 milliárd forint is, amely önmagában persze hatalmas összeg, de ha a 2,7 millió lehetséges jogosultra vetítjük, akkor fejenként átlagosan 7500 forint egyszeri juttatásról lehet szó…

(Az összefoglaló készítésének időpontja: 2019. július 22.)