Nyugdíj 40 év munkaviszony után? - A férfiak kedvezményes nyugdíjáról

2015. 08. 19.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!
K Küldés K Nyomtatás

Már a nők kedvezményes nyugdíja is idegen test az öregségi nyugdíj folyó finanszírozású rendszerében, hiszen még aktív korú hölgyeket átsorol a potenciális járulékfizetők köréből a biztos járadékosok körébe, vagyis azonnal csökkenti a bevételeket, miközben nagyon hosszú ideig növeli a kiadásokat. Ugyanez történne a férfiak esetében is.

A nők kedvezményes nyugdíjában jelenleg 123 ezer nő részesül, akik nyugdíjára 2016-ban közel 196 milliárd forintot kell fordítani. Ha a férfiak esetében 40 évi munkaviszonyhoz kötnénk a nyugdíj igénylését, akkor már az esetleges induló évben az 1954-1961 között született évjáratok összesen 519 ezer férfi tagja között több, mint százezren lehetnének jogosultak erre. Mi történne ekkor? Százezer férfit kivonnánk az aktív korúak köréből és áthelyeznénk a nyugellátottak körébe. A bevételi oldal gyarapítása helyett a kiadási oldal növekedne. Ha a nők esetében a kedvezmény a nyugdíjkassza 6%-át használja föl, a férfiak esetében (az átlagosan 16%-kal magasabb nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmüket számítva) a kedvezményes nyugdíj legalább 8%-ba kerülne. Vagyis a férfiak kedvezményes nyugdíja a nyugdíjbiztosítási alap kiadásait két-három éven belül évente 200 milliárd Ft feletti összeggel megnövelné, miközben ilyen nagyságrendben csökkentené a járulékbefizetési oldalt.

Itt merül föl a valódi kérdés: megszavazható-e felelősen egy olyan kedvezmény, amely a demográfiai, a foglalkoztatási, a kivándorlási folyamatok egyre erőteljesebb hatásai miatt évről-évre súlyosbodó bevételi kihívásokkal küszködő nyugdíjkassza terhelését ilyen mértékben növeli? Ha a válasz igen, akkor számolnunk kell e döntés következményeivel, amely egyrészt az összes nyugdíjas járandóságának csökkenésével, másrészt a minden aktív dolgozót terhelő nyugdíjjárulék (és a munkáltatóikat terhelő szociális hozzájárulási adó) mértékének emelésével fenyegethet.  Természetesen ez a veszély enyhül, ha a magyar gazdasági növekedés tartósan 3-4% fölött marad - de erre semmilyen garancia nincs.

Igaz viszont, hogy a kétmilliónál kicsit több öregségi nyugdíjas mindössze 38%-a férfi. Ennek oka, hogy a férfiak várható élettartama jelentősen rövidebb, mint a nőké. A férfiak joggal vethetik föl, hogy a nyugdíjrendszer fenntartásához összességében magasabb összeggel járultak hozzá életük során, mint a hölgyek, a nyugdíjrendszer áldásait mégis sokkal rövidebb ideig élvezhetik. Az egységes nyugdíjkorhatár a férfiak számára valójában súlyos hátrányt okoz.  A férfiak emellett súlyos sérelmeket szenvedtek az egészségügyi és a szociális ellátó rendszereket felforgató nagy átalakítások következtében is. Még direktebben érintette őket a korhatár előtti nyugdíjak és a szolgálati nyugdíjak megszüntetése.

A népszavazás valódi tétje az, hogy a férfiak e jogos panaszait a nyugdíjrendszer keretében kell-e orvosolni. Miután ez újabb 200 milliárdos terhet róhatna minden évben az egyébként is finanszírozási nehézségekkel küzdő nyugdíjkasszára, véleményem szerint nem a kedvezményes nyugdíj lehetőségével, hanem a 60 körüli munkavállalók fokozott védelmével, az idős álláskeresők magasabb támogatásával és az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók korkedvezmény szerzési lehetőségének helyreállításával célszerűbb kezelni.

(Megjelent a Magyar Demokrata 2015. augusztus 19-i címlapsztorijának részeként.)

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...