Mindent az özvegyi nyugdíjról 2015-ben! - Negyedik rész

Nem győzöm elégszer ismételni a döbbenetes adatokat:

Magyarországon a 2011. évi népszámlálási adatok szerint 822 ezer hölgy (!!!) és 152 ezer férfi özvegy - összesen: 976 ezer özvegy (!!!) - él, és ahogy gyorsuló ütemben öregszik a magyar társadalom, nyilvánvaló, hogy mennyire fontos a tájékozottság, a jogok ismerete és a szükséges teendők megtétele az özvegyi nyugdíj megszerzése érdekében. 

Az özvegyi nyugdíjról szóló sorozatom első részében ismertettem az özvegyi nyugdíj fogalmát és az özvegyi nyugdíj előfeltételeiről szóló szabályokat.

A második részben ismertettem az ideiglenes özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályokat.

A harmadik részben az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "rendes" özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályokat foglaltam össze.

Ebben a negyedik részben a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "megint rendes" özvegyi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket ismertetem.

Az özvegyi nyugdíjról szóló teljes sorozatomban megtalálnak majd minden fontos információt az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban.

Kérem, osszák meg rokonaikkal és barátaikkal is - sajnos életünk folyamán mindannyiunkat érinthet!

A NyugdíjGuru oldalam megosztásával és lájkolásával minden kedves Olvasóm hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan kritikus tömeget érjünk el együtt, amelynek a hangjára már oda kell figyelnie a kormányzatnak.

Több százezer támogató véleménye a gyorsan öregedő magyar társadalom nyugdíjrendszerének javítása érdekében már nem hagyható figyelmen kívül.

Ezért kérem, hogy ossza és lájkolja a NyugdíjGuru oldalt :-)

Teljes sorozatom a következő fejezeteket tartalmazza:

Első rész:

Az özvegyi nyugdíj fogalma

Az özvegyi nyugdíj előfeltételei

Ezt itt olvashatják:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/mindent-az-ozvegyi-nyugdijrol-2015-ben-elso-resz#nogo

Második rész:

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj

Ezt itt olvashatják:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/mindent-az-ozvegyi-nyugdijrol-2015-ben-masodik-resz

Harmadik rész

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "rendes" özvegyi nyugdíj

Ezt itt olvashatják:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/mindent-az-ozvegyi-nyugdijrol-2015-ben-harmadik-resz#nogo

Negyedik rész (ezt olvashatják most):

A "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "megint rendes" özvegyi nyugdíj

Ötödik rész:

Speciális esetek (özvegyi nyugdíj megosztása, magánnyugdíjpénztári tag özvegyének özvegyi nyugdíja vagy özvegyi járadéka, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék özvegyi jogon, szövetkezeti járadékos özvegyének özvegyi nyugdíja, együttfolyósítás)

Hatodik rész:

Az özvegyi nyugdíj igényléséhez csatolandó iratok jegyzéke

Ellátottak utazási utalványa özvegyi nyugdíjas részére

Kivételes (méltányossági) özvegyi nyugdíj

Hetedik (záró) rész:

Az özvegyi nyugdíj indokoltsága és korlátai

Zárszó

A Mindent az özvegyi nyugdíjról 2015-ben! sorozatom negyedik része:

HARMADIK SZAKASZ: "megint rendes" özvegyi nyugdíj, avagy "második feléledés"

A hozzám ömlő kérdés-áradatból ítélve ez a legnehezebben értelmezhető része az özvegyi nyugdíj feléledésére vonatkozó szabályhalmaznak.

Az a "rendes" özvegyi nyugdíj, amelyre az özvegy a MÁSODIK szakaszban ismertetett módon jogosulttá vált, meg is szűnhet: ezt is áttekintettük a második szakasz végén.

A "rendes" özvegyi nyugdíj a leggyakrabban amiatt szűnik meg, hogy az özvegy új házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.

Emellett a megváltozott munkaképességű minősítés megszűnése, illetve az árvaellátásra jogosult gyermekek árvaellátásra való jogosultságának megszűnése lehet a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésének másik két oka akkor, ha ezekre tekintettel éledt fel először a "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság.

Nézzük akkor a "második feléledés" lehetőségét!

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság akkor éled fel, ha a "rendes" özvegyi nyugdíj NEM házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

- a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,

- házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

Itt van szükség a leginkább magyarázatra a száz és száz hozzám érkezett kérdés szerint.

Vegyük sorra a feltételeket:

1. Melyek az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek?

A választ már ismerjük a második szakasz elején leírt ismertetésből:

Az az özvegy lehet jogosult a "megint rendes" özvegyi nyugdíjra, aki egy bizonyos időpontban (mindjárt kivesézzük, mikor)

a) betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt,

b) megváltozott munkaképességűvé válik (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos lesz).

(Az árvaellátás mint jogcím ilyen esetben már kizárt, hiszen a második szakaszban az árvaellátásra jogosult gyermekek miatt kaphatta a "rendes" özvegyi nyugdíjat, amely a legutolsó árvaellátási jogosultság kifutásával szűnt meg.)

2. Mikor kell bekövetkeznie a fenti két feltétel valamelyikének?

Már láttuk a törvényi rendelkezést, miszerint

- a házastárs/élettárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,

- a házastárs/élettárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül

kell bekövetkeznie

VAGY az özvegyre vonatkozó öregséginyugdíj-korhatár betöltésének,

VAGY a megváltozott munkaképességűvé válásának.

Vagyis a "megint rendes" özvegyi nyugdíj szempontjából már nem a házastárs/élettárs halálának időpontja számít (csak annyiban, hogy 15 év vagy 10 év lesz-e az az időszak, amit figyelembe kell venni a jogosító feltétel bekövetkezése esetén), HANEM az az időpont számít, amikor a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnt.

3. Milyen korhatárt kell figyelembe venni?

Ebből fakad a legtöbb félreértés.

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való feléledés szempontjából ugyanis (szerencsére) nem az özvegyre a mindenkori hatályos szabályok szerint aktuálisan vonatkozó öregséginyugdíj-korhatárt, hanem azt a korhatárt kell figyelembe venni, amely AZ ÖZVEGYRE AZ ELHUNYT HALÁLA IDŐPONTJÁBAN VONATKOZOTT.

A jogalkotót e tekintetben nyilván az vezette, hogy a "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való "második feléledés" időpontjáig nagyon hosszú idő telhet el a jogszerző házastárs/élettárs halálától, így méltánytalan helyzetbe hoznák az özvegyeket, miután az eléggé nyilvánvaló, hogy évtizedes távlatokban a nyugdíjkorhatár folyamatosan nő.

Más kérdés, hogy az utóbbi években már sokkal rövidebb távon is megbolygatták a korhatárok szabályait, így már az "első feléledés" során is indokolt lenne beemelni azt a szabályt, hogy az elhunyt halála időpontjában hatályos szabályok szerint kell megállapítani az özvegyre irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. (Bár mint említettem, a nyugdíjhatóság a gyakorlati jogalkalmazásban szerencsére általában már így jár el.)

Még egy lehetőség a "második feléledésre":

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultságot a főszabály szerint kizárja az, ha az özvegy a rá AKTUÁLISAN irányadó öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt új házasságot köt (vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít).

Mégis van egy kivétel, ugyanis az új házasságkötés (vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése) miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság ezen új házasság (vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat) MEGSZŰNÉSE után feléledhet, ha az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné. (A végkielégítés ebből a szempontból egy régi, már hatályon kívül helyezett megoldás, tudomásom szerint nagyon keveseket érint, gyakorlatilag az özvegyi nyugdíjat "váltotta meg" a bíróság ilyen esetekben.)

Néhányan azt is megkérdezték, hogy a mindennapi életben milyen tipikus esetek merülnek föl a "megint rendes" özvegyi nyugdíj feléledésére?

 A leggyakoribb ilyen eset, ha a "rendes" özvegyi nyugdíj azért szűnik meg, mert az árvaellátásra jogosult gyermekek felnőnek és megszűnik az árvaellátásuk, majd ezt követően az özvegy betölti a rá (az elhunyt férje/élettársa halálának időpontjában hatályos jogszabályok szerint) irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, így feléled a "megint rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultsága.

A "megint rendes" özvegyi nyugdíjat ugyanazon a feléledési űrlapon kell igényelni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, mint a "rendes" özvegyi nyugdíjat:

https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K14.pdf?rnd=0.617582818493247

Az eljárás illeték- és költségmentes.

A "megint rendes" özvegyi nyugdíj összege:

a) Ha az özvegy a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban NEM részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

A hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.

b) Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A harmincszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül jár.

(A Mindent az özvegyi nyugdíjról 2015-ben! sorozatom ötödik része a speciális esetekről – özvegyi nyugdíj megosztásáról, magánnyugdíjpénztári tag özvegyének özvegyi nyugdíjáról vagy özvegyi járadékáról, az özvegyi jogon járó nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékról, szövetkezeti járadékos özvegyének özvegyi nyugdíjáról és az együttfolyósításról – szól majd.)

E sorozatomban - Mindent az özvegyi nyugdíjról 2015-ben! - megtalálnak minden fontos információt az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban.

A NyugdíjGuru Facebook-oldalam megosztásával és lájkolásával minden kedves Olvasóm hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan kritikus tömeget érjünk el együtt, amelynek a hangjára már oda kell figyelnie a kormányzatnak.

Több százezer támogató véleménye a gyorsan öregedő magyar társadalom nyugdíjrendszerének javítása érdekében már nem hagyható figyelmen kívül.

Ezért kérem, hogy ossza és lájkolja a NyugdíjGuru oldalt, amely szeretném, hogy a lobbierő érdekében mielőbb elérje az egymillió lájkot :-)

Kérem, itt a honlapomon iratkozzon föl a NyugdíjGuru-hírleveleimre is (a jobb oldalon találja a feliratkozó ablakot, "Mindenről tájékoztatlak" címmel), amelyek küldését hamarosan megkezdem!

Tisztelettel üdvözlöm Önöket,

Dr.Farkas András

www.nyugdijguru.hu