Ha kérdése van a szülői nyugdíjjal, az özvegyi nyugdíjjal, az árvaellátással vagy az özvegyi járadékkal kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

Szülői nyugdíj 2021-ben

A hozzátartozói nyugellátások legritkábban igényelt fajtája a szülői nyugdíj, amely az elhunyt gyermek (unoka) által eltartott szülőről (nagyszülőről) történő további gondoskodást biztosítja, ha elhalálozása előtt a gyermek (unoka) tartotta el túlnyomó részben a szülőt (nagyszülőt).

Mint minden egyéb hozzátartozói nyugellátás (így az özvegyi nyugdíj vagy az árvaellátás) esetében, a szülői nyugdíjra való jogosultság elbírálása során is  külön kell vizsgálni a szülőre, valamint az elhunyt gyermekre vonatkozó jogosultsági feltételeket. A szülői nyugdíj megállapítása csak akkor lehetséges, ha a feltételek mindkét fél részéről teljesülnek.

Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy

- a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagyösszesen legalább 2 év szolgálati időt szerzett, vagy

- a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év, vagy

- a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év, vagy

- a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év, vagy

- a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év, vagy

- a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 évszolgálati időt szerzett.

Ezek a feltételek megegyeznek az özvegyi nyugdíj esetében az elhunyt házastársra, illetve az árvaellátás esetében az elhunyt szülőre előírt szolgálatiidő-szerzési feltételekkel.

A szülő e feltételek teljesülése esetén is csak akkor lehet jogosult a szülői nyugdíjra, ha a szülő a gyermeke elhalálozása időpontjában 

- a 65. életévét betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, és

- a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a saját jogú nyugellátása a gyermeke elhalálozásának időpontjában nem haladja meg a teljes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2021-ben a 28.500 forintot).

Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül

a) a hatvanötödik életévét betölti, vagy

b) megváltozott munkaképességűvé válik

és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

A nyugdíjtörvény alkalmazása során megváltozott munkaképességű az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

Annak a szülőnek is megállapítható tehát a szülői nyugdíj, aki a gyermeke elhalálozása időpontjában a 65. életévét nem töltötte be és nem volt megváltozott munkaképességű, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül a 65. életévét betölti vagy megváltozott munkaképességűvé válik, feltéve, hogy tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Tartásra köteles és képes hozzátartozó a nyugdíjtörvény alkalmazása során a szülő tartására a tartási kötelezettség sorrendjében törvény alapján az elhunyt gyermeket megelőzően köteles személy,

- akivel szemben bíróság elrendelte a szülői nyugdíjat igénylőt megillető tartás teljesítését, vagy

- akinek a szociális törvény szerint a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét (2021-ben a 71.250 forintot), kivéve, ha a bíróság úgy döntött, hogy vele szemben nem rendeli el a szülői nyugdíjat igénylőt megillető tartás teljesítését.

Az ismeretlen helyen tartózkodó személyt tartásra képtelennek kell tekinteni.

A nevelőszülő esetén további feltétel, hogy csak az lehet jogosult szülői nyugdíjra, aki a nevelt gyermeket legalább 10 éven át eltartotta.

A nagyszülő is jogosult lehet szülői nyugdíjra, ha az őt túlnyomó részben eltartó unokája halt meg. Túlnyomó részben eltartottnak az a nagyszülő minősül, akinek a saját jogú nyugellátása az unokája elhalálozásának időpontjában nem haladja meg a teljes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2021-ben a 28.500 forintot).

A szülői nyugdíj folyósítását megszüntetik, ha azt a szülő megváltozott munkaképességére tekintettel állapították meg, de időközben az egészségi állapota meghaladta az 50 százalékos mértéket, feltéve, hogy még nem töltötte be a 65. életévét. Ha betöltötte, akkor ezen a jogcímen jogosult marad a szülői nyugdíjra.

A szülői nyugdíjra jogosultság nem szűnik meg, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2021-ben a 28.500 forintot).

A szülői nyugdíj összegének alapja az az összeg, amely a gyermeket az elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette (ha már nyugdíjas volt, amikor elhunyt), vagy megillette volna. Ha a szülő nem rendelkezik saját jogú nyugellátással, akkor a szülői nyugdíj ennek a nyugdíjnak a 60 százaléka, ha viszont saját jogú nyugellátásban is részesül, akkor a 30 százaléka. 

Abban az esetben, ha a szülői nyugdíjra többen is jogosultak, azt egyenlő arányban meg kell osztani közöttük. A szülői nyugdíjat újból meg kell osztani, ha a jogosultak száma megváltozik. Az újbóli megosztásra legkorábban a jogosultak számának a változását követő hónap első napjától kerülhet sor.