A nyugdíj melletti munkára vonatkozó hatályos szabályok

Személyes kérdése van a nyugdíjával, annak feltételeivel, összegével, igénylésével kapcsolatban? IDE KATTINTVA fölteheti a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

A nyugdíjasok hatályos foglalkoztatási szabályai

A korbetöltött nyugdíjasok foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak. A keresetük járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5% mértékű társadalombiztosítási hozzájárulást, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után a 15,5% szociális hozzájárulási adó és az 1,5% szakképzési hozzájárulás alól. Így változatlan bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5%-kal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 17%-kal kevesebb lehet. A koronavírus miatti veszélyhelyzetben ez speciális bérmegállapodásra is lehetőséget adhat a nyugdíjas munkavállaló és a foglalkoztató között, ami a nyugdíjas munkavállalók felvételére vagy megtartására ösztönözheti a munkáltatókat.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy szeretne dolgozni az ellátása mellett, akkor a munkával szerzett keresete tekintetében 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása, vagyis az érintett hölgy is annyit kereshet a versenyszférában, amennyit csak tud. A nők kedvezményes nyugdíja - amely egyébként saját jogú teljes öregségi nyugdíj - mellett szerzett kereset is természetesen járulékmentes.

Ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, akkor a nyugdíjkorhatára betöltését követően kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Ha kisadózó, akkor nyugdíjasként nem minősül főállású katásnak, vagyis 25 ezer forint tételes adóval letudhatja a közterhét - igaz, e minőségében nem is biztosított a társadalombiztosítás rendszerében (de erre nincs is szüksége, mert nyugdíjasként természetesen biztosított marad).

A 2020. július 1-jén hatályba lépett új társadalombiztosítási törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy a biztosítási kötelezettség alá eső bármely jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. E rendelkezés alapján kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó az is, aki a nők kedvezményes nyugdíja mellett vállalkozik, vagy az az idén 64 év 183 napnál idősebb özvegyi nyugdíjas is, aki az özvegyi nyugdíja mellett vállalkozik (és nincs saját jogú nyugdíja).

Más a helyzet a közszférában. 2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek  választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezései szerint a közszolgálati típusú jogviszonyokban dolgozó nyugdíjas személy nyugdíja a közszolgálati típusú jogviszony tartama alatt szünetel.

A nyugdíjas ráadásul egy költségvetési szervnél vagy költségvetési intézményben csak akkor dolgozhat közszolgaként, ha erre előzetes kormányzati engedélyt kap.

A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj szüneteltetése vár mindazon nyugdíjasra, aki

- közalkalmazotti jogviszonyban,

- rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

- honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,

- kormányzati szolgálati jogviszonyban,

- politikai szolgálati jogviszonyban,

- biztosi jogviszonyban,

- köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,

- bírói szolgálati viszonyban,

- igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

- ügyészségi szolgálati viszonyban,

- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy

- a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Az érintett közszolga a nyugdíja szünetelésének időtartama alatt nyugdíjasnak minősül. Emiatt a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt már nem szerezhet és a nyugdíjjárulék alapját képező illetménye az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

Az utóbbi hónapokban fölerősödött az a kormányzati törekvés, hogy minél nagyobb mértékben csökkentsék a közszolgák, elsősorban a közalkalmazottak létszámát.

A szakoktatásban és a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti viszonya már átalakult munkaviszonnyá, a tudományos kutatóhálózatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonya 2021. január 1-jétől alakul át munkaviszonnyá,  az egészségügyben dolgozók közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonya 2021. március 1-jétől (vagy április 1-jétől) alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, legújabban pedig új törvényjavaslat született a vám-és pénzügyőrök jelenlegi jogviszonyainak pénzügyőr státuszú foglalkoztatotti jogviszonnyá  való átalakításáról. A sornak nyilván nincs vége, további közszolgálati jellegű jogviszonyok alakulhatnak át munkaviszonnyá, vagy olyan egyéb foglalkoztatási jogviszonnyá, amelyek (egyelőre) nem szerepelnek a nyugdíjtörvény idézett felsorolásában. 

A nyugdíj szempontjából ezek az átalakulások nem kedvezőtlenek az érintettek számára, hiszen nyugdíjasként az új jogviszonyukban előzetes engedélyezés és kereseti korlátozás nélkül dolgozhatnak tovább - legalábbis mindaddig, amíg az új szolgálati jogviszonyok felsorolásával ki nem egészítik a nyugdíjtörvény szüneteltetésre vonatkozó rendelkezéseit...

A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat a legnagyobb felhördülést az egészségügyi dolgozók körében váltotta ki, amely miatt a kormányzat nagyon gyorsan módosításokra kényszerült. Lehetővé tette egyrészt, hogy az egészségügyi dolgozónak minősülő közalkalmazottak nyugdíjazásával megüresedő álláshelyeket betöltsék és arra közalkalmazotti jogviszonyt létesítsenek, másrészt az egészségügyi dolgozók számára bevezette a nyugdíj összegével megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítés (JKR) lehetőségét. Ez az intézkedés lényegében azt mondja ki, hogy a nyugdíj szünetelése alatt a nyugdíj összegével pontosan megegyező nettó összegű plusz jövedelmet mégis megkaphatja az egészségügyi szakdolgozó. 

Emellett az is lehetőség, hogy ha a költségvetési szerv különösen fontos érdeke vagy alaptevékenysége indokolja, akkor a költségvetési szerv vezetője a Kormány véleményének kikérését követően megbízási vagy vállalkozási szerződést kössön az érintett egészségügyi dolgozókkal. Ez esetben a nyugdíjat nem kell szüneteltetni.

A nyugdíjas vagy a nyugdíjkorhatárukat betöltve a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozni kívánó orvosok és ápolók további foglalkoztatásának felvillantott szabályozása szükségtelenül bonyolult, ami nagyon élesen látszik a koronavírus pandémia kegyetlen tükrében. Ennek ellenére a kormány eddig nem adott általános mentességet az ágazat szakdolgozói számára a kényszerítő szabályok alól, csak a márciusban kihirdetett veszélyhelyzet fennállása idejére lehetett eltekinteni a korlátozásoktól. 

Az új egészségügyi szolgálati jogviszony miatt viszont - elvileg - nem kellene szüneteltetni a nyugdíj folyósítását, ha az ilyen jogviszonyban álló orvosok és más egészségügyi szakdolgozók tovább kívánnak dolgozni a nyugdíjuk mellett, miután a nyugdíjtörvényben felsorolt, szüneteltetést előidéző közszférás jogviszonyok körében az egészségügyi szolgálati jogviszony (egyelőre) nem szerepel. Ennek ellenére a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló kormányrendelet 2020. november 28-ai módosítása szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyekre is kiterjed a jövedelemkiegészítés rendszere, vagyis a kormányzat mégsem kívánja megszüntetni az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók tekintetében sem a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó korlátozó előírást.

A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő és e rendszeres pénzellátásuk mellett dolgozó személyekre továbbra is vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya.

Az éves keretösszeg változatlanul a mindenkori minimálbér 18-szorosa, idén 2.898.000 Ft. Ha a nyugdíjjárulék alapját képező (bruttó) kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, akkor a következő hónaptól az év végéig (de legfeljebb a nyugdíjkorhatár betöltéséig) felfüggesztik az ellátás folyósítását, ami csak a következő év januárjában indulhat újra az akkor érvényes összeghatár eléréséig.

A közszférában dolgozó és a fenti ellátásokban részesülő személyekre ugyanúgy vonatkozik az ellátás szüneteltetésének a szabálya is, mint a nyugdíjasokra.

Megint más a helyzet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülők esetében.

A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett úgy lehet dolgozni, hogy egy három hónapos gördülő időablakban figyelni kell a havi keresetekre. Ha ugyanis három egymást követő hónapon keresztül a havi bruttó kereset meghaladja a minimálbér másfélszeresét, idén a 241.500 forintot (legalább középfokú képzettséget igénylő munka esetén a garantált bérminimum másfélszeresét, idén a 315.900 forintot), akkor a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást megszüntetik.

Ha még nem tette volna meg, IDE KATTINTVA föliratkozhat a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő minden fontos fejleményről!