Méltányossági kérelmek a nyugdíjrendszerben

Kivételes méltányosságból háromféle ellátás kérelmezhető:

a) kivételes nyugellátás,

b) kivételes nyugellátás-emelés,

c) egyszeri segély.

I.

Kivételes nyugellátás

Előfeltétel:

Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően van lehetőség.

Aki kérheti a kivételes nyugellátást:

Kivételes nyugellátás kizárólag a következő személyek kérelme esetén engedélyezhető:

- Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy (aki egyébként nem jogosult öregségi nyugdíjra, mert nem szerezte meg az ehhez szükséges minimális szolgálati időt: legalább 20 évet a teljes nyugdíjhoz vagy legalább 15 évet a rész-nyugdíjhoz). Az ilyen személy kivételes öregségi nyugdíj iránti kérelmet terjeszthet elő.

- A megváltozott munkaképességű özvegy (aki egyébként nem jogosult özvegyi nyugdíjra). Az ilyen özvegy kivételes özvegyi nyugdíj iránti  kérelmet terjeszthet elő.

- Az árva (aki egyébként nem jogosult árvaellátásra). Az ilyen árva kivételes árvaellátás iránti kérelmet terjeszthet elő. Viszont akkor, ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból meg kell indítani.

Még ilyen személyek esetében sem engedélyezhető a kivételes nyugellátás annak, aki

- előzetes letartóztatásban van vagy a szabadságvesztés büntetését tölti,

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él,

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, vagy javítóintézetben van elhelyezve,

- aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve az időskorúak járadékát).

Rendszeres pénzellátás e törvényhely szerint a következő: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás (ez legfőképpen az álláskeresési járadék), az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

Aki tehát ilyen ellátásban részesül (kivéve az időskorúak járadékát), az nem kérheti a kivételes nyugellátás megállapítását.

Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a törvényben és a végrehajtási kormányrendeletben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő megállapítását.

A kivételes nyugellátás engedélyezésének előfeltételei:

Kivételes öregségi nyugdíj:

Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével (teljes nyugdíjhoz minimum 20 év, résznyugdíjhoz minimum 15 év szolgálati idő szükséges).

Kivételes özvegyi nyugdíj és kivételes árvaellátás:

Kivételes özvegyi nyugdíj vagy kivételes árvaellátás akkor engedélyezhető, ha

- az elhunyt jogszerző a TB nyugellátásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 46. §-ában meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, ÉS

- az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Az elhunyt jogszerző szolgálati idejére vonatkozóan a TB nyugellátásról szóló törvény hivatkozott rendelkezése a következő:

46. § (1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

Vagyis a kivételes özvegyi nyugdíj vagy a kivételes árvaellátás csak akkor engedélyezhető, ha az elhunyt legalább az e rendelkezésekben meghatározott szolgálati idő felével rendelkezett.

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett.

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultsági feltételeket az özvegy szempontjából a hivatkozott törvény 45.§-a tartalmazza (a legfőbb szabályokat idézem):

45. § (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.

(2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig

a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy

b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

(3) Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki a (2) bekezdésben megjelölt együttélési időszak vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

Az árvaellátásra való jogosultsági feltételeket az árva szempontjából a hivatkozott törvény 54. és 55.§-a tartalmazza (a legfőbb szabályokat idézem):

54. § (1) Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője megfelel a 46. §-ban az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek. (A 46. §-t fentebb idéztem.)

(2) Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

(3) Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

55. § (1) Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban az 54. §-ban említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanl, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

A rendkívült indokolt esetben megállapítható kivételes árvaellátás lehetőségei összefoglalva:

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha

a) az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett,

b) az árva középfokú iskola vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

c) az árva az elhunyt jogszerző halálakor a 16. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, és egészségi állapota - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben foglaltak szerint - legfeljebb 20 százalékos (ez esetben viszont a kivételes árvaellátást meg kell szüntetni, ha az árva már nem megváltozott munkaképességű)

d) az elhunyt jogszerző Magyarországon nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt, az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el. (Ez a kivételes árvaellátás az árvaellátás iránti kérelem elbírálásának időtartamára állapítható meg. Az így megállapított kivételes árvaellátás folyósított összege előlegnek minősül, ha az árvaellátásra való jogosultságot megállapítják.)

Az árvaellátás meghosszabbítása:

Külön szabály rendelkezik a 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy árvaellátásának meghosszabbítása lehetőségéről. Ilyen árvaellátás-hosszabbítás az első alap- és mesterképzésben (vagy osztatlan képzésben), az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.

A kivételes nyugellátás engedélyezhető összege és tartama:

A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének (idén 28.500,-Ft-nak) a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. (Vagyis 2014-ben 14.250,-Ft és 42.750,-Ft közötti havi összeg lehet).

Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető.

Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára. (Minél nagyobb a hiányzó szolgálati idő hossza, annál kisebb lehet az engedélyezhető összeg a kereteken belül.)

Jogorvoslat:

A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Egyéb szabályok:

A kivételes nyugellátás összegét a magánnyugdíjpénztári tagságra tekintet nélkül kell megállapítani.

Az engedélyezett kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az egyébként jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt.

A kivételes nyugellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (mindenekelőtt a jogszabály alapján megállapított évenkénti rendszeres emelés).

II.

Kivételes nyugellátás-emelés

Aki kérheti a kivételes nyugellátás-emelést:

Kivételes nyugellátás-emelés állapítható meg:

- a kivételes öregségi nyugdíjban részesülő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy,

- a kivételes özvegyi nyugdíjban részesülő megváltozott munkaképességű özvegy ,

- a kivételes árvaellátásban részesülő árva,

- a rehabilitációs járadékban részesülő személy (figyelem! ez nem a rehabilitációs ellátás! rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy nem kérhet kivételes nyugellátás-emelést!)

- az elhunyt házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy részére,

ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás - ide nem értve az időskorúak járadékát - együttes havi összege nem haladja meg a 70 000 forintot.

(A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, amennyiben az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.)

Megismétlem, hogy rendszeres pénzellátás az említett törvényhely szerint a következő: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás (ez legfőképpen az álláskeresési járadék), az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

Aki tehát ilyen ellátásban részesül (kivéve az időskorúak járadékát), annak összegét hozzá kell adni a részére folyósított nyugellátáshoz vagy rehabilitációs járadékhoz, és ha a kettő összege meghaladja a 70 ezer Ft-ot, akkor nem kérheti a kivételes nyugellátás-emelést.

Nem kérhet kivételes nyugellátás emelést az sem, aki esetében

- a nyugellátás megállapításától, továbbá

- a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől

számított 3 év még nem telt el.

A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni

a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, vagy

b) a 70 éven felüli személyt, illetőleg

c) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a törvényben és a végrehajtási kormányrendeletben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 80 000 forintot.

A kivételes nyugellátás-emelés  engedélyezhető összege:

A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (idén: 28.500,-Ft) huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál (vagyis az engedélyezhető összeg havi 2.850,-Ft és 7.125,-Ft közé eshet 2014-ben).

Jogorvoslat:

A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Egyéb szabályok:

Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás összegét növeli, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá.

A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

III.

Egyszeri segély

Aki kérheti az egyszeri segélyt:

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

- a 70.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

- a 80.000 forintot, ha egyedül él.

Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.

Az egyszeri segély megállapítható összege:

Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg.

Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét (azaz a 42.750,- forintot).

Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a meghatározott jogszabályi feltételek hiányában is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát (idén a 85.500,- forintot).

Jogorvoslat:

A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

IV.

A kérelem benyújtása

Kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.

Az ONYF kiemeli különösen a kérelmező egészségi állapotáról, közeli hozzátartozói egészségi állapotáról, gyógyszerköltségéről, közüzemi díj elmaradásáról szóló és hasonló igazolások csatolásának célszerűségét.

A kérelem a KÉRELEM-ADATLAP című nyomtatványokon nyújtható be, letölthetők (illetve elektronikusan is benyújthatók) az ONYF Nyomtatványtárából.

A nyugellátás méltányossági alapon történő megállapításához a K15 űrlapot, ,

- a nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez a K16 űrlapot,

- az egyszeri segély igényléséhez a K17 űrlapot,

 - az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbításához a K29 űrlapot

kell kitölteni, aláírni és benyújtani.

Kivételes nyugellátás megállapítása iránti kérelem

A kérelmet a következő hatóságnak kell benyújtani:

a) a nyugellátás méltányosságból történő megállapítása iránt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, vagy a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz,

b) ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugellátásban részesült, valamint a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz.

Nem kérelemre, hanem hivatalból egyetlen esetben indul méltányossági nyugellátás (konkrétan a kivételes árvaellátás) megállapítása iránt eljárás: ha a 16. év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg,.

Kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem

A nyugellátás méltányossági alapon történő emelése iránti kérelem az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz,

hozzátartozói nyugellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz,

egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz nyújtható be.

Egyszeri segély iránti kérelem

Az egyszeri segély iránti kérelem az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz,

vagy a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz,

vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtható be.

Árvaellátás kivételes meghosszabbítása iránti kérelem

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz

vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz lehet benyújtani.

Őszintén remélem, hogy ezzel az összefoglalóval is segíthettem a nehéz helyzetbe került idős emberek, emellett a túlélő hozzátartozók, özvegyek és árvák tájékozódását az állami nyugdíjrendszer által biztosított méltányossági lehetőségeikről. Kérem, osszák meg minél több barátjukkal és ismerősükkel ezt az összefoglalót, hiszen mindannyiunk környezetében élhetnek rászorulók, akik számára létfontosságúak lehetnek ezek az információk.

És persze lájkolják minél többen a NyugdíjGuru oldalt ( www.facebook.com/nyugdijguru ), hogy növeljük a nyugdíjasok és leendő nyugdíjasok érdekeinek védelmében alkalmazandó közösségi lobbierőnket :-)

Tisztelettel üdvözlöm Önöket,

Dr.Farkas András

www.facebook.com/nyugdijguru