A gyermekneveléssel szerezhető szolgálati időtartamok beszámítása a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe

A gyermekneveléssel kapcsolatos milyen időtartamok számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?

1.

Alapfeltételek

A nők kedvezményes nyugdíjának két alapfeltétele van, viszont ezek közül mindegyiknek teljesülnie kell:

a) legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből

b) alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni.

A legtöbb félreértést e két időbeli feltétel okozza, pontosan amiatt, hogy ennek a két feltételnek együtt kell érvényesülnie.

Mindenképpen meg kell szerezni a legalább 40 évi jogosító időt, és ezen belül alapesetben mindenképpen meg kell szerezni a legalább 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időt.

Vagyis főszabályként a gyermekneveléssel legfeljebb 8 évi jogosultsági időt lehet szerezni a nők kedvezményes nyugdíjához.

A jogosultsági idő alapképlete:

legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő

+ legfeljebb 8 év gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő

= legalább 40 évi jogosító idő.

Egyszerű példákkal megvilágítva:

Ha  a munkával szerzett szolgálati idő 36 év, akkor 4 évet lehet a gyermekneveléssel szerzett szolgálati időtartamokból ehhez hozzáadni, hogy meglegyen a 40 év. Ha a munkával szerzett szolgálati idő 38 év, akkor 2 évet lehet hozzáadni a gyermeknevelés révén szerzett szolgálati időtartamokból, és így tovább.

Ha viszont a munkával szerzett szolgálati idő csak 28 év, akkor hiába szerzett az édesanyja pl. négy gyermeke nevelésével akár 12 év szolgálati időt, akkor sem lesz jogosult a kedvezményes nyugdíjra, mert a gyermekneveléssel szerzett időtartamokból egészséges gyermekek esetén legfeljebb 8 év számítható be a jogosító időbe, ha a gyermekek száma nem éri el az ötöt.

Öt vagy több gyermek esetén az ötödik gyermekre tekintettel plusz egy év, majd minden további gyermekre tekintettel plusz 1-1 év, de összesen legfeljebb 7 év vehető figyelembe a gyermeknevelésre tekintettel szerzett szolgálati időtartamokból.

2.

Törvényi rendelkezések

2019-ben és előre láthatóan 2020-ban is a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. § (2a)-(2d) bekezdései szabályozzák a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának alapfeltételeit (amelyek közül 2018. július 26-ától kikerült a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettsége):

(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben (ideértve a méltányossági gyermekgondozási segélyt is), gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.

(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.

A családok támogatásáról szóló törvény hivatkozott rendelkezése a következő:

12.§ (2) … saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,

a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,

b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy

c) aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a Gyvt. – 1997. évi XXXI. törvény - VI/D. Fejezetében meghatározott átmeneti gondozásban részesül.

3.

Mikor vehető a gyermekneveléssel kapcsolatban szerzett szolgálati időtartamokból 8 évnél hosszabb időszak figyelembe?

Az idézett törvényi rendelkezések alapján 8 évnél hosszabb időszakot figyelembe venni a gyermeknevelés kapcsán szerzett szolgálati időtartamokból csak a következő két esetben lehetséges:

a) Ha egy édesanyának (örökbefogadó anyának) súlyosan fogyatékos a gyermeke.

Ilyen esetben nem csak 8, hanem 10 év vehető figyelembe szolgálati időként, ha e gyermekére tekintettel ápolási díjat kapott. Vagyis az ilyen anyának nem 32 évet, hanem “csak” 30 évet kell keresőtevékenységgel szereznie.

Az ápolással megszerezhető 10 évi jogosultsági időbe számítható be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

b) Ha egy édesanya (örökbefogadó anya) a saját háztartásában legalább öt gyermeket nevelt föl.

Ilyen esetben a következők szerint csökken a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő hosszát illető elvárás:

5 gyermek esetén 1 évvel, azaz 31 évre

6 gyermek esetén 2 évvel, azaz 30 évre

7 gyermek esetén 3 évvel, azaz 29 évre

8 gyermek esetén 4 évvel, azaz 28 évre

9 gyermek esetén 5 évvel, azaz 27 évre

10 gyermek esetén 6 évvel, azaz 26 évre

11 és több gyermek esetén 7 évvel, azaz 25 évre csökken a keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati idő követelménye.

Ha esetleg a sokgyermekes családanya valamelyik gyermeke súlyosan fogyatékos lenne, akkor a két szabály együttes alkalmazásával elérjük az abszolút minimum követelményt a keresőtevékenységgel szerzendő szolgálati idő tekintetében, ami 23 év.

4.

Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?

Saját háztartásban nevelt gyermeknek minősül

- a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásáról rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy

- megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdése szerinti feltételnek, mely szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is,

a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,

b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy

c) aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a Gyvt. VI/D. Fejezetében meghatározott átmeneti gondozásban részesül.

5.

Mit jelent a gyermekneveléssel kapcsolatban szerezhető szolgálati időtartamokat illetően az “ezzel egy tekintet alá eső” kifejezés a törvényi rendelkezésekben?

A gyermekneveléssel szerezhető jogosultsági időbe számít be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

Erről a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése rendelkezik:

(3) A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdésének alkalmazása során

a) a gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,

b) a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő.

A hivatkozott 29.§ (5) bekezdés a) pontja a következőképpen rendelkezik:

(5) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha

a) a biztosítottat háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

Tehát

- a gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával fizetési nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartamával szerzett szolgálati idő,

- a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával  fizetési nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartamával  szerzett szolgálati idő.

6.

További beszámítható időtartamok a gyermeknevelés kapcsán

a)

A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak:

- az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint

- a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá

- az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély és – a 2020. január 1-jétől megállapítható - gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát

a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.

b)

Ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély folyósítása alatt az anya a vonatkozó rendelkezések alapján engedélyezett munkát végez, akkor e munkavégzés időtartama is beszámítható a jogosító időbe, de természetesen figyelembe kell venni, hogy ilyen esetben a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét „gyermekneveléssel töltött időként” a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani.

Egy tévhitről:

Nagyon sok tévhit kering arról, hogy az anya a gyermekei után automatikusan egy plusz év szolgálati időt kap. Ez azonban csak az 1968. január 1. előtt született gyermek után járt az anyának, az 1968. január 1. óta született gyermekek esetében csak az összefoglalómban felsorolt ellátások folyósítási tartamával szerezhető szolgálati idő.

Az 1968 előtt született gyermekek esetében alkalmazandó szabályokat a Tny. végrehajtási rendelete tartalmazza: 29.§ (10) Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét - az egyszeres számításra tekintet nélkül - annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt. Amennyiben az 1968. január 1-je előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Az 550 napi növelésre az az anya jogosult, akinek a gyermeke a 18. életévét megelőző időponttól tartósan beteg vagy fogyatékos (volt). A tartós betegséget, illetőleg a fogyatékosságot a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell bizonyítani.