NAGYON fontos kérdések a nők kedvezményes nyugdíja igénylésével kapcsolatban

Nagyon-nagyon fontos kérdés

a nők kedvezményes nyugdíja igénylésével kapcsolatban

Az egyik legtöbb fejtörést okozó probléma a kedvezményes nyugdíjra jogosultságot szerzett hölgyek számára az, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a kedvezményes nyugellátást?

Érdemes sorra vennünk a megfontolást érdemlő körülményeket.

Mi indokolhatja az azonnali igénybevételt, amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei:

- a személyes helyzet (nincs munka vagy nem megfelelő a munkahely, a munkáltató nem kívánja tovább alkalmazni, törékeny az egészségi állapot, a munka helyett inkább az unokáival, a gyermekeivel vagy magával foglalkozna inkább az érintett hölgy, és így tovább), de

- ugyanígy indok lehet, ha jó a munkahely, és az érintett hölgy a nyugdíj azonnali igénylése mellett tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei,

- a feltételek szigorításától való félelem (jelenleg legalább 40 évi jogosító idő szükséges az igényléshez, de a nyugdíjkorhatár folytonos emelkedésével lassan szinte minden nő elmehetne a korhatára betöltése előtt nyugdíjba – idén 64 év, jövőre és 2021-ben 64 és fél év, 2022-től 65 év a nyugdíjkorhatár, így gyakorlatilag még az egyetemet végzett összes hölgy is beférne a korhatár előtti igénylés lehetőségébe, ha maradna a 40 év – vagyis jogosan tartanak attól az érintett hölgyek, ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a 40 év, hanem 41, vagy 42 vagy akár 43 év is lehet a jövőben a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges követelmény),

- a közszférában közszolgálati jellegű (közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői, stb.) jogviszonyban történő munkavégzés (ilyen esetben a munkáltatót csak akkor kötelezi a törvény a munkáltatói felmentésre, ha az érintett hölgy legkésőbb a felmentési ideje utolsó napján teljesíti a 40 éves jogosítóidő-feltételt).

Mi indokolhatja a nők kedvezményes nyugdíja igénylésének halasztását:

- ha jó a munkahely és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni az érintett hölgyet, aki ezzel hosszabb szolgálati időt szerezhet, így a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja,

- ha az érintett hölgy figyeli a szolgálati ideje napokban kifejezett számát, és tudja, hogy ha nő a szolgálati ideje teljes években mért tartama (ehhez a napokban mért szolgálati időt 365-tel kell elosztani és az eredményből az egész számot figyelembe venni) , akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2%-kal nő a nyugdíja összege,

- ha az érintett hölgy tisztában van azzal, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a tárgyévben elért nemzetgazdasági átlagbér-növekedéshez igazodik, vagyis érdemes kivárni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó.

Nézzük a választási lehetőségeket részleteikben.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjának kettős időfeltétele teljesül – egyrészt a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése, másrészt e 40 éven belül  a legalább 32 év, keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban (azaz munkával) töltött idő után járó szolgálati idő megszerzése -, akkor onnantól kezdve egészen a nyugdíjkorhatára betöltéséig a jogosult hölgy bármikor igényelheti a kedvezményes nyugdíját.

Nem kell a kedvezményes nyugdíjat attól a naptól igényelni, amikor az erre való jogosultság megnyílik.

Az igénylés időzítése tekintetében alapvetően két választási lehetőséget célszerű minden jogosult hölgynek mérlegelnie.

Az egyik az azonnali, a másik a halasztott igénylés.

Azonnali nyugdíjigénylés

Az első választás, hogy az érintett hölgy azonnal beadja a kedvezményes nyugdíj igénylését, amint teljesíti annak feltételeit.

A versenyszférában

Ha a jogosult hölgy a versenyszférában dolgozik, akkor ilyen esetben megszakítás nélkül tovább folytathatja a munkáját a fennálló munkaviszonya alapján (a nyugdíj igénylésének már nem feltétele a munkaviszony megszüntetése), a munkáltatónak mindössze az érintett hölgy alkalmazottja aktív biztosítotti státuszának megszűnését kell bejelentenie a NAV részére.

Ezt követően mind a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyre, mind a hölgy munkáltatójára nézve rendkívül előnyös változások lépnek hatályba, ugyanis jelentősen enyhülnek a közteherviselési kötelezettségek.

A nők kedvezményes nyugdíja mellett a Munka Törvénykönyve által szabályozott munkaviszonyban tovább  dolgozó hölgy nettó bére - változatlan bruttó bér esetén - a járulékok összegzett mértékével, 18,5%-kal emelkedik. Ennek oka, hogy ilyen munkavégzés esetén megszűnik a 10% nyugdíjjárulék és a 4% természetbeni egészségbiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettsége is a nyugdíjas számára, emellett természetesen életbe lép a minden öregségi nyugdíjast megillető 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék és az 1,5% munkaerőpiaci járulék alóli mentesség is. A nyugdíj mellett munkaviszonyban tovább dolgozó nyugdíjas hölgy bruttó bérét kizárólag a 15% szja terheli.

A jelentős kedvezmény ára viszont az, hogy a keresete alapján ilyen esetben nem lesz jogosult nyugdíjemelésre (ami az éves kereset 1/2400-ad részével egyező összeg lenne), hiszen a keresetét nem terheli nyugdíjjárulék.

Pótlólagos – és nagyon jelentős – előny viszont, hogy éppen a nyugdíjjárulék alóli mentesség miatt ezt a keresetét nem kell beszámítani az éves összeghatárba (ami a minimálbér 18-szorosával egyező összegű nyugdíjfolyósítási felfüggesztési küszöb), vagyis a kedvezményes nyugdíj mellett annyit kereshet az érintett hölgy, amennyit csak tud, ez semmiképpen nem veszélyezteti a nyugdíja folyósítását.

A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyet munkaviszonyban tovább foglalkoztató munkáltató az érintett hölgy bruttó bére után teljes mértékben mentesül a 19,5% szociális hozzájárulási adó, valamint az 1,5% szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól, vagyis 21%-ot takaríthat meg az ilyen hölgynek fizetett bruttó bér után.

Ez igazi win-win szituáció lehet, sajnos csak a versenyszférában (és kizárólag munkaviszonyban).

A közszférában

A közszférában – ahol hölgyek százezrei dolgoznak – nincs lehetőség arra, hogy az érintett hölgy a nyugdíja mellett közszolgálati jogviszonyban dolgozhasson tovább, mert ilyen esetben a nyugdíja folyósítását mindaddig fel kell függeszteni, amíg a közalkalmazotti, köztisztviselői vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennáll. Ráadásul eleve előzetes kormányzati jóváhagyás kell ahhoz, hogy a nyugdíj mellett bárki közszolgálati típusú jogviszonyban dolgozzon tovább.

A közszférában dolgozó hölgyeknek a jogosultsági feltételek teljesítése esetén egyébként feltehetően érdemes haladéktalanul igényelniük a nők kedvezményes nyugdíját, mert ekkor a munkáltatójukat az érintett közszolgálati jellegű jogviszonyt szabályozó törvény kötelezi arra, hogy a kedvezményes nyugdíjat igénylő hölgy közszolgálati típusú jogviszonyát munkáltatói felmentéssel szüntesse meg (amivel egyebek között felmentési időre, munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre, jubileumi jutalomra számíthat az érintett hölgy – végkielégítésre viszont sajnos nem).

Természetesen a nyugdíjazásukat követően a versenyszférába átigazoló hölgyek előtt is megnyílnak a nyugdíj melletti munkavégzés fentebb vázolt előnyös lehetőségei.

Halasztott nyugdíjigénylés

Miután az érintett hölgyet semmi sem kötelezi arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek teljesítése esetén haladéktalanul adja be a nyugdíjigényét, dönthet úgy, hogy azt nem adja be a legkorábbi lehetséges időponttal és változatlan feltételekkel dolgozik tovább.

A közszférában sem köteles az érintett hölgy a jogosító idő megszerzésével azonnal igényelni a nyugdíját, de figyelembe kell vennie, hogy a munkáltatóját kizárólag akkor kötelezi a törvény arra, hogy munkáltatói felmentéssel szüntesse meg az ő jogviszonyát, ha a felmentési idő utolsó napján teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei. Ha elhalasztja az igénylését, lehetséges, hogy neki kell majd lemondania a jogviszonyáról, ami sokkal kedvezőtlenebb megszüntetési lehetőség, mint a munkáltatói felmentés.

Ha a hölgy elhalasztja a kedvezményes nyugdíj igénylését, akkor a nyugdíja későbbi igénylése miatt a nyugdíjszámítás során az addig megszerzett hosszabb szolgálati idejétől függő magasabb nyugdíjszorzót alkalmazzák majd, vagyis magasabb lehet a megállapított nyugdíja. (A nyugdíjszorzóval az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteiből számított nettó havi átlagkereset összegét kell megszorozni, az eredmény lesz a nyugdíja induló összege.)

Emellett a későbbi nyugdíjigénylés további nagyon jelentős előnye lehet, hogy miután  a nyugdíjszámítás során alkalmazott valorizációs szorzók a nemzetgazdasági átlagbér jelentős növekedését tükrözve az utóbbi öt évben évről-évre jelentősen nőnek, így a későbbi évben beadott igénylés esetén a nyugdíj összege is jelentősen magasabb lehet. (Például az elmúlt öt évben hasonló életpályák után megállapított nyugdíjak összege között akár 30-40%-os eltérés is lehet csak annak következtében, hogy valaki 2019-ben és nem pl. 2015-ben igényelte a nyugdíját.)

Ezért nagyon megéri figyelni azt, hogy az adott évben nőtt-e az átlagbér Magyaroszágon, s a nyugdíj igénylését – ha lehetséges – mindaddig halasztani, amíg ilyen növekedési évek sorjáznak egymás után. Idén például további 8-10%-kal nőhetnek a bérek, s ez a valorizációs szorzók révén növeli majd azok nyugdíját, akik inkább 2020-ban igénylik a nyugdíjukat 2019 helyett.

A halasztott igénylés ellen szólhat viszont az a kockázat, hogy a kedvezményes nyugdíj feltételeit a következő években nagy valószínűséggel szigorítják majd, hiszen az általános nyugdíjkorhatár fokozatosan 65 évre történő emelkedésével  feltehetően nem lesz elegendő a kedvezményes nyugdíjhoz a 40 évi jogosító idő, hanem 42-43 évre emelik majd ezt a küszöbértéket.

E valós kockázat miatt a legtöbb hölgy azonnal igényli a kedvezményes nyugdíját, amint teheti.

Azoknak a hölgyeknek a számára, akik változatlan feltételekkel tovább dolgozhatnak a kedvezményes nyugdíjuk mellett, kifejezetten előnyösnek bizonyulhat ez a verzió, vagyis az azonnali nyugdíjigénylés mellett a további munkavégzés (hangsúlyozottan a versenyszférában, a Munka Törvénykönyve által szabályozott munkaszerződés alapján).

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban érdemes nagyon észnél lenni a nyugdíjigénylés benyújtási időpontjának megválasztásával amiatt is, hogy a nyugdíjszámítás során a szolgálati idő teljes években kifejezett hosszától függő nyugdíjszorzót kell alkalmazni.

Számtalan esetben előfordul, hogy valakinek csak néhány napja, esetleg egy-két hónapja hiányzik ahhoz, hogy a szolgálati idejének egész években mért hossza ugorjon egy évet, s ezzel 2%-kal magasabb nyugdíjra szerezzen jogosultságot. (40 egész évhet 80%, 41 évhez 82%, 42 évhez 84% tartozik, és így tovább.

Ha ezt nem figyeli valaki, akkor kidobhat az ablakon egy csomó pénzt, noha azt játszi könnyedséggel megszerezhetné.

További tájékozódás

A fentebb írtak értelmezéséhez további részletek két fontos összefoglalómban olvashatóak, ajánlom mind az Ön, mind érintett rokonai és barátai szíves figyelmébe:

- a nők kedvezményes nyugdíjáról és

- a nyugdíj összegének megállapításáról.