Hogyan gyarapodhat a banki kamatok sokszorosával a pénzünk?

A társadalmak feltartóztathatatlan elöregedése miatt a jelenlegi nyugdíjhelyzet változatlan formában egyetlen uniós tagállamban sem tartható fenn hosszú távon.

Az Európai Unió egészét feszítő gond, hogy mennyiben terhelhető tovább az egyre több nyugdíjas eltartásának egyre nagyobb terhe az egyre kisebb létszámú és egyre több globális kihívással küszködő aktív korosztályokra.

Ha az éppen aktív generáció befizetései nem fedezik az éppen nyugdíjas generációnak a részükre megígért nyugdíjakat, akkor az állam előtt több választás nyílik:

- módosíthatja a nyugdíjba vonulás feltételeit (például megemeli a nyugdíjkorhatárt), vagy

- az adóbevételekből pótolja a nyugdíjjárulék-bevételből hiányzó összeget, vagy

- általában kevesebb nyugdíjat fizet (módosítja a nyugdíjszámítás képletét).

Magyarországon mindegyik lehetőség igénybe vételére látunk példát.

A nyugdíjkorhatár jelenleg is fokozatosan nő, amíg el nem éri az 1957-ben született korosztálytól kezdve a 65 évet (és nincs arra semmilyen garancia, hogy ez nem nőhet tovább).

A nyugdíjkassza költségvetését már most ki kell egészíteni minden évben - és ahogyan nő a külföldön dolgozó honfitársaink jelenleg közel félmilliós létszáma, akik nem itthon fizetik a járulékaikat, ez a kényszerű kiegészítés egyre nagyobb összegekre rúg.

A nyugdíjszámítás képlete az utóbbi években többször is módosult, s emellett - a nők kedvezményes nyugdíja kivételével - megszűnt minden korhatár előtti nyugdíjlehetőség, továbbá megszüntették a rokkantsági nyugdíjakat.

Mi következik mindebből? Elkerülhető-e a gyorsan öregedő társadalmakban fizetendő nyugdíjak vásárlóértékének drámai zuhanása? S ha nem, akkor mit tehetünk ennek elkerülése érdekében?

Egyetlen módon védekezhetünk hatékonyan: az öngondoskodás révén.

A magyar állam is fölismerte ezt, és háromféle nyugdíjcélú megtakarítást is adójóváírásokkal támogat.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjfizetés és a nyugdíjelőtakarékossági számlára történő befektetés mellett 2014. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási szerződések alapján elhelyezett megtakarítások után is kérhető a befizetett személyi jövedelemadóból a megtakarítás 20%-ának megfelelő összeg jóváírása (a nyugdíjbiztosítás esetében évi 130 ezer Ft erejéig).

A nyugdíjbiztosítási szerződéseket azonban nem csupán a 20% adójóváírás miatt érdemes megkötni.

Több biztosítótársaság magas összegű nyugdíjbónuszokkal erősíti e megtakarítások vonzerejét. 

Hogyan érhető el akár 30%-os garantált gyarapodás a nyugdíjbiztosítási szerződések feltételeiben foglalt bónuszok és az adótörvényben foglalt adójóváírás igénybe vétele révén? (Nem is beszélve a piaci hozamokról!)

Írjon nekem itt és megírom Önnek :-)