Korkedvezmény a fegyveres szerv volt tagja esetében

Korkedvezmény a fegyveres szerv volt tagja esetében

2021. 04. 13.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a fegyveres szerv hivatásos állományában 2011. december 31. előtt eltöltött időt is.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha személyes kérdése van a korkedvezménnyel, a korhatár előtti ellátással vagy szolgálati járandósággal, a korhatár betöltése esetén szükséges teendőkkel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Korkedvezmény a fegyveres szerv volt tagja esetében

 

1.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 2014. december 31-éig alkalmazandó rendelkezései szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesültek. 

A korkedvezmény lényege, hogy a jogosult a korhatár előtti ellátás - nem az öregségi nyugdíj - megállapítását az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál annyi évvel alacsonyabb életkorban igényelheti, ahány év korkedvezményt szerzett. 

Korkedvezmény 2015. január 1-jétől már nem szerezhető, de a korábban megszerzett korkedvezmény - időkorlát nélkül - korhatár előtti ellátás igénybe vételére jogosít.

A korábbi szabályok szerint kétévi korkedvezményben részesült az a férfi, aki legalább tíz éven át és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az a személy, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál (vagyis a normál légköri nyomásnál) nagyobb nyomású légtérben dolgozott. Emellett az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerinti egy év korkedvezményre - az egyéb feltételek teljesítése esetén - a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el.

A korkedvezmény további egy-egy év férfi esetén minden újabb öt, nő esetében minden újabb négy, illetőleg 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka esetében minden újabb háromévi munka után, amelyet az érintett személy 2014. december 31. előtt korkedvezményre jogosító munkakörben végzett. 

A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani. A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzáadni.

Korkedvezményt még 2014. december 31-éig is csak azokban a munkakörökben lehetett szerezni, amelyeket a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet ma már hatályát vesztett melléklete sorolt föl. Ez a melléklet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 1. számú melléklete (volt), amely a magyar jogalkotás furcsaságainak egyikeként már 2006. december 31-én a hatályát vesztette, de azzal, hogy 2014. december 31-éig volt alkalmazható.

2007. január 1-jétől a munkáltatók többletjárulék-fizetése alapozta meg - az egyéb korkedvezményre való jogosultsági feltételek fennállása esetén - a korkedvezményre való jogosultságot. A foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2014. december 31-ig állt fenn. 

A korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzék azonban csak civil állásokat sorol föl, sem a honvédségnél, sem a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekre nem terjed ki. 


2.

A Tny. korábbi 8/A.§  (1) bekezdés a) pontja szerint viszont a hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt kell figyelembe venni a korkedvezményre jogosultság szempontjából. Ezt a rendelkezést 2012. január 1-jétől helyezte hatályon kívül a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Khtv.).

A Tny. 2011. december 31-én még hatályos (2012. január 1-jével hatályon kívül helyezett) rendelkezései:

8. § (1) Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül.

(2) Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül

a) az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá

b) az, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben

dolgozott.

(3) A korkedvezmény további egy-egy év

a) a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg

b) a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi

munka után.

(4) A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben (munkahelyeken) eltöltött időket egybe kell számítani. A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben (munkahelyen) eltöltött időhöz hozzászámítani.

(5) A táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.

8/A. § (1) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni az 1. § (3) bekezdésben említett szerveknél (a továbbiakban: fegyveres szerv)

a) hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt,

b) nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és az a) pont szerinti hivatásos szolgálatba beszámított időt.

(2) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a fegyveres szerveknél továbbszolgáló állományban 1960. december 17-e után eltöltött időt is.

(3) Továbbszolgáló állományban 1960. december 18-a előtt eltöltött időt, valamint a katonai szolgálatban eltöltött időt abban az esetben lehet a korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.

8/B. § (1) Korkedvezményre - 2012. december 31-éig - a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak azzal, hogy a munkaköri jegyzékben szereplő, menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban) járművezetői munkakörben 2008. május 1-jétől végzett munka a jármű típusától függetlenül korkedvezményre jogosít. 2012. december 31-éig a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre) vonatkozó különös számítási szabályokra is.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter véleményére is figyelemmel - engedélyezheti a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkakörben 2008. január 1-je előtt eltöltött idő korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a jegyzék szerint a korkedvezmény ágazati hatálya az adott munkahelyre nem terjed ki.

(3) Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, a munkakör (munkahely) alapján feladatkörrel rendelkező miniszter és a szakmai, ágazati érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének a kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt.

(4) Ha a hatóság külön törvényben foglaltak szerint a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót a kérelmében megjelölt munkahelyen az adott munkakör tekintetében a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesíti, az adott munkakör a mentesítés időpontjától annak visszavonásáig korkedvezményre nem jogosít.

8/C. §  2013. január 1-jétől a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról külön törvény rendelkezik.


3.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Kenyt.) vonatkozó rendelkezései:

7.§ (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben - az ott meghatározott eltéréssel - a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint

a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. január 1-je és 2014. december 31-e között van,

b) az a) pontban nem említett esetben 2014. december 31-éig szerzett.

A hivatkozott (1) bekezdés c) pont: A 4. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - 2011. december 31-ét követő kezdő naptól - korhatár előtti ellátásra jogosult (...)

c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. vagy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, azzal az eltéréssel, hogy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerinti egy év korkedvezményre - az egyéb feltételek teljesítése esetén - a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el, (...)

feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, átmeneti bányászjáradékra vagy táncművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül. 


4.

A Kenytv. 18. §-a rendelkezik arról, hogy  mi történik a korhatár előtti ellátással, ha a jogosult betölti a nyugdíjkorhatárát: 

(1) Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak ... összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(3) Az öregségi nyugdíj (1) ... bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, ... részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1) ... bekezdés szerint folyósított összegnél.

A fentiek alapján a korhatár előtti ellátásban részesülő akkor kérheti a nyugdíja ismételt kiszámítását, ha 2012. január 1. és a nyugdíjkorhatára betöltésének napja közötti időtartamban az ellátása mellett folytatott keresőtevékenység révén legalább 365 nap plusz szolgálati időt szerzett.

A korhatár előtti ellátás egyébként változatlan összegben és hivatalból (kérelem nélkül) átalakul öregségi nyugdíjjá.


5.

A nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító idő nem csökkenthető a korkedvezmény éveinek számával! Ha egy hölgy például 5 év korkedvezményt szerzett, akkor nem csökkentheti ezzel az 5 évvel a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő legalább 40 évi hosszát. A korkedvezmény éveit kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár éveinek számából lehet levonni és az így kapott életkorban lehet élni a korhatár előtti ellátás igénylésének a lehetőségével. A nők kedvezményes nyugdíja, illetve a korhatár előtti ellátás egymástól teljesen független lehetőségek.


6.

Korábbi sajtóhírek szerint új rendszer szerint kompenzálhatják az egészségre különösen ártalmas munkakörben dolgozó munkavállalókat. A szakszervezetek régi követelése, hogy a 2012-től megszűnt korkedvezményes nyugdíj, majd az ennek helyébe lépő korhatár előtti ellátás – amelyhez korkedvezményt csak 2014 végéig lehetett szerezni – helyébe lépjen valamilyen rendszer, amely kárpótolhatja a fokozott egészségi kockázatokkal járó munkakörülmények káros hatásait. Az eddig napvilágot látott elképzelések szerint az ilyen munkát végző dolgozók nem nyugdíjjellegű kompenzációt kapnának, hanem például több szabadságot, munkakör-változtatási lehetőséget vagy speciális pótlékot. Ebben a rendszerben nem  egységes szabályok vonatkoznának a kockázatos munkaköröket betöltő emberekre, hanem minden egyes érintett munkaadó külön vizsgálná meg a kockázatos munkaköröket és a vizsgálat alapján határozná meg a kompenzáció eszközeit és mértékét. A tervekből egyelőre semmi sem valósult meg.

Miután a korkedvezmény szerzésének lehetősége 2014. december 31-ével megszűnt,  mi lehetne a célszerű és a költségvetést sem túlterhelő megoldás azoknak a dolgozóknak a kompenzálására, akik az egészségüket különösen megterhelő munkakörökben dolgoznak ma is? 

(A Munka Törvénykönyve egyébként egyértelműen kimondja, hogy a munkáltató kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. Ennek részletes szabályait a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény tartalmazza. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét, vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, illetve megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.)

A legkézenfekvőbb megoldás nyilván az lehet, ha az emberi munkaerőt minden ártalmas környezetben mielőbb kiváltanák a megfelelő technológiával. 

A robotizáció, a táv- és önvezérlés, a mesterséges intelligencia exponenciális növekedése olyan alkalmazások gyakorlati telepítését teheti lehetővé, amely az élő munkaerő számára különösen veszélyes munkahelyeket egyszerűen megszünteti. 

Természetesen így is maradna számtalan munkakör, amely középtávon nyilván változatlanul megköveteli az emberi munkaerő alkalmazását (pilóták, légiutas-kísérők, ionizáló sugárzásban dolgozó orvosok, asszisztensek, kutatók, atomerőművi mérnökök és így tovább), s a technológiai átállás időtartama alatt is gondoskodni indokolt az egészségkárosító munkahelyeken dolgozók fokozott védelméről és kompenzációjáról.

A megoldások közös alapelveinek nyugdíjszakértői szemmel nézve tekintettel kell lenniük arra, hogy 

- egyrészt a nyugdíjrendszer nem terhelhető a korkedvezménnyel járó kiadásokkal,  

- másrészt a választandó kompenzációs rendszer összes terhét nem lehet ráterhelni kizárólag a munkáltatókra.

A jelenlegi magyar szabályozás is ismeri a nyugdíj előtti könnyített munkavégzés eseteit – prémiumévek-program, pedagógusok munkaidőcsökkentése illetménycsökkentésért cserébe, fegyveresek nyugdíj előtti rendelkezési állománya, stb. -, ezek alapul vételével is kidolgozható megfelelő megoldás.

A korkedvezmény szempontjából is érdemes átgondolni a nyugdíjakra vonatkozó bónusz-málusz rendszer újrahangolt bevezetését. 

Ha a napvilágra került elképzelések szerint az egyes munkahelyek egészségügyi kockázatainak felmérése és azok kompenzálásának módja (plusz szabadsággal, pótlékkal) kizárólag a foglalkoztatók felelőssége lenne, Pandora-szelencéjét nyithatná ki az eltérő megítélések és megoldások kaotikus forgataga. 

Persze lehet, hogy egy forgatag is jobb lenne, mint a jelenlegi néma csend a korkedvezmény tematikája körül…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...