Önarcképünk a törvények tükrében

Önarcképünk a törvények tükrében

2016. 02. 15.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Hajlamosak vagyunk elodázni a jövőnkről való pénzügyi gondolkodást, pedig ezzel a halogatással elképzelhetetlenül súlyos helyzetbe hozhatjuk a saját gyermekeinket és unokáinkat. Elhangzott a Trend FM Délutáni Monitor című műsorában (2016.02.15.)

K Küldés K Nyomtatás

Önarcképünk a törvények tükrében

 

Mindannyian hajlamosak vagyunk elodázni a személyes pénzügyi jövőnkről való gondolkodás nehéz feladatát. Nem is tudjuk, milyen károkat okozunk ezzel a halogatással. Nem csak magunknak, hanem éppen azoknak, akik a számunkra a legfontosabb emberek a világon: a saját gyermekeinknek.

Pedig azonnal cselekednénk, ha tudnánk, hogy három törvény is kötelez minket az öngondoskodásra: a racionalitás törvénye, a moralitás törvénye és az írott törvény.

1. Az ésszerűség törvénye

 

A nyugdíjunkkal kapcsolatban gond nélkül áthágjuk a logika elemi szabályait is. Ésszerű érvek tömege bizonyítja, hogy a folyó finanszírozású nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, ha egyre kevesebb lesz a járulékfizető és egyre több a nyugdíjas. A racionalitás törvénye arra kényszeríti az ésszerűen gondolkodni hajlandó embert, hogy időben cselekedjen a saját és szerettei jövőbeni nyugdíja érdekében.

2. Az erkölcsi törvény

 

A cselekvéshez a racionalitás törvényét meg kell támogatnia az erkölcs törvényének is. Felelős szülőként nyilván mindannyian egyetértünk abban, hogy életünk legfontosabb céljainak egyike gyermekeink boldogulásának elősegítése. Nem lehet tehát helyes az az erkölcsi döntés, amellyel szándékosan rontjuk a gyermekeink életesélyeit. Pedig abban az esetben, ha a racionalitás törvényét figyelmen kívül hagyva elhalasztjuk az előtakarékosságról szóló döntésünket, akkor elkerülhetetlenül kárt okozunk a gyermekeinknek, hiszen az állami nyugdíjunk bizonyosan alacsony jövőbeni összege miatt jórészt őket fogja terhelni az időskori eltartásunk, gondozásunk terhe.

3. Az Alaptörvény és a Polgári Törvénykönyv

 

Emellett tudnunk kell, hogy az írott törvény is öngondoskodásra kötelez minket. Magyarország Alaptörvénye XVI. Cikke (4) bekezdése szerint a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Ennek nyomán az új Polgári Törvénykönyv családjogi fejezete a szülőtartással kapcsolatban részletesen  szabályozza gyermekeink, unokáink e kötelezettségét. E rendelkezések alapján akár perrel is kikényszeríthetjük gyermekeinktől a tartást, ha a jövőben a támogatásukra rászorulnánk. Mindannyian szeretnénk ezt az áldatlan helyzetet elkerülni. Gyermekeink bírósági úton kikényszeríthető törvényi kötelezettségét egy módon válthatjuk meg előre: nyugdíj-előtakarékossággal.

Az ésszerűség és az erkölcs törvényei mellett az írott joganyag is kötelez minket arra, hogy gondoskodjunk a nyugdíjunk szükséges kiegészítéséről. A logikai, az érzelmi és a legális indokok megcáfolhatatlanok. A magyar állam is felismerte mindezt, és évi 280 ezer forintig terjedő szja-jóváírással támogatja a nyugdíjcélú öngondoskodást.

Természetesen mindenkinek joga van figyelmen kívül hagyni mindezt. De tudnia kell, hogy a nyugdíj-előtakarékosság elvetésével vagy elodázásával – bármi is legyen ennek indoka - törvényszerűen a saját gyermekei és unokái életét nehezíti meg. Élethossziglan

Dr.Farkas András Trend FM 20160215


K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...