Elégeti-e az infláció a nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat?

Elégeti-e az infláció a nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat?

2022. 02. 19.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A friss KSH-adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció. Az inflációs nyugdíjemelés önmagában nem elegendő a nyugdíjas vásárlóerő fenntartásához.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíj számításával, a nyugdíjigénylés optimális időzítésével, a nyugdíj növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

A Portfolio gazdasági portál 2022. február 19-én közzétette az emelkedő inflációs adatok és a nyugdíjemelés  tükrében a nyugdíjrendszer gondjairól és lehetséges megoldásaikról "Elégeti-e az infláció a nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat?" címmel írt elemzésemet

Részletek az elemzésemből:

2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,4%-os volt januárban, miközben a januári nyugdíjemelés 5%-os volt. A friss KSH-adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció.

A nyugdíjasok által a mindennapokban érzékelt áremelkedés ennél is sokkal magasabb, hiszen a fogyasztói kosaruk közel egyharmadát kitevő élelmiszerek ára 10,1, ezen belül az étolajé 33,4, a liszté 31,0, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a cukoré 11,0%-kal emelkedett.

A 13. havi nyugdíj az egész éves hatását tekintve további 8%-os (x/12x) nyugdíjnöveléssel ér föl, ami nem elszabadult infláció mellett elegendő védelmet adhat a nyugdíjasoknak az áremelkedések ellen. Bár az átlagos infláció ennél alacsonyabb, de látható, hogy egyes élelmiszerek árrobbanása még a nyugdíjnövelés plusz 13. havi nyugdíj kombó által jelentett nyugdíjemelési mértéknél is nagyobb.


Az idei nyugdíjnövelés 200 milliárd forinttal, a 13. havi nyugdíj 371 milliárd forinttal, azaz összesen 571 milliárd forinttal több elkölthető pénzt jelent 2022-ben a nyugdíjasok és egyéb jogosultak két és félmilliós táborának. Ez az összeg önmagában is képes növelni az inflációt - különösen a választások előtt kiáramló többi hatalmas juttatással, a 600 milliárdos adóvisszatérítéssel és a fiatalok 140 milliárdos szja-mentességével együtt -, miközben a fogyasztásra elköltött milliárdok áfa-tartalma vissza is áramlik a költségvetésbe.

A magyar nyugdíjasok szempontjából a fő kérdés persze az, hogy lépést tarthat-e a nyugdíjemelés (akár a 13. havi nyugdíjjal együtt) az inflációval, vagyis megőrizhető-e gyors árnövekedés mellett a nyugdíjak vásárlóereje?


A nyugdíjemelés rendszerébe a béreket és az inflációt egyaránt követő vegyes indexálás mellett mielőbb célszerű beépíteni a korábbi évek elszegényedési csúszdáján egyre mélyebbre süllyedt nyugdíjak kompenzációs növelését biztosító, azaz a valorizációs szorzók mindenkori értékéhez igazodó korrekciós indexálást is.  

Ha ez nem történik meg, akkor a 13. havi nyugdíj csillapító hatása ellenére elkerülhetetlenné válhat a nyugdíjak külön korrekciós célú emelése annak érdekében, hogy csökkenjen a nyugdíjak összegeiben a nyugdíjazás éve szerinti méltánytalan eltérés és a nyugdíjak között kialakult indokolatlan aránytalanság, amelynek semmi köze a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek és a szolgálati idő hossza szerint kialakult, indokolt különbségekhez.


És még ez sem elég a valóban méltányos nyugdíjemeléshez, hiszen a nyugdíjemelés rendszerének nem csak a nemzetgazdasági nettó átlagkeresettől való folyamatos leszakadást kell kezelnie, hanem a nyugdíjas társadalom szétszakadását is, amit csak A NYUGDÍJEMELÉS DIFFERENCIÁLT MÉRTÉKE LASSÍTHAT, PÉLDÁUL A SÁVOS NYUGDÍJEMELÉS MÓDSZERE RÉVÉN (A KISEBB NYUGDÍJAS NAGYOBB ARÁNYÚ VAGY NAGYOBB ÖSSZEGŰ NYUGDÍJEMELÉSBEN RÉSZESÜL).

 

A nyugdíjemelés svájci indexálásra épülő átalakítása tehát szükséges, de nem elegendő, mellette a nyugdíjmegállapítás éve szerinti valorizációs korrekciót és a nyugdíj összegétől függő sávos korrekciót is be kell építeni az emelés majdani új eljárásrendjébe.


A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...