Nyugdíj és hasonló ellátások melletti munkavégzés szabályai 2018-ban

Nyugdíj és hasonló ellátások melletti munkavégzés szabályai 2018-ban

2018. 02. 09.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A korbetöltött öregségi nyugdíj, a nők kedvezményes nyugdíja, illetve a korhatár előtti ellátások, valamint a megváltozott munkaképességűek ellátásai mellett végezhető munkára vonatkozó 2018-ban hatályos rendelkezéseket foglaltam össze.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha időben akar értesülni a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat befolyásoló módosításokról, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre!

 

Milyen feltételekkel lehet dolgozni a nyugdíj és hasonló ellátások  mellett 2018-ban?

 

Mindenekelőtt célszerű áttekinteni a nyugdíjas foglalkoztatás lehetséges jogviszonyait:

1) Közérdekű nyugdíjas szövetkezet: az ilyen szövetkezetben személyesen közreműködő nyugdíjas tag (aki a jelenleg hatályos rendelkezések szerint lehet korbetöltött öregségi nyugdíjas, a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy átmeneti bányászjáradékos) a legelőnyösebb közteherviselés mellett dolgozhat. Ennek részleteit ez az összefoglalóm tartalmazza.

2) Versenyszférában történő foglalkoztatás: bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszony lehetséges (munkaviszonytól a megbízási jogviszonyon át a vállalkozási jogviszonyokig). El kell viszont különíteni a korbetöltött öregségi nyugdíjasokra vonatkozó szabályokat és a nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban (pl. nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban) részesülőkre vonatkozó szabályokat.

3) Közszférában történő foglalkoztatás: változatlanul súlyos korlátozások maradtak érvényben idén is.

 

A hatályos szabályok a következők:

Korbetöltött öregségi nyugdíjas a versenyszférában

 

A korbetöltött öregségi nyugdíj mellett idén is korlátozás nélkül lehet dolgozni a versenyszférában. (Különösen előnyös lehet közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő nyugdíjas tagjaként dolgozni, amint a fent hivatkozott összefoglalómból kiderül.)

 

Korbetöltött öregségi nyugdíjas a közszférában

 

Közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban előzetes kormányzati egyetértéssel vállalt nyugdíj melletti munkavégzés esetén azonban a nyugdíj folyósítását 2018-ban is fel kell függeszteni, vagyis illetmény és nyugdíj együtt nem folyósítható a közalkalmazotti vagy hasonló közszférás státuszban dolgozni kívánó nyugdíjasok számára. Ez a feleslegesen korlátozó rendelkezés sokak reménye ellenére sem változott, miután tavaly az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt egy ilyen tárgyban indított pert jogerősen megnyert a magyar állam.

 

Kedvezményes nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesülő a versenyszférában

 

A nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzése esetén a versenyszférában is kereseti korlátot kell figyelembe venni, ami a minimálbér összegétől függ. E kereseti korlát az éves keretösszeg, ami a tárgyév első napján érvényes bruttó minimálbér összegének 18-szorosa.

Amíg az ilyen ellátásban részesülő személy ez évi bruttó keresete nem éri el ezt az éves keretösszeget (idén a 2018. január 1-jén érvényes minimálbér, 138.000 Ft 18-szorosát, azaz a 2.484.000 forintot), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.

Ha viszont a kereset meghaladja ezt, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl az ellátásban részesülő munkavállaló, akkor nem szüneteltetik az ellátás folyósítását, de vissza kell fizetnie annak decemberi összegét.

Az éves keretösszegbe nem számít be semmilyen olyan jövedelem, amely után nem kell fizetni nyugdíjjárulékot. Ilyen a közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő nyugdíjas tagja részére adott bármilyen díjazás vagy juttatás, de ilyen pl. az összes cafeteria-juttatás, vagy vállalkozók esetében az osztalék vagy a nem főállású kisadózóként szerzett jövedelem.

 

Kedvezményes nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesülő a közszférában

 

A korbetöltött öregségi nyugdíjasok helyzetéhez hasonlóan ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy, illetve a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a közszférában végezne (előzetes kormányzati engedéllyel) közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői vagy hasonló jogviszonyban munkát, akkor az ellátása folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg ez a közszférás jogviszonya fennáll.

 

Nyugdíjnövelés a nyugdíj mellett végzett munka alapján

 

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ilyen a hölgyek kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy is – nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása (illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége) alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. (Természetesen ez a növelés nem jár semmilyen olyan jövedelem alapján, amely után nem kellett nyugdíjjárulékot fizetni.)

Sokan ezt “félszázalékos nyugdíjnövelésnek” említik, de ne felejtsük el, hogy az éves bruttó jövedelem egytizenkettedének fél százaléka, azaz az éves bruttó jövedelem 1/2400-ad része a havi nyugdíjemelés tényleges mértéke. Ha valaki 2016-ban az egész év során pl. 600 ezer Ft bruttó keresetre tett szert, akkor ennek egytizenketted része (600 ezer osztva 12-vel) 50 ezer Ft, ennek fél százaléka pedig (50 ezer szorozva 0,005 ezreddel) 250 Ft, vagyis a havi nyugdíjemelés mértéke 2017. január 1-jétől kezdődő hatállyal ez esetben 250 Ft lett.

Ezt a növelést tavaly január 1-jétől már hivatalból intézi a nyugdíjfolyósító (nem is fogad be ilyen tartalmú kérelmet). A hatóság a hozzám érkező panaszok szerint jelentős elmaradásban van e nyugdíjnövelések intézésével, de nyilván pótolni fogja az összes érintett ügyében az emeléseket. Ez esetben a munkával szerzett kereset miatt megnövelt nyugdíjösszeg alapján módosítaniuk kell majd a tavaly novemberi egyösszegű emelési különbözet összegét, majd az idén januári rendszeres emelés alapján járó nyugdíjösszeget is.

További részletek ebben az összefoglalómban.

 

Mikor jár nyugdíjnövelés helyett plusz szolgálati idő?

 

Korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot nem lehet ilyen módon növelni, viszont a munkavégzéssel e két kategória esetében további szolgálati idő szerezhető az erre vonatkozó feltételek teljesülése esetén. (A nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzéssel viszont további szolgálati idő már nem szerezhető.)

 

55 évesnél idősebb munkavállalók foglalkoztatása esetén szocho-kedvezmény jár

 

A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató idén 9,75 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 19,5/2= 9,75 százalék). Abban a hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető. (A szakképzési hozzájárulás alól ilyen esetben sem jár mentesség.)

 

Más szabályok vonatkoznak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett végzett munkára.

 

A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra egységes szabály vonatkozik 2016. májusától, eszerint az ellátást meg kell szüntetni, ha az érintett ellátott kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2017-ben a 127.500 forint másfélszeresét, 191.250 forintot, 2018-ban a 138.000 forint másfélszeresét, 207.000 forintot).

A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége vagy a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (2017-ben ez az összegkorlát a garantált bérminimum, 161.500 Ft másfélszerese, 242.250 forint volt, 2018-ban a 180.500 forintos garantált bérminimum másfélszerese, 270.750 forint).

Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor.

Nagyra értékelném, ha adományával hozzájárulna a NyugdíjGuru News ingyenességének fenntarthatóságához.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...