Veszélyes ötlet a gyerekszámtól függő nyugdíj

Ha kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl.

Részletek Tamásné Szabó Zsuzsanna cikkéből:

Felrobbant a Facebook attól a javaslattól, hogy a nyugdíj összege függjön a felnevelt gyerekek számától. A szakmai konferencián ismertetett elgondolás szerint  figyelembe vennék, ki hány gyerekkel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, és ennek arányában járna a nyugdíj, amelyben a végső finanszírozó maga a felnevelt gyermek. Pontozás alapján döntenének a nyugdíj összegéről – minden felnevelt gyermek után pontokat kapnának, akik részt vettek a nevelésben. Feltételezve, hogy a gyermek neveléséhez a szülők és társadalom 2:1 arányban járul hozzá, a szülők gyermekenként egy pontot kapnának, fél pontot pedig az adófizetők között osztanának szét az adófizetés arányában. (A szülők adófizetőkként is kapnának pontot.) A végeredmény pedig az lenne, hogy a gyermektelenek nyugdíja jóval kisebb lenne, vagy megemelnék az ő nyugdíjkorhatárukat.

Az nyilvánvaló, hogy a javaslat a folyó finanszírozású nyugdíjrendszer egyik legégetőbb problémájára, a járulékfizetők számának zuhanására próbál megoldást találni. Farkas Andrásnyugdíjszakértő szerint azonban furcsa az a logika, mely szerint egy harminc-negyven évvel később esetleg bekövetkező pozitív változás ígérete (magasabb nyugdíj) elegendő lenne a gyermekvállalási hajlandóság tényleges növeléséhez. Miközben a gyermekvállalás a jelenben és a közeljövőben is komoly, bár szeretetteljes áldozatvállalás a szülőknek.

A javaslatot azért sem tudja Farkas András támogatni, mert az elgondolás alapján a nyugdíjrendszer kizárólag felosztó-kirovó elvre épülő rendszer lehet, amelyben nincs helye semmilyen tőkefedezeti vagy más elemnek. Ezért van, hogy a javaslat támogatói szerint mindenképpen, bármi áron biztosítani kell a megfelelő számú jövőbeni járulékfizetőt.

De, mint felhívja rá a figyelmet, az európai nyugdíjrendszerek utóbbi két évtizedben lezajlott reformjai más irányba mutatnak, a hibrid felépítés sikerét bizonyítják.

Vagyis az lehet a megoldás, ha nem kizárólag a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszer biztosítja az időskori megélhetést, hanem egy komplex rendszer együttesen, amiben szerepet kaphat

- a tényleges vagy virtuális tőkefedezeti rendszer (svéd modell) – amelyben nem függ a nyugdíj összege a biztosítási idő hosszától, csak az egyéni nyugdíjszámlán lévő összegtől és a hátralévő élettartam hosszától;
- az állami alapnyugdíj (Ausztrália, Új-Zéland, Hollandia, Dánia, stb.) – amire mindenki jogosult, hasonlóan a felosztó-kirovó modellhez;
- a foglalkoztatói nyugdíjpillér (UK, USA, Németország, Ausztria) – ahol számíthat például az életpályakereset, de a munkáltatói hozzájárulás is;
- és az erőteljes adópolitikával támogatott öngondoskodás (minden fejlett nyugdíjrendszerben) – ilyen például a magyarországi nyugdíj-megtakarítások mellé igénybe vehető 20 százalékos, maximált összegű adójóváírás is, amely most a munkáltatói befizetésekre is igénybe vehető.

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el a 24.hu portálon.