Artoszintézis

A kortárs művészet rajongójaként és a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest baráti körének régi tagjaként különösen fontos számomra, hogyan fogadja a közönség a kortárs műveket és mennyire izgatja föl a műgyűjtőket a jelenben született alkotások sora. A beszélgetésünk apropóját három friss hír szolgáltatta:

1. Most jelent meg Dan Brown új könyve az USÁ-ban - Origin, azaz Eredet a címe -, amelynek induló helyszíne az egyik ikonikus kortárs múzeum, a Bilbaó-i Guggenheim Múzeum (Frank O. Gehry világhírű épülete), amelynek több műtárgyát is részletesen leírja Dan barátunk, így pl. Cai Guo-Qiang (Caj Kuo-Csiang) Head-On című szobrát, amit én is nagyon szeretek, valamint  Fujiko Nakaya (Nakaja Fudzsiko) Ködszobor című installációját, amely a Guggenheimhez vezető gyalodhíd alatt futó vízvezeték-rendszerből sziszeg ki, ha rálép valaki a hídra. A könyvben egy Miró-képről kiderül: nem Miró, hanem rövid o-val: Miro (spanyolul annyit jelent: “nézek”) készítette, aki nem más, mint - de ezt majd olvassák el, nem szeretném elspoilerezni az izgalmas bestsellert :-)

2. További apropó A négyzet című svéd film (Ruben Östlund filmje, 2017-es Cannes-i Arany Pálma nyertes és persze idei Oscar-esélyes is). A film a svéd királyi kortárs művészeti múzeum főkurátorának szatirikus (és nehol megrázó) kálváriája, de ami a témánkba vág, a film elején egy újságírói kérdésre kifejti: művészet az, amit annak tartunk. Mikor tartjuk annak? Ha ki van állítva egy múzeumban...

3. A harmadik hír egészen elképesztő nagyságrendű kortárs eladásról szól: Jean-Michel Basquiat (28 éves korában, 1988-ban elhunyt)  amerikai graffitiművész 22 éves korában, 1982-ben festett "Cím nélkül" című képét 110 és fél millió dollárért vette meg egy fiatal japán milliárdos. Soha ennyiért kortárs mű nem kelt még el. Rövid időn belül a klasszikus alkotások piacát is felforgatta egy hihetetlen aukció: Leonardo Salvator Mundi (A világ megmentője) című képét 450 millió dollárért vette meg egy multimilliárdos emír, s a művet a nemrégiben nyitott Abu Dahbi Louvre múzeumban állítják majd ki.
 

A Közeljövő kiváló szerkesztőjével, Érczfalvi Andrással folytatott beszélgetésemet szíves figyelmébe ajánlom!