Az árvaellátás alapja és összege 2020-ban

Az árvaellátás alapja és összege 2020-ban

Ha az elhunyt szülő már nyugdíjas volt, amikor elhalálozott, akkor az árvaellátás alapja az elhunyt szülő öregségi nyugdíjának az összege. A nyugellátásban még nem részesülő szülő esetén az árvaellátás alapja az az összeg, amely a szülőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.

A nyugdíjtörvény rendelkezése  szerint ez utóbbi esetben, vagyis ha az elhunyt szülő öregségi nyugdíjban még nem részesült a halála időpontjában, kétféle módon kell kiszámítani az elméleti öregségi nyugdíja összegét, attól függően, hogy az általa az elhalálozás időpontjáig szerzett szolgálati idő tartama elérte-e a legalább 25 évet, vagy annál rövidebb tartamú volt.

Ha az elhunyt szülő szolgálati ideje elérte a 25 évet, akkor a nyugdíjtörvény mellékletében meghatározott általános nyugdíjszorzók alkalmazásával kell meghatározni az elméleti nyugdíja összegét.

Ha a szolgálati ideje nem érte el a huszonöt évet, akkor az árvaellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a nyugdíjtörvény mellékletében foglaltak helyett a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szorzószámokkal kell megállapítani. Ez utóbbi táblázat azt tartalmazza, hogy milyen szorzószámokkal kell a nyugdíjkorhatár betöltése előtt elhunyt személy elméleti nyugdíját megállapítani, ha csak 25 évnél rövidebb tartamú szolgálati időt szerzett a halála előtt, attól függően, hogy hány éves korában hunyt el (ötéves korcsoportokra bontva változnak a szorzók).

Az árvaellátás alapjául szolgáló elméleti öregségi nyugdíj megállapítása során szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is,  amely alatt az elhunyt szülő rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült, valamint amely alatt (annak időpontjára tekintet nélkül) felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanult (legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges időtartamot). Ezek azért fontos kedvezmények, mert az öregségi nyugdíj megállapítása során egyébként sem a rokkantsági nyugdíj és a rokkantsági ellátás folyósítási tartama, sem az 1998 után folytatott felsőfokú tanulmányok időtartama nem vehető szolgálati időként figyelembe.

Ha az elhunyt szülő a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, gyermeke jogosult lehet az árvaellátásra. 

Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét az elhunyt szülőre meghatározott szolgálati idő hiányában utasítják el, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást indít.

Ha az elhunyt szülő magánnyugdíjpénztár tagja volt, akkor a haláleseti kedvezményezett az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik. A kedvezményezett a rá eső részt a hozzátartozói nyugellátás (egyebek között az árvaellátás) megállapítása érdekében átutaltathatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Az árvaellátás összegét jelentősen csökkentheti, ha a kedvezményezett nem így rendelkezik, hanem például kéri a rá eső rész egyösszegű kifizetését. Ha viszont az átutalás megtörtént, akkor az elméleti nyugdíj összegének kiszámítása úgy történik, mintha az elhunyt szülő soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja.

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

E tényleges vagy elméleti nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű. (A nyugdíjtörvény alkalmazása körében megváltozott munkaképességű az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.)

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.