Mindent az özvegyi nyugdíjról 2015-ben! - Első rész

2015. 04. 29.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!
K Küldés K Nyomtatás

Mindent az özvegyi nyugdíjról 2015-ben!

Első rész: Az özvegyi nyugdíj fogalma és előfeltételei

Magyarországon a 2011. évi népszámlálási adatok szerint 822 ezer hölgy (!!!) és 152 ezer férfi özvegy - összesen: 976 ezer özvegy (!!!) - él, ezért nyilvánvaló, hogy mennyire fontos a tájékozottság, a jogok ismerete és a szükséges teendők megtétele az özvegyi nyugdíj megszerzése érdekében. 

Az ONYF 2014. évi állománystatisztikája alapján 92 ezer ember fő ellátásként (átlagosan havi 61 ezer Ft összegben), további közel 650 ezer ember kiegészítő ellátásként (átlagosan havi 33 ezer Ft összegben) kap özvegyi nyugdíjat.

Sorozatom a következő fejezeteket tartalmazza:

Első rész:

Az özvegyi nyugdíj fogalma

Az özvegyi nyugdíj előfeltételei

Második rész:

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj

Harmadik rész:

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "rendes" özvegyi nyugdíj

Negyedik rész:

A "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "megint rendes" özvegyi nyugdíj

Ötödik rész:

Speciális esetek (özvegyi nyugdíj megosztása, magánnyugdíjpénztári tag özvegyének özvegyi nyugdíja vagy özvegyi járadéka, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék özvegyi jogon, szövetkezeti járadékos özvegyének özvegyi nyugdíja, együttfolyósítás)

Hatodik rész:

Az özvegyi nyugdíj igényléséhez csatolandó iratok jegyzéke

Ellátottak utazási utalványa özvegyi nyugdíjas részére

Kivételes (méltányossági) özvegyi nyugdíj

Hetedik (befejező) rész:

Az özvegyi nyugdíj indokoltsága és korlátai

Zárszó

 

A Mindent az özvegyi nyugdíjról 2015-ben! sorozatom első része:


Az özvegyi nyugdíj fogalma

Az özvegyi nyugdíj olyan - nyugdíjjárulék-alapot képező - keresettől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén az elhunyt biztosított házastársának vagy élettársának járhat meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Az özvegyi nyugdíj sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és az özvegyi nyugdíjat igénylő részéről egyaránt teljesülniük kell.

A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban) részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen.

 

Az özvegyi nyugdíj előfeltételei

Magyarországon a 2011. évi népszámlálási adatok szerint 822 ezer hölgy (!!!) és 152 ezer férfi özvegy - összesen: 976 ezer özvegy (!!!) - él, ezért nyilvánvaló, hogy mennyire fontos a tájékozottság, a jogok ismerete és a szükséges teendők megtétele az özvegyi nyugdíj megszerzése érdekében. 

Az ONYF 2014. évi állománystatisztikája alapján 92 ezer ember fő ellátásként (átlagosan havi 61 ezer Ft összegben), további közel 650 ezer ember kiegészítő ellátásként (átlagosan havi 33 ezer Ft összegben) kap özvegyi nyugdíjat.

A legtöbb kérdést azzal kapcsolatban kaptam, miért nem jogosult automatikusan az özvegy erre az ellátásra a párja halála után.

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy az özvegyi nyugdíjnak két alapfeltétele van:

1) Az elhunytnak megfelelő szolgálati időt kellett szereznie, amelynek alapján részére megállapítható volt

a) olyan saját jogú öregségi nyugellátás, amely a halála pillanatában megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy

b) megállapítható lett volna olyan öregségi nyugdíj, amely a halála pillanatában megillette volna (ha még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát).

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

2) Az özvegy szempontjából is teljesülnie kell egy sor feltételnek ahhoz, hogy jogosult legyen benyújtani az özvegyi nyugdíj iránti kérelmét.

 

Nézzük először az elhunyt szemponjából a kérdést.

Az elhunyt szempontjából a törvény azt a feltételt írja elő, hogy a halála pillanatában - ha akkor még nem részesült saját jogú nyugellátásban - rendelkezzen az ő saját nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati idővel.

Az általános szabályok szerint az öregségi teljes nyugdíjhoz minimum 20 év, az öregségi résznyugdíjhoz minimum 15 év szolgálati idő szükséges.

Az özvegyi nyugdíj szempontjából azonban a még öregségi nyugdíjban nem részesülő elhunyt által szerzett szolgálati időt más szabályok szerint kell figyelembe venni.

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a Tny. rendelkezése  szerint ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet,

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a Tny. 2. számú mellékletben foglaltak helyett (ami az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámokat tartalmazza) a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott szorzószámokkal kell megállapítani.

Ez a táblázat azt tartalmazza, hogy milyen szorzószámokkal kell a nyugdíjkorhatár betöltése előtt elhunyt személy képzetes, virtuális nyugdíját megállapítani, ha csak rövid szolgálati időt szerzett a halála előtt (2 évnél kevesebb időtől 25 évig), attól függően, hogy hány éves korában hunyt el (itt ötéves korcsoportokra bontva változnak a szorzók).

Ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugdíjban nem részesülő elhunyt több, mint 25 év szolgálati időt szerzett, a Tny. 2. számú mellékletében szereplő általános nyugdíjszorzókat kell akalmazni.

Az általános szablyoktól eltérő két fontos kedvezmény a szolgálati idő számítása során:

a) az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült,

b) szolgálati időként kell figyelembe venni időpontra tekintet nélkül a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét. (Az általános szabály szerint az öregségi nyugdíjhoz csak az 1998. január 1-je előtti tanulmányi idő minősül szolgálati időnek.)

A virtuális nyugdíj alapja az elhunytnak az 1988. január 1. után szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteiből számított nettó átlagkeresete.

Az özvegyi nyugdíj számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg nem lehet kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél (28.500 Ft-nál 2015-ben), kivéve két esetet:

- ha az özvegyi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő az arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt szolgálati időt, vagy

- ha az özvegyi nyugdíj számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg alapját képező átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.

 

Vagyis mi történik abban az esetben, ha az elhunyt fiatal volt és még nem is szerezhetett megfelelő tartamú szolgálati időt?

Ebben az esetben a következő kiegészítő szabályokat kell figyelembe venni ahhoz, hogy az özvegy özvegyi nyugdíjra lehessen (ebből a szempontból) jogosult:

a) ha az elhunyt 22 éves életkora betöltését megelőzően halt meg, és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett (bármennyit), VAGY összesen legalább két év szolgálati időt szerzett (függetlenül az iskolai tanulmányai befejezésétől), vagy

b) ha a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év szolgálati időt szerzett, vagy

c) ha a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év szolgálati időt szerzett, vagy

d) ha a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év szolgálati időt szerzett, vagy

e) ha a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év szolgálati időt szerzett, vagy

f) ha  a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.

Ha az elhunyt 25 évnél

- rövidebb szolgálati időt szerzett (vagy pont 25 évet), akkor a végrehajtási rendelet melléklete szerint,

- hosszabb szolgálati időt szerzett, akkor a törvény melléklete szerint

kell kiszámítani a virtuális nyugdíját (vagyis azt a nyugdíjat, ami a halála időpontjában megillette volna).

További fontos kiegészítő szabály, hogy az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot az is megalapozza, ha az elhunyt a szükséges szolgálati időt nem szerezte ugyan meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, ÉS ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nem volt. (E harminc napba nem kell beszámítani a keresőképtelenség - jellemzően a táppénz folyósításának - idejét.)

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt  akár baleseti, akár "rendes" rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

 

Most nézzük az özvegy szempontjából a feltételeket.

Az özvegy lehetett az elhunyt

- házastársa, bejegyzett élettársa (azonos nemű párok esetén),

- élettársa,

- elvált házastársa, illetőleg a házastársától külön élő házastársa.

Különleges eset a házastársak tekintetében, ha a házasságot olyan időpontban kötötték, amikor a házaspár valamelyik tagja már betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Ilyen esetben az az özvegy, akinek házastársa a házasság megkötésekor a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha

a) a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy

b) a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

(Ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt kötött házasságukat felbontották és - bármelyikük irányadó korhatárának betöltése után - ismét házasságot kötöttek.)

 

A házastárs fogalma egyebekben nem szorul külön magyarázatra, az élettárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és a különélő házastárs fogalma azonban annál inkább.

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan

- házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül

- közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül

- egyiknek sem áll fenn mással (a) házassági életközössége, (b) bejegyzett élettársi kapcsolata vagy (c) élettársi kapcsolata, és akik

- nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

A bejegyzett (azonos neműek közötti) és a nem bejegyzett élettársi kapcsolat az özvegyi nyugdíj szempontjából nagyon fontos megkülönböztetés, ugyanis a bejegyzett élettárs e tekintetben ugyanolyan, mintha házastárs lenne, tehát ugyanúgy lehet jogosult özvegyi nyugdíjra, mint a házastárs.

 

A nem bejegyzett élettárs viszont csak külön feltételek teljesülése esetén lehet özvegyi nyugdíjra jogosult:

a) ha az elhunyt élettársával annak haláláig legalább egy év óta megszakítás nélkül együtt élt ÉS közös gyermekük született, VAGY

b) ha az elhunyt élettársával megszakítás nélkül legalább 10 év óta együtt élt (ez esetben nem szükséges, hogy legyen közös gyermek).

A másik fontos különbség a bejegyzett élettárs és a nem bejegyzett élettárs között, hogy a nem bejegyzett élettárs számára kizárja a törvény az elhunyt (nem bejegyzett) élettársa jogán az özvegyi nyugdíjat, ha az együttélésük alatt - vagy akárcsak egy része alatt - ő maga özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

Ilyen eset lehet például, ha a hölgy élettárs az előző férje halála után jogosulttá válik özvegyi nyugdíjra, miközben új párjával (a be nem jegyzett élettársával) már együtt él.

További fontos kiegészítő szabály az élettársi jogállással kapcsolatban, hogy ha az élettársak

a) korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy

b) bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette,

a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető csak figyelembe az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megállapíthatósága szempontjából.

Ne feledkezzünk meg az elvált házastársról, továbbá a házastársától külön élő személyről mint özvegyről sem.

Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. (Ez a tartásdíj nem keverendő össze a gyermektartásdíjjal.) A megállapított özvegyi nyugdíj összege ilyen esetben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.

 

(A Mindent az özvegyi nyugdíjról 2015-ben! sorozatom második része az ideiglenes özvegyi nyugdíjról szól majd.)


E most indult sorozatomban - Mindent az özvegyi nyugdíjról 2015-ben! - megtalálnak majd minden fontos információt az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban.

A NyugdíjGuru Facebook-oldalam megosztásával és lájkolásával minden kedves Olvasóm hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan kritikus tömeget érjünk el együtt, amelynek a hangjára már oda kell figyelnie a kormányzatnak.

Több százezer támogató véleménye a nyugdíjrendszer javítása érdekében már nem hagyható figyelmen kívül.

Ezért kérem, hogy ossza és lájkolja a NyugdíjGuru oldalt, amely szeretném, hogy a lobbierő érdekében mielőbb elérje az 1 millió lájkot :-)

Kérem, itt a honlapomon iratkozzon föl a NyugdíjGuru-hírleveleimre is (a jobb oldalon találja a feliratkozó ablakot, "Mindenről tájékoztatlak" címmel), amelyek küldését hamarosan megkezdem!

Tisztelettel üdvözlöm Önöket,

Dr.Farkas András

www.nyugdijguru.hu

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...