Carpe diem a választások előtt: 700 milliárdos nyugdíjhiány a költségvetésben

Carpe diem a választások előtt: 700 milliárdos nyugdíjhiány a költségvetésben

2021. 10. 21.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A szociális hozzájárulási adó újabb, várhatóan négy százalékpontos csökkentése jövőre 358 milliárd forintos bevételi léket üthet a nyugdíjkasszán, miközben a nyugdíjkiadások legalább ennyivel nőhetnek a választások előtt.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van a nyugdíjával, a nyugdíjemelésekkel, a nyugdíjprémiummal, vagy az egyéb nyugdíjnövelési lehetőségekkel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

 

Részletek a Portfolio gazdasági portálon megjelent cikkemből:

 

A kétmillió nyugdíjasra és félmillió egyéb ellátásban részesülőre hulló választások előtti pénzeső rövid távon (nyugdíjprémium) és hosszú távon (13. havi nyugdíj, rendszeres nyugdíjemelés, emelési korrekció) egyaránt jelentős plusz terhelést okoz a nyugdíjkasszában, így az annak stabilitása érdekében az elmúlt évtizedben hozott intézkedések (korhatár előtti és rokkantsági nyugdíjak megszüntetése, magánnyugdíjpénztári járulékbevételek visszaállamosítása) nyugdíjfinanszírozási szempontból pozitív hatása lenullázódhat, és a nyugdíjrendszer fenntartható működése ismét veszélybe kerülhet.


Ezt a veszélyt jelentősen fokozza az a kormányzati javaslat, hogy a minimálbér 200 ezer forintra emelése érdekében 2022. január 1-jétől 4 százalékponttal csökkenjen a szociális hozzájárulási adó jelenleg 15,5 százalékos mértéke. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium illetékes államtitkárának bejelentése szerint a szocho 11,5 százalékra való csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál, amit ők a minimálbér emelésére fordíthatnak. (A munkáltatói oldal további szocho-csökkentést tart szükségesnek.) Az adócsökkentés következtében megvalósuló vállalati megtakarítás nyilván örvendetes hír minden Magyarországon működő cég és azon alkalmazottaik számára, akiknek valóban emelkedik a bére ennek következtében.

DE EGYÁLTALÁN NEM ÖRVENDETES A NYUGDÍJKASSZA SZÁMÁRA, AMELYNEK KÉT FŐ BEVÉTELI FORRÁSA KÖZÜL AZ EGYIK A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAPOT MEGILLETŐ 71,63 SZÁZALÉKA.

Ha a vállalatok által be nem fizetett szocho összege az adómérték csökkentése következtében valóban 500 milliárd forint lesz, akkor a nyugdíjkassza 2022-re tervezett bevétele  358 milliárd forinttal lesz kevesebb, vagyis jövőre nem 1758 milliárd forint, hanem csak 1400 milliárd forint lenne e fő bevételi forrásnak az összege. A kieső szocho bevétel több, mint amennyibe a nők kedvezményes nyugdíja vagy a teljes 13. havi nyugdíj kerülne (egyenként 320 milliárd forint) 2022-ben, vagyis hatalmas, a Nyugdíjbiztosítási Alap 2022. évre tervezett 4169,98 milliárd forintos éves működési költségvetésének 8,6 százalékával egyenértékű bevételkiesést okoz. A kormányzati kommunikációban soha nem jelenik meg az egymást követő szocho csökkentések nyugdíjkasszát szorongató hatása, pedig az évről-évre erősebb.


Hogyan javulhatna hosszabb távon is érdemben a nyugdíjasok helyzete?

A foglalkoztatói nyugdíjpillér gyors megteremtése mellett három azonnali beavatkozás javíthatná valójában a jövőbeni és a mai nyugdíjasok helyzetét - örvendetes lenne, ha a választások előtti felfokozott politikai és törvényhozói aktivitás ezekre a területekre is kiterjedne a nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj és az inflációs nyugdíjemelések mellett.

A nyugdíjasok elszegényedésének megakadályozása

Az első beavatkozás a nyugdíjmegállapítás és a nyugdíjkarbantartás rendszerét érinthetné. A nyugdíjmegállapítási eljárás során a valorizáció mai módszere (amelynek révén a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági nettó átlagkereseti szintjéhez igazítják a korábbi évek 1988-tól számításba vett nettó kereseteit) egyre kevésbé tolerálható méltánytalanságot okoz a régebben és a frissen megállapított nyugdíjak  összegében. Miután a valorizációs szorzók alakulását meghatározó nemzetgazdasági átlagkereset három-négyszer olyan gyorsan (10-12 százalékkal) nő az utóbbi években, mint az infláció – amelynek eddig átlagosan évi három százalékos mértékével a már megállapított nyugdíjakat kell korrigálni –, a korábbi években megállapított nyugdíjak relatív vásárlóereje drámai tempóban szakad le egyrészt a frissen megállapított nyugdíjak, másrészt az adott évi átlagkeresetek vásárlóerejétől. Erre a szegényedési csúszdára minden nyugdíjas rákerül, amint megállapították a nyugdíját, és a csúszda meredekségét csak ideig-óráig képes enyhíteni a 13. havi nyugdíj pozitív hatása - hiszen ez a plusz havi nyugdíj is a relatíve egyre kevesebbet érő rendes nyugdíj pénzügyi sorsát osztja.

A PROBLÉMA MEGOLDÁSÁT EGYRÉSZT A VALORIZÁCIÓ MÓDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA, MÁSRÉSZT A NYUGDÍJEMELÉS INFLÁCIÓKÖVETŐ ELVÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSA JELENTHETI.

A valorizáció osztrák mintára minden évben folyamatossá tehető (ezzel együtt az egyes szolgálati évek jelenleg össze-vissza ugráló értéke is egységesíthető), vagy német mintára a nyugdíjemelés rendszerében is érvényesíthető, ez utóbbi esetben az összes nyugdíj éppen olyan mértékben - az aktuális nyugdíjértékkel - nőne minden évben, mint az adott évben megállapítandó nyugdíjak alapja.

Magyarországon még ezt követően is pótlólagos emelésre szorulnának a régebben megállapított nyugdíjak, ezt egy lépcsőzetes emelési korrekciót előíró törvénnyel - amire 2005-ben már volt példa - végre lehet hajtani, például akként, hogy a nyugdíjemelés mértékét az adott nyugdíj megállapítási évjárata is befolyásolná, ez esetben az emelés mértékének meghatározásához az aktuális valorizációs szorzók táblázata is segítségül hívható.

TERMÉSZETESEN A NYUGDÍJEMELÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN AZ INFLÁCIÓ MELLETT FELTÉTLENÜL SZÜKSÉGES FIGYELEMBE VENNI A GDP-NÖVEKEDÉS VAGY A NETTÓ ÁTLAGKERESET ÉVES NÖVEKEDÉSÉNEK MÉRTÉKÉT IS, HOGY A NYUGDÍJASOK RELATÍV ELSZEGÉNYEDÉSÉNEK CSÚSZDÁJÁT VÉGRE EL LEHESSEN BONTANI.

Végül a nyugdíjemelés jelenleg egységes százalékos mértékét is el lehetne felejteni, és helyette a nyugdíj összegétől függő sávokra meghatározott eltérő mértékben végrehajtani az emelést, megakadályozva ezzel, hogy a szegényebb nyugdíjasok még szegényebbek, a gazdagabb nyugdíjasok még gazdagabbak legyenek.


A cikk folytatását - benne a további érdemi javaslataimat - IDE KATTINTVA olvashatja el a Portfolio gazdasági portálon.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...