Ha kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb nyugdíjszerű ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Az OrientPress Hírügynökség részletes összefoglalója szerint első alkalommal került sor a GINOP-5.3.5-18 projekt keretében szervezett online tanácsadásra. A sorozat első témája a nyugdíj volt. Az online tanácsadás moderátora Szabó Imre, a VDSZSZ Szolidaritás szakértője volt, a GINOP-projekt egyik menedzsere, vendége pedig Farkas András nyugdíjszakértő, a nyugdijguru.hu szakportál tulajdonosa.

Farkas András előadásában elsőként a Nők 40 kedvezményes nyugdíj kapcsán a valorizáció problémájáról beszélt. Emlékeztetett, a valorizációkor értéket növelünk a későbbi időszakhoz. A magyar nyugdíjrendszerbe az 1988. január 1-jét követően szerzett összes olyan jövedelem és kereset beszámít, ami után fizettünk nyugdíjjárulékot. Nyilvánvaló, hogy egy 1988-as vagy egy 2005-ös keresetnek az akkori értéke eltér attól, amit 2021-ben érne az a pénz, ezért föl kell húzni a korábbi években szerzett keresetek értékét a nyugdíjba vonulás évét megelőző esztendőnek a nemzetgazdasági nettó átlagkereseti szintjéhez – fogalmazott.

Ezt az értéknövelést a magyar nyugdíjrendszerben az úgynevezett valorizációs szorzókkal valósítjuk meg. A valorizációs szorzók mértéke minden évben változik, s e szorzóknak nagyon jelentős hatása van a nyugdíj összegére. E szorzók azt tükrözik, hogy minden egyes évben hogyan alakult ez a bizonyos nemzetgazdasági nettó átlagkereset, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden évben előállít. Ezen számnak megfelelően a kormányzat minden év márciusában egy új kormányrendeletben kihirdeti az az évi, nyugdíjmegállapításokra vonatkozó valorizációs szorzókat.

Látszólag semmi gond nincs ezzel a rendszerrel – folytatta – , valójában azonban hatalmas különbségeket okoz a nyugdíjak összegében. Rendkívül méltánytalan – fűzte hozzá –, hogy a nyugdíj majdnem olyan mértékben függ attól, hogy melyik évben igényeljük, mint attól, hogy milyen karrierívet járt be a munkavállaló az élete során.

A nyugdíjszámítás kiindulópontja az úgynevezett nyugdíjképlet – magyarázta tovább a szakember. A törvény szerint a nyugdíj összege két tényezőtől függ: az egyik az egész élet során szerzett szolgálati idő, a másik pedig az a bizonyos 1988. január 1-je és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időben elért nyugdíjjárulék alapját képező keresetek összessége, amelyből ki kell számítani a nettó havi életpálya-átlagkereset összegét. „Ez utóbbi tényezőtől válik borzasztó bonyolulttá a rendszer, mert több mint tíz lépésből áll az az algoritmus, amely szerint ezt meghatározzák. És ezért nagyon nehéz előre becsülni a nyugdíj értékét” – mutatott rá a szakértő.

Ha minden egyes műveletet elvégeztek, akkor kialakul egy forintösszeg, amely már majdnem a nettó számított életpálya-átlagkereset, ám még mindig nem igaz ez, mert adott esetben, ha valakinek ez az összeg 372 ezer forint fölé jönne ki, ebben az esetben még az úgynevezett degressziót is alkalmazni kell, vagyis a 372 ezer forint fölötti részeknek csak meghatározott százalékát lehet figyelembe venni. Ha ezt is alkalmazzuk, akkor jön ki a nettó életpálya-átlagkereset, és ennek a forintösszegnek egy olyan nagyságú része lesz a nyugdíj, amely nagyságot az említett szolgálati idő hossza határoz meg.

„Ám ez sem olyan egyszerű”, mert a magyar nyugdíjrendszerben ez is bonyolult: nem az összes szolgálati idő minden napja számít, hanem csak az egész években mért szolgálati időé. A hölgyek már ismerhetik, hogy a 40 évhez egy 80 százalékos szorzó tartozik, vagyis ha például valakinek éppen 40 év szolgálati ideje van, akkor az úgynevezett nettó életpálya-átlagkereset 80 százaléka lesz a nyugdíj összege.

A valorizáció mint erős befolyásoló tényező úgy kapcsolódik be – magyarázta –, hogy a korábbi években szerzett kereseteket ezekkel a valorizációs szorzókkal föl kell emelni a nyugdíjba vonulás évét megelőző esztendő kereseti szintjéhez, és ebben az esetben – ha jó a valorizációs szorzó – nagyot húz fölfelé a kereset.

2016 óta minden évben a nettó átlagkeresetek közel két számjegyű, 10 százalék körüli értékben nőttek, emiatt ezek a valorizációs szorzók is minden évben 10 százalékkal megemelkedtek. Aki 2021-ben szándékozik elmenni nyugdíjba, nagyon jól fog járni, mert minden eddigi valorizációs szorzók közül a legmagasabbak azok az idén megállapítandó nyugdíjakra vonatkoznak.

Példaként említette, hogy egy tavalyi nyugdíj – egy nagyjából hasonló életpálya után – majdnem 10 százalékkal kisebb lehet, mint egy idei, 2016-hoz képest pedig már majdnem 60 százalékkal magasabb egy idén megállapított nyugdíj.

A magyar nyugdíjképletnek van két törvényes összetevője és van egy harmadik, „titkos” összetevője, mégpedig az, hogy hihetetlen mértékben befolyásolja a nyugdíj összegét, hogy az adott évben milyen valorizációs szorzók vannak hatályban.

A Nők 40 időzítése kapcsán sok megkeresés érkezik – mondta el Farkas András. Magyarországon – a versenyszférában egyáltalán – nincs nyugdíjkényszer, szabadon lehet időzíteni a nyugdíjigénylést, ám ezzel az emberek nincsenek tisztában, ezért nagyon sokszor rosszul adják be az igénylést, nem jó idősávban, hiszen nagyon figyelni kell, hogy adott évben milyen a valorizáció mértéke.

„Aki az idén igényli a nyugdíját, biztosan jól jár, aki pedig jövőre, az egy picivel talán még az ideinél is jobban.” Magyarázatképpen hozzátette, hogy a pandémia és a világban tapasztalható válság ellenére mindenki arra számít, hogy a gazdaság visszapattanása a második fél évben újra erőteljesebben megnyomhatja a nettó nemzetgazdasági átlagkeresetet. De ha csak a jelenlegi stagnálás marad, akkor is 3-4-5 százalékkal emelkedhetnek jövőre a valorizációs szorzók, azon egyszerű tény miatt, hogy 4 százalékkal emelkedett februártól a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege.

A teljes összefoglalót IDE KATTINTVA olvashatja el.