Időskorúak járadéka 2017-ben

Időskorúak járadéka 2017-ben

2017. 02. 17.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Az időskorúak járadékát az a nyugdíjkorhatárát betöltött személy igényelheti, aki az öregségi nyugdíjra nem jogosult, mert nem szerzett elegendő szolgálati időt. Az időskorúak járadéka szociális ellátás, nem nyugdíj. 2017-es feltételeit foglaltam össze.

K Küldés K Nyomtatás
Ha ismerni akarja a nyugdíjakkal és hasonló ellátásokkal kapcsolatos jogait és lehetőségeit, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre!

 

Az időskorúak járadéka azoknak az idős személyeknek a részére biztosít ellátást, akik a nyugdíjkorhatáruk betöltése után a szükséges szolgálati idő (résznyugdíjhoz: legalább 15 év, teljes nyugdíjhoz: legalább 20 év) hiányában saját jogú nyugellátásra nem jogosultak és jövedelemmel egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben rendelkeznek. 

Az időskorúak járadékát a járási (fővárosi kerületi) hivatal állapíthatja meg.

A minimálisan szükségeshez hiányzó szolgálati idő pótlása persze utólagos járulékfizetéssel és legfeljebb 5 év tartamban ilyen esetben lehetséges, de nem olcsó, emiatt a nehéz helyzetben élő emberek óriási többsége képtelen erre. Akit a részletek érdekelnek, ide kattintva olvashatja el, hogyan lehet a hiányzó szolgálati időt megállapodással megszerezni (a d) pontot olvassák el az összefoglalómban).

 

Az időskorúak járadékára az a személy jogosult, aki

 

A) nem egyedülálló, és

1) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és

2) a saját és a vele együtt lakó házastársa vagy élettársa együttes jövedelme alapján számított havi egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a  nyugdíjminimumnak) 80 %-át (2017-ben a 22 800 forintot), vagy

 

B) egyedülálló, és

1) betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de 75 évesnél fiatalabb, és

2) a nyugdíjminimum 95%-át (2017-ben 27 075 forintot) nem haladja meg a havi jövedelme, vagy

 

C) egyedülálló, és

1) 75 évesnél idősebb, és

2) a nyugdíjminimum összegének 130 %-át (2017-ben: 37 050 forintot) nem haladja meg a havi jövedelme.

Egyedülállónak az a személy minősül, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. Különélők a házastársak, ha eltérő lakcímre vannak bejelentve.

 

Az időskorúak járadékának havi összege

 

Ha a jogosultnak nincs jövedelme:

a fenti A) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-a (2017-ben 24.225 Ft)

a fenti B) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a (2017-ben 28.500 Ft)

a fenti C) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-a (2017-ben 38.475 Ft)

Ha a jogosultnak van jövedelme:

a fenti A) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-a és a jogosult havi jövedelmének a különbözete,

a fenti B) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a és a jogosult havi jövedelmének a különbözete,

a fenti C) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-a és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

Ha a különbözet összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.

2018-tól az időskorúak járadékának havi összegei a kötelező nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkednek. Az időskorúak járadékának forintban kifejezett havi összegeit a Kormány évente rendeletben meghatározza.

Az időskorúak járadékában részesülő személy a járadék folyósításának időtartama alatt egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

 

Hivatalból történő eljárás az időskorúak járadékának megállapítása iránt

 

Ha valakinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel a járási hivatal megszüntette, akkor a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.

 

Nem magyar állampolgárok jogosultsága

 

Az időskorúak járadékára jogosult a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben  meghatározott jogosulti körbe tartozó személy is, ha az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik – ha megfelel az időkorúak járadéka feltételeinek.

Szintén jogosult az időskorúak járadékára a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártya) rendelkező harmadik országbeli állampolgár, feltéve, hogy rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és megfelel az időkorúak járadéka feltételeinek.

A hajléktalan személyek időskorúak járadékára való jogosultságát szabályozó rendelkezéseket a szociális törvény 2017. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.

 

Felülvizsgálat

 

Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.

Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik – sajnos már a kilencedik éve változatlanul csak 28.500 Ft -, akkor az időskorúak járadékának összegét a változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni, és ha

a) a nyugdíjminimum emelkedett, akkor az időskorúak járadéka új (magasabb) összegét a nyugdíjminimum  emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,

b) a nyugdíjminimum csökkent, akkor az időskorúak járadéka új (alacsonyabb) összegét a nyugdíjminimum csökkenésének időpontját követő harmadik hónap első napjától kell folyósítani.

 

Folyósítás

 

A megállapított időskorúak járadékát utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani. Ha az ellátás nem a teljes hónapra jár, összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata.

Ha az időskorúak járadékára jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változást 15 napon belül be kell jelenteni. A változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az új lakóhelyen az ellátást kérelmezni kell. Ha az időskorúak járadékára való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az időskorúak járadékát a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják - e határidő betartásával az ellátásban nem lesz szakadás, azaz folyamatosan, minden hónapban megkaphatja a jogosult annak ellenére, hogy más helyre költözött.

 

Nem állapítható meg az időskorúak járadéka a következő esetekben:

 

Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a már megállapított időskorúak járadéka folyósítását meg kell szüntetni, ha az időskorúak járadékában részesülő személy

a) három hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik, vagy

b) előzetes letartóztatásban van, vagy elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, vagy

c) az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, vagy

d) a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorló személy, illetve az EU Kék Kártyával rendelkező személy (kivéve a határ menti ingázó munkavállalókat) tartózkodási joga megszűnt vagy annak gyakorlásával felhagyott.

Az időskorúak járadékára való jogosultságot - a kérelemben megjelölt időponttól vagy időpont megjelölésének hiányában a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával - meg kell szüntetni, ha azt az időskorúak járadékában részesülő személy kéri.

Az időskorúak járadékára jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér (ilyen egymást követő sorrendben) veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

 

Bejelentési kötelezettség

 

Az időskorúak járadékát igénylő személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha

a) részére a kérelem benyújtásakor más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás van folyamatban, vagy

b) az időskorúak járadéka iránti kérelem benyújtását követően, de a jogerős döntés meghozatalát megelőzően más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indít.

Az időskorúak járadékában részesülő személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha a jogosultságának fennállása alatt más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indított.

E bejelentéseket a más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás megindításától számított 8 napon belül kell megtenni.

A más rendszeres pénzellátásra való jogosultság fennállásának időtartama alatt igénybe vett időskorúak járadéka jogosulatlanul, de - a bejelentési kötelezettség teljesítése esetén - nem rosszhiszeműen igénybevett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatáskört gyakorló szerv rendelkezik.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett időskorúak járadéka rosszhiszeműen felvett támogatásnak minősül, így annak összegét a jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni.

Kérelem

 

Az időskorúak járadéka iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalánál lehet benyújtani a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, amely az igénylés helyén szerezhető be. (Mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságát igazoló iratokat is!) A kérelem mintáját e posztom végén is megtalálják.

Az ügyfél az időskorúak járadéka iránti kérelme kapcsán hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A másodfokon eljáró hatóság a szociális és gyámhivatal.

Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

 

Vonatkozó jogszabályok:

 

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B-32/C §-ai,

- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatás fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. 16. § h) pontja,

- a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 14.§-a,

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.

 

A kérelem mintája

 

KÉRELEM az időskorúak járadékának megállapítására

(2. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez)

 

1. Személyes adatok

1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok:

1.1.1. Neve:

1.1.2.Születési neve:

1.1.3. Anyja neve:

1.1.4. Születési helye, ideje (év, hó, nap):

1.1.5. Lakóhely

1.1.6. Tartózkodási hely:

1.1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele:

1.1.8. Telefonszám (nem kötelező megadni):

1.1.9. Fizetési számlaszám (ha a folyósítást fizetési számlaszámra kéri):

1.1.10. A fizetési számlát vezető pénzintézet neve:

1.2. A kérelmező családi állapota:

1.2.1. □ egyedülálló

1.2.2. □ házastársával/élettársával él együtt

1.3. A kérelmező házastársára/élettársára vonatkozó adatok:

1.3.1. Neve:

1.3.2. Születési neve:

1.3.3. Lakóhely:

1.3.4. Tartózkodási hely:

1.3.5. Társadalombiztosítási Azonosító Jele:

2. Jövedelmi adatok:

2.1.      Jövedelem típusa  Kérelmező  Házastárs/élettárs (forint)

             havi jövedelme

 2.2.     Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás               

 2.3.     Keresőtevékenységből származó jövedelem           

 2.4.     Egyéb jövedelem           

 2.5.     Összesen             

3. Nyilatkozatok:

3.1. Tudomásul veszem, hogy

3.1.1. a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - az állami adóhatóság illetékes adóigazgatósága útján - ellenőrizheti,

3.1.2. a feltüntetett adatokban bekövetkezett változást köteles vagyok 15 napon belül az eljáró hatóságnak bejelenteni.

3.2. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

3.3. (A kérelmező részéről:)

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

3.3.1. életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), és

3.3.2. a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

3.4. (A kérelmező házastársának/élettársának részéről:)

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

3.4.1. életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), és

3.4.2. a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt:

kérelmező aláírása   

kérelmező házastársának/élettársának aláírása

4. TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ

Kérjük, hogy szíveskedjen a megfelelő választ X-szel jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni.

4.1. A személyi adatok kitöltéséhez

4.1.1. „Egyedülálló” az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

4.2. A jövedelemre vonatkozó adatok kitöltéséhez

4.2.1. „Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátásként” kell feltüntetni az öregségi nyugdíjat, az özvegyi nyugdíjat, a hozzátartozói baleseti nyugellátást, a mezőgazdasági járadékot, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a bányászok egészségkárosodási járadékát, a rokkantsági járadékot, a rehabilitációs járadékot, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásait és egyéb hasonló jellegű juttatásokat.

4.2.2. „Keresőtevékenységből származó jövedelemnek” minősül minden olyan bevétel, amely munkavégzésből származik (például: munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem).

4.2.3. „Egyéb jövedelmek” között kell feltüntetni a táppénzt, a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást, a munkaügyi szervek, a járási hivatal vagy az önkormányzat által folyósított pénzbeli ellátásokat (például: álláskeresési támogatás, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj), valamint azon jövedelmeket, amelyek az előző két rovatban nem tüntethetők fel.

4.2.4. Ha a jövedelemből munkavállalói járulékot, személyi jövedelemadót, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetnek, akkor a jövedelemnek e befizetésekkel csökkentett összegét kell a kérelemben szerepeltetni.

4.2.5. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást és az a melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást.

4.2.6. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

4.2.7. A havi jövedelem kiszámításakor

4.2.7.1. a rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt, és

4.2.7.2. a nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

4.2.8. A jövedelemről a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.

 

Őszintén remélem, hogy minden információt megtalálnak az időskorúak járadékára vonatkozó, 2017-ben hatályos szabályokkal kapcsolatban. Kérem, osszák meg barátaikkal és ismerőseikkel is, hiszen nagyon-nagyon sok embert érintenek vagy a jövőben érinthetnek ezek a rendelkezések.

 

Ha e tájékoztatót hasznosnak találták, és ha tehetik, kérem, jelképes összegű adományukkal támogassák a NyugdíjGuru News szolgáltatásai ingyenességének fenntarthatóságát!
K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...