Az özvegyi nyugdíj ismételt feléledéséről

Az özvegyi nyugdíj ismételt feléledéséről

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után feléledt özvegyi nyugdíj is megszűnhet, ezért nem lehet "végleges" özvegyi nyugdíjnak nevezni.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után feléledt özvegyi nyugdíj három esetben szűnhet meg:

1)

Ha az özvegy a rá (a mindenkor hatályos szabályok szerint) irányadó, aktuális öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt új házasságot köt vagy bejegyzett (azonos neműek közötti) élettársi kapcsolatot létesít. 

Az élettársi kapcsolat létesítése egyéb esetben nem szünteti meg az özvegyi nyugdíjat.

Abban az esetben, ha az özvegy az újabb házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése időpontjában már betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a házasságkötés következtében nem szűnik meg.

2)

Ha az özvegy már nem lesz megváltozott munkaképességű (a rehabilitációs hatóság felülvizsgálata során a komplex minősítése eredményeként az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot), akkor a megváltozott munkaképesség címén feléledt özvegyi nyugdíjra való jogosultsága megszűnik.

3)

Ha már egyetlen (az elhunyt jogán korábban árvaellátásra jogosult) gyermeket sem illet meg árvaellátás, akkor az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén feléledt özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

Az árvaellátás: alapesetben a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. 

Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható. Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja a gyermek.

Kivételes méltányosságból a felsőfokon tanuló gyermek 27 éves koráig is meghosszabbítható az árvaellátás.

Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti mindaddig, amíg megváltozott munkaképességű.

A fenti három ok bármelyike következtében megszűnt özvegyi nyugdíj azonban ismételten feléledhet, mégpedig akkor, ha előzőleg az özvegyi nyugdíj nem házasságkötés miatt szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül, míg házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik. 

Amint látható, itt az említett 15 éves, illetve 10 éves jogvesztő határidő nem az elhunyt halálának időpontjától, hanem az előzőekben megállapított özvegyi nyugdíj megszűnésének napjától számítandó. A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

Az az özvegy lehet tehát jogosult erre az immár véglegesnek nevezhető özvegyi nyugdíjra, aki az özvegyi nyugdíja megszűnésétől számított 15, illetve 10 éves határidőn belül 

- betölti a rá az elhunyt halála időpontjában irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy 

- megváltozott munkaképességűvé válik (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos lesz).

Az árvaellátás mint feléledési jogcím ilyen esetben már kizárt, hiszen a második szakaszban az árvaellátásra jogosult gyermekek miatt kaphatta azt az özvegyi nyugdíjat, amely a legutolsó árvaellátási jogosultság kifutásával szűnt meg.

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot a főszabály szerint kizárja az, ha az özvegy a rá aktuálisan irányadó nyugdíjkorhatára betöltése előtt új házasságot köt (vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít).

Mégis van egy kivétel, ugyanis az új házasságkötés (vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése) miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság ezen új házasság (vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat) megszűnése után feléledhet, ha az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné. (A végkielégítés ebből a szempontból egy régi, már hatályon kívül helyezett megoldás, gyakorlatilag az özvegyi nyugdíjat váltotta meg a bíróság ilyen esetekben.)

Az özvegyi nyugdíjat a feléledés ezen feltételeinek bekövetkezése esetén is az özvegynek kell igényelnie, nincs hivatalból történő megállapítás. Az eljárás költség- és illetékmentes.

Ennek az immár valóban végleges özvegyi nyugdíjnak az összege is attól függ, hogy az özvegy a saját jogán milyen pénzbeni ellátásban részesül. 

Ha az özvegy a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban nemrészesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna. 

A hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy a felsorolt ellátások bármelyikében részesül.

Ha az özvegy a feléledés időpontjában már részesül a felsorolt ellátások bármelyikében, akkor az özvegyi nyugdíj eleve a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. A harmincszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül jár.