A korkedvezményről

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos, ma már hatályát vesztett, de 2014. december 31-éig alkalmazandó rendelkezései szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek.

Ha például egy 1956-ban született férfi - aki a 64 és fél éves nyugdíjkorhatára betöltésével csak 2020 második félévében vagy 2021 első félévében igényelhetné az öregségi nyugdíját - 3 év korkedvezményt szerzett, akkor a 64 és fél évből levonhatja a 3 évet, így 61 és fél éves korában, 2017 második félévében vagy 2018 első félévében igényelheti a korhatár előtti ellátást. 

Kétévi korkedvezményben részesül

- az a férfi, aki legalább tíz éven át és

- az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá

- az, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál (vagyis a normál légköri nyomásnál) nagyobb nyomású légtérben dolgozott.

Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerinti egy év korkedvezményre - az egyéb feltételek teljesítése esetén - a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el.

A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett

- férfi esetén minden újabb öt,

- nő esetében minden újabb négy, illetőleg

- 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka esetében minden újabb háromévi munka után.

2007. január 1-jétől a foglalkoztatók többletjárulék-fizetése alapozza meg korkedvezményre való jogosultságot, persze csak akkor, ha  a korkedvezményre való jogosultsági feltételek fennállnak.

A foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2014. december 31-ig állt fenn, miután korkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-éig lehetett szerezni, mégpedig azokban a munkakörökben, amelyeket egy 2006. december 31-én hatályos rendelet-melléklet sorol fel.

Ez a melléklet a TB nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 1. számú melléklete, amely a magyar jogalkotás furcsaságainak egyikeként már 2006. december 31-én a hatályát vesztette, de azzal, hogy 2014. december 31-éig volt alkalmazható.

A korkedvezményre jogosító munkaköröket ez a melléklet tételesen tartalmazza. A munkaköri jegyzék azt is rögzíti, hogy egy adott munkakör milyen feltételek fennállása esetén ad jogot korkedvezményre.

A jegyzékben szereplő munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet.

Tekintettel arra, hogy a jegyzék

- egyrészt rengeteg mára elavult munkakört is tartalmaz,

- másrészt sok esetben egy adott munkakör leírása hiányzik a jegyzékből, noha magára az üzemre, amelyben a munkakört betöltötték, a korkedvezmény hatálya kiterjed,

sok esetben külön értelmezésre van szükség annak az eldöntéséhez, hogy az adott munkakörben valóban szerezhető volt-e korkedvezmény. Ez a külön értelmezés az azonosítási eljárás.

Ha a megjelölt munkakör a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében nem szerepel, de a korkedvezmény hatálya az üzemre kiterjed, és a munkáltató által megadott munkaköri leírás szerint a végzett munka megegyezik a jegyzékben lévő munkaköri leírás szerinti munkavégzéssel, a munkakört korkedvezményre jogosítónak kell elismerni.

Az azonosítást a korkedvezményes igényeket elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek végzik.

Ha a munkaköri elnevezés a jegyzékben nem szerepel és a munkaköri leírás alapján sem lehet megnyugtató módon a végzett munkát, illetve az azonosságot megállapítani, de az üzemre kiterjed a korkedvezmény hatálya, az azonosítás kérdésében a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai (ágazati) érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv (az ONYF) dönt.

a) a szakképzési idő mint korkedvezményre jogosító idő

A szakképzési idő, iparitanulói-idő akkor vehető figyelembe, ha a tanuló gyakorlati képzése (betanítása) korkedvezményre jogosító munkahelyen és munkavégzéssel történt. Ennek megfelelően a tanulóidőből a gyakorlati idő tényleges tartamát lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni. Az iskolapadban vagy más, korkedvezményre nem jogosító munkahelyen töltött szakképzési időt tehát nem lehet figyelembe venni!

b) a keresőképtelenség ideje mint korkedvezményre jogosító idő   

Táppénzes állományban és betegszabadságon eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő a keresőképtelenség bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.

c) a katonai szolgálat időtartama mint korkedvezményre jogosító idő

A katonai szolgálatban eltöltött időt akkor lehet korkedvezményre jogosító időként számításba venni, ha az igénylő az e katonai szolgálatát megelőző és azt követő harminc napon belül egyaránt korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.

d) a korkedvezményre jogosító idő igazolása

- A korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő igazolására elsősorban a társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási) nyilvántartások szolgálnak alapul, akárcsak bármely más szolgálati idő esetében.

- Ha a TB nyilvántartásokból nem állapítható meg a korkedvezményre jogosító idő, akkor ezt az időt munkakönyvvel, korabeli nyilvántartás alapján kiállított foglalkoztatói igazolással, a gazdálkodó szervezetnél a korkedvezményes munkakörök vizsgálatára és igazolására létrehozott bizottság megállapításai alapján kiadott igazolással vagy hasonló okirattal lehet igazolni.

-  Ha a korkedvezményre jogosító idő így sem állapítható meg (vagy nincsenek ilyen dokumentumok), akkor egyéb hitelt érdemlő módon (azaz lényegében tanúvallomásokkal) is bizonyítható a korkedvezményes munkakörben eltöltött idő. Megkönnyíti a tanúvallomások pozitív értékelését, ha a tanúk (legalább két tanú) az igénylő munkatársai voltak az adott munkahelyen és részükre a vitatott időt korkedvezményes időként már elismerték.

A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani. A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzáadni.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a korkedvezményre jogosító munkakörben töltött idő a megszerzett korkedvezményt tovább nem növeli. (Ennek a rendelkezésnek nincs különösebb értelme, hiszen a korkedvezmény lényege, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt tegye lehetővé a korhatár előtti ellátás igénylését...)

Korkedvezményre jogosító időt a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig, de legfeljebb 2014. december 31-éig lehet figyelembe venni.

Az igény érvényesítésére nem vonatkozik ez a határidő, vagyis a legfeljebb 2014. december 31-éig megszerzett korkedvezményt a későbbi korhatár előtti ellátás iránti igénybeadás esetén is figyelembe kell venni.

A fentiekre vonatkozó legfontosabb törvényi rendelkezést a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7.§ (1) bekezdésének 2014. január 1-jétől hatályos c) pontja tartalmazza, mely szerint korhatár előtti ellátásra jogosult  az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. (ez a TB nyugellátásról szóló törvény) vagy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett.

Ugyanitt a (2) bekezdés kimondja, hogy az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint

a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. január 1-je és 2014. december 31-e között van,

b) az a) pontban nem említett esetben 2014. december 31-éig szerzett.

(Ez utóbbi rendelkezés teszi lehetővé, hogy a 2014. december 31-éig megszerezett korkedvezményt a későbbi, 2015. január 1-je utáni igényérvényesítés során is felhasználhassuk.)

Az ONYF által a korkedvezménnyel kapcsolatban rendszeresített nyomtatványok:

Korkedvezményre jogosító munkakörben töltött időre vonatkozó adatok felsorolásához szükséges pótlap:

https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/M01.pdf?rnd=0.3388233110308647

Foglalkoztatói igazolás a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időről 

http://www.onyf.hu/m/pdf/igazolas_a_korkedvezmenyre_jogosito_munkakorben_eltoltott_idorol.pdf