Ha Önnek is kérdése lenne a nyugdíj melletti munkavégzési lehetőségekkel, a szolgálati idejével, a nyugdíjával, a nyugdíj megállapításával, számításával, emelésével, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA tegye föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Üröm az örömben 

A közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok helyzetét a háborús veszélyhelyzetre tekintettel első pillantásra általános jelleggel, tüzetesebb vizsgálat alapján azonban csak szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozó nyugdíjasokra (vagy nyugdíjkorhatárukat betöltött, de nyugdíjat még nem igényelt) közszolgákra vonatkozóan könnyíti ideiglenes jelleggel a kormányzat.

1.

A kormányrendeletekben foglalt könnyítések megértéséhez át kell tekinteni azokat a korlátozásokat, amelyek a nyugdíjas közszolgákra vonatkoznak.

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek  választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas (vagy a nyugdíj igénylése nélkül a nyugdíjkorhatár betöltése utáni) továbbfoglalkoztatásukra költségvetési intézményekben ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

A kormányhatározat nyomán az országgyűlés módosította a nyugdíjtörvényt, amely szerint az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas 

- közalkalmazotti jogviszonyban, 

- egészségügyi szolgálati jogviszonyban,

- rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, 

- honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, 

- kormányzati szolgálati jogviszonyban, 

- adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, 

- politikai szolgálati jogviszonyban, 

- biztosi jogviszonyban, 

- köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, 

- bírói szolgálati viszonyban, 

- igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, 

- ügyészségi szolgálati viszonyban, 

- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy 

- a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. 

Ugyanez a szüneteltetési rendelkezés vonatkozik a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személyekre is.

A felsorolt közszolgálati jellegű foglalkoztatási jogviszonyok létesítését az ellátásban részesülő személy köteles a jogviszony létesítését követő naptól számított 15 napon belül bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. 

Az összes felsorolt közszolgálati jellegű jogviszonyban a szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjas személy nyugdíjasnak minősül (kivéve természetesen a nem nyugdíjas, hanem pl. korhatár előtti ellátásban részesülő érintett személyeket, akik a szünetelés időtartama alatt az adott ellátásban részesülőnek minősülnek).

Emiatt a nyugdíjas közszolga a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt nem szerezhet és keresete az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

Korábbi elemzéseimben többször kifejtettem, hogy ezt a korlátozást célszerű lenne mielőbb megszüntetni, hiszen az annak 2013-as elrendelését indokolttá tevő körülmények ma már nem állnak fenn - például Magyarország nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt -, miközben a magasan képzett közszolgák (a kormányzati és egyéb köztisztviselők mellett egyebek között a közalkalmazottként dolgozó tanárok, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó egészségügyi dolgozók) iránti igény egyre nő. 

A kormány deklarált célja, hogy minél több nyugdíjas dolgozzon a nyugdíja mellett, ennek a törekvésnek viszont szögesen ellentmond, ha a közszférában továbbra is a nyugdíj szüneteltetésével büntetik a dolgozni kívánó nyugdíjasokat (akárcsak a mellékállású nyugdíjas kisadózás lehetőségének érthetetlen megszüntetése is).

2.

Több esetben egyébként eddig sem volt alkalmazható a nyugdíj szüneteltetése a jelenleg hatályos jogszabályok szerint.

A szüneteltetés a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett bíróra, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett ügyészre 2013. április 2-tól 2022. december 31-ig nem alkalmazható.

Nem szüneteltethető az ellátás folyósítása a jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszony létesítésekor azon közszolgák esetében sem, akiknek a közszolgálati jogviszonya nem kinevezéssel, hanem választással, közjogi megbízatással jött létre (ilyen például a polgármester vagy az alkotmánybíró).

Ha az ellátásban részesülő személy megbízási szerződéssel létesít jogviszonyt, az természetesen nem eredményezi az ellátás folyósításának szüneteltetését. (A megbízási szerződéses jogviszony a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó jogviszony.) 

A külföldön létesített, a magyar jogszabályok szerint közszférában történő foglalkoztatásnak megfelelő jogviszony esetén a magyar szüneteltetési szabályokat nem kell alkalmazni.

Az orvosok és más egészségügyi dolgozók részére már korábban, a közalkalmazotti jogviszony és a nyugdíj együttes felvételének tilalma jelentette gond megoldására bevezették a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszerét, amelynek keretében az érintett kérelmére a munkáltatója megigényelheti a nyugdíja összegével pontosan egyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést az Országos Kórházi Főigazgatóságtól. Ennek az egészségügyi "árnyék-nyugdíjrendszernek" a működése révén az egészségügyi dolgozókat elvileg nem éri hátrány, mert a nyugdíjuk helyett más jogcímen ugyan, de ugyanolyan mértékben hozzájutnak a nyugdíjuk összegéhez (gondot okozhat viszont a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium beszámítása, amelyre idén eseti döntés alapján sor került, de az egészségügyi tevékenységről szóló törvény még nem módosult e tekintetben).  

A nyugdíjkorhatárukat betöltött (de nyugdíjat még nem igénylő) egészségügyi dolgozók továbbfoglalkoztatásához a pandémiás veszélyhelyzetben feloldották az előzetes kormányzati jóváhagyás megszerzésének kötelezettségét is. (Erről a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat egészségügyi dolgozókra való alkalmazásának felfüggesztéséről szóló 1103/2020. (III. 14.) Korm. határozat rendelkezik, amely szerint a Kormány elrendeli a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló határozata alkalmazásának felfüggesztését az egészségügyi dolgozók vonatkozásában a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendeletben bevezetett járványügyi készültség időtartamára). A pandémiás veszélyhelyzet időközben megszűnt, de azonnal a helyébe lépett a háborús veszélyhelyzet - az egészségügyi dolgozókra vonatkozó nyugdíjkorlátozások felfüggesztéséről szóló kormányhatározat viszont a háborús veszélyhelyzetre nem tér ki.

Az egészségügyi árnyék-nyugdíjrendszer egyébként sem terjed ki semmilyen más ágazatban dolgozó nyugdíjasra.

3.

A fentiek ismeretében nagy örömmel olvastam a Magyar Közlöny 2022. július 29-én közzétett 128. számában  a Kormány 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendeletét az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól. 

Első olvasatban ugyanis úgy tűnt, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel megszűnik a közszférában a nyugdíjasokat érintő összes korlátozás "a  közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében", vagyis a nyugdíjasok a közszférában is fölvehetik a keresetük mellett a nyugdíjukat is, továbbá azok a közszolgák, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárukat, de tovább akarnak dolgozni anélkül, hogy igényelnék a nyugdíjukat, ezt előzetes kormányzati jóváhagyás nélkül is megtehetik. 

Persze első olvasatban is gyanúsnak tűnhet, hogy egyrészt a korlátozások feloldása csak egy évre, a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. közötti időszakra szól (ha korábban helyeznék hatályon kívül a veszélyhelyzetet elrendelő törvényt, akkor még rövidebb időszakra), másrészt a rendeletben egy szó sem esik például az egészségügyi dolgozók nyugdíjpótló jövedelemkiegészítési rendszeréről - amely nyilvánvalóan okafogyottá válna, ha az egészségügyi dolgozók is fölvehetnék az illetményük mellé a nyugdíjukat. 

A gyanút kifejezetten fölerősíti az a rendelkezés, miszerint a Kormány rendeletben meghatározhatja a közszolgálati jellegű jogviszonyok vonatkozásában azokat az eseteket, amelyek tekintetében a korlátozás feloldása "nem alkalmazandó".

A gyanút bizonyossággá teszi, hogy a kormány rögtön meg is hozta ezt a másik rendeletét is, amelyből kiderül, hogy a korlátozásokat ideiglenesen megszüntető rendelet nem alkalmazandó abban az esetben, ha a közszolgálati jellegű jogviszony nem szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy  köznevelési vagy szakképző intézményben áll fenn.

A nyakatekert bikkfanyelv ellenére egyértelmű, hogy a nagy veszélyhelyzeti enyhítés kizárólag a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, köznevelési és szakképzési területen közszolgálati jellegű jogviszonyban (jellemzően közalkalmazottként) dolgozó nyugdíjasokra vonatkozik, rájuk is csak legfeljebb egy évig.

Ez erősíti meg a Kormány 1374/2022. (VII. 29.) Korm. határozata a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alkalmazásának eltérő szabályairól, amely szerint "a Kormány egyetért azzal, hogy a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatban foglaltaktól eltérően a Kormány véleményének kikérése nélkül foglalkoztatható 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, ha a foglalkoztatásra

a) szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy

b) köznevelési vagy szakképző intézményben

kerül sor."

Vajon mi indokolja, hogy nem helyezték teljesen hatályon kívül a nyugdíjas közszolgákat érintő összes törvényi korlátozást, a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozattal együtt? 

4.

A két új rendelet szövege:

4.1.

Az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet

1.§ (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-ától, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenyt.) 11/A. §-ától eltérően – a (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével –  2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig nem szüneteltethető azon személy öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, átmeneti bányászjáradékának, illetve táncművészeti életjáradékának (a továbbiakban együtt: ellátás) a folyósítása, aki

a) közalkalmazotti jogviszonyban,

b) egészségügyi szolgálati jogviszonyban,

c) rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

d) honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,

e) kormányzati szolgálati jogviszonyban,

f) adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,

g) politikai szolgálati jogviszonyban,

h) biztosi jogviszonyban,

i) köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,

j) bírói szolgálati viszonyban,

k) igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

l) ügyészségi szolgálati viszonyban,

m) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy

n) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban

áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a (4) bekezdés szerinti rendeletben foglalt kivétellel –

a) az (1) bekezdésben meghatározott jogviszony létesítésének időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása, ha az ellátásra jogosult (1) bekezdés szerinti jogviszonya 2022. augusztus 31. napját követően jön létre,

b) az ellátás kezdő időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása, ha az (1) bekezdés szerinti jogviszonyban álló személy ellátását 2022. augusztus 31. napját követő kezdő időponttól állapítják meg.

(3) A jogviszonyra irányadó jogszabályban foglaltaktól eltérően a Kormány hozzájárulása, illetve engedélye nélkül foglalkoztatható 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig az (1) bekezdés szerinti jogviszonyban az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, feltéve, hogy a jogviszonyra irányadó jogszabály a nyugdíjasként történő foglalkoztatást lehetővé teszi.

(4) A Kormány rendeletben meghatározhatja az (1) bekezdés szerinti jogviszonyok vonatkozásában azokat az eseteket, amelyek tekintetében az (1)–(3) bekezdés nem alkalmazandó.

(5) Az ellátásra jogosult – az (1) bekezdés szerinti jogviszonyban álló – személy a foglalkoztatója nyilatkozatával igazolhatja, hogy az ellátása e rendelet alapján folyósítható. A foglalkoztató nyilatkozatának tartalmaznia kell az (1) bekezdés szerinti jogviszony fennállására és keletkezésének időpontjára vonatkozó adatokat, valamint azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy nem állnak fenn a (4) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott kivételek.

2.§ (1) Ha az ellátás folyósítása 2022. augusztus 31-én szünetel, az 1. § (4) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott kivétellel a nyugdíjfolyósító szerv kérelemre dönt az ellátás – 2022. szeptember 1-jétől történő – újbóli folyósításáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell a foglalkoztatónak az 1. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatát.

3.§ (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. 

(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

4.§ (1) A Kormány e rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

4.2.

A Kormány 269/2022. (VII. 29.) Korm. rendelete az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet alkalmazása alóli kivételekről

1. §

Az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) nem alkalmazandó abban az esetben, ha az R. 1. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszony nem

a) szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy

b) köznevelési vagy szakképző intézményben

áll fenn.

2.§ (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. 

(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

3.§ (1) A Kormány e rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

4.3.

A hivatkozott törvényhelyek:

Tny. 83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. 

(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt.

(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.

(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Kenytv. 11/A. § A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére - a 11. §-ban meghatározottakon túl - a Tny. 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését is alkalmazni kell azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni.