A komplex minősítésről

A komplex minősítésről

A következő összefoglalót elsősorban azon kedves Olvasóim figyelmébe ajánlom, - akik megváltozott munkaképességű személyek,

- 2011. december 31-én is azok voltak,

- de még nem hívták be őket felülvizsgálatra, hogy az új komplex minősítésük eredményétől függően állapítsák meg részükre az ellátásukat.

Miután még közel 130 ezer ilyen személy vár a felülvizsgálatára, mindenekelőtt nekik szeretném összefoglalni, mire számíthatnak a komplex minősítési eljárás során.

Természetesen minden olyan megváltozott munkaképességű Olvasóm figyelmébe is ajánlom ezt az írásomat, akik már átestek a felülvizsgálaton vagy újonnan állapították meg nekik a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátásukat, és szertnék tudni, mi miért és hogyan történik az ellátásuk megállapítása során, s milyen jogaik vannak a jogorvoslati lehetőségek igénybe vételére.

Rövid összefoglalás

1. A szakértői bizottság

Az orvosszakértőkből, foglalkozási rehabilitációs szakértőkből és szociális szakértőkből álló bizottságok a felülvizsgálaton megjelent személy (nevezzük őt igénylőnek a továbbiakban)

- megmaradt egészségi állapota,

- a meglévő és fejleszthető képességei, továbbá

- a szociális és a foglalkoztathatósági körülményei figyelembevételével hozzák meg a döntésüket.

2. Az orvosi vizsgálat

A komplex minősítés minden esetben az egészségi állapot felmérésével, vagyis az orvosi vizsgálattal kezdődik.

Az orvosszakértő az eljárásban

- a szakorvosi leletek, a kórházi zárójelentések, a laboratóriumi és egyéb vizsgálati eredmények, valamint

- az aktuális állapot felmérése alapján összegzi szervrendszerenként, illetve betegségcsoportonként az igénylő egészségkárosodását.

Ennek alapján meghatározza az igénylő megmaradt egészségi állapotát, és véleményezi önellátó képességét. (Azokat a szempontokat, amelyek szerint az orvosnak el kell végeznie a vizsgálatot, még részletesen bemutatom az alábbiakban.)

Az orvos a vizsgálat előtt természetesen átnézi az összes rendelkezésére álló orvosi dokumentumot. (Az orvos kizárólag leletekkel alátámasztott betegségeket tud figyelembe venni az eljárás során.)

Az egészségi állapot felmérése a panaszok meghallgatásával kezdődik, majd egy tájékozódó jellegű, a háziorvoséhoz hasonló, részletes vizsgálat következik.

Abban az esetben, ha az igénylő az egészségi állapota alapján nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, a komplex minősítési eljárás az orvosi vizsgálattal befejeződik, a szociális és foglalkozási rehabilitációs szakértő meghallgatására már nem is kerül sor.

3. A szociális és a foglalkozási rehabilitációs vizsgálatok

A szociális és a foglalkozási rehabilitációs szakértők az egészségi állapotuk alapján rehabilitálhatónak minősített kérelmezők

- szociális körülményeit,

- foglalkoztatásuk személyes és környezeti lehetőségeit, valamint

- a foglalkoztatást akadályozó tényezőket vizsgálják és értékelik. (Azokat a szempontokat, amelyek szerint a foglalkozási és a szociális rehabilitációs szakértőnek el kell végezniük a vizsgálatokat, még részletesen bemutatom az alábbiakban.)

4. A bizottság javaslata

A bizottsági javaslat indítványozhat

- rehabilitációs ellátást, vagy

- rokkantsági ellátást, vagy

- a kérelem elutasítását, ha a jogosultság egészségi feltételei nem állnak fenn.

Ha a bizottsági tagok bármelyike a rehabilitálhatósággal szemben foglal állást, és a jogosultság egyéb feltételei is fennállnak, az igénylő kizárólag rokkantsági ellátást kaphat.

5. Jogorvoslati lehetőségek

Nagyon-nagyon sok Olvasóm kérdezte, hogyan léphet fel a bizottság döntésével szemben, ha nem ért egyet vele. A jogorvoslati lehetőségek a következők:

a) Az elsőfokú határozat ellen fellebbezést a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervénél lehet benyújtani. A másodfokú eljárás lefolytatására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jogosult.

b) Ha az igénylő a másodfokú határozatban foglaltakkal sem ért egyet, ugyancsak a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervénél nyújthat be keresetlevelet a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság részére. (Ez esetben már tanácsos az ilyen ügyekben járatos ügyvédet fogadni.)

c) Az eljárás során elszenvedett bármilyen sérelem miatt az igénylő írásban panaszt tehet a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének székhelyére küldött levélben. A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv minden névvel leadott, konkrét adatokat tartalmazó bejelentést kivizsgál, és a vizsgálat lezárását követően a panaszosokat az eredményről írásban tájékoztatja. Ha igénylőként úgy érzi, hogy az eljárás során nem tartották tiszteletben a jogait, esetleg - sok levélíróm és kommentelőm szerint - megalázó módon bántak vele, akkor ne habozzon levelet írni a hatóságnak.

Tanácsok a komplex minősítési eljárásra történő felkészüléshez

- A komplex minősítést megelőzően az igénylő a megfelelő szakrendeléseken minden panaszát vizsgáltassa ki, az eredményekről az orvosi papírokat, dokumentumokat, leleteket, zárójelentéseket, igazolásokat  időben szerezze be, és azokat a komplex felülvizsgálat orvosi vizsgálati részét végző orvosszakértőnek hiánytalanul adja át. Ha az igénylőnél korábban bármilyen gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak, az aktuális állapotára vonatkozó leleteket még tünetmentes időszakban is be kell mutatni az orvosszakértőnek.

- Az orvos a vizsgálat során nyilvánvalóan rákérdez az orvosi dokumentumokban felsorolt betegségek tüneteire és az igénylő aktuális panaszaira. (Az eddigi tapasztalatok szerint nagyon sokszor előfordult, hogy az igénylő ilyenkor belekezdett a betegségei felsorolásába. Ne lepődjön meg, ha az orvosszakértő leállítja a beszámolóját, hiszen az orvosi dokumentumokból pontosan látja, milyen betegségei vannak. Az orvos az aktuális tüneteire és panaszaira kíváncsi.)

- Az orvosszakértői vizsgálat során felmerülhet új, az orvosi dokumentumokban nem szereplő betegség gyanúja is. Ezekben az esetekben az orvosszakértő a gyanújáról tájékoztatja az igénylő háziorvosát, aki elrendeli a beteg kivizsgálást. Ha a gyanú beigazolódik és erről orvosi dokumentum is készül, a következő minősítésen az orvosszakértő az újonnan diagnosztizált betegséget is figyelembe veszi.

- Ne lepődjön meg az igénylő, ha az orvos különböző fizikai mozgások,  gyakorlatok végzésére kéri fel. Ezekre a vizsgálatokra a mozgásszervi funkciók felmérése miatt van szükség.

- Sok Olvasóm kérdezte, mi történik akkor,  ha az igénylő a (nagyon) rossz egészségi állapota miatt nem tud személyesen megjelenni a vizsgálaton. Ilyen esetben írásban kérheti az egészségi állapota irat-alapú véleményezését. A kérelemhez minden esetben csatolnia kell a kezelőorvos igazolását és indoklását a személyes részvétel akadályairól. Ha a kérés megalapozott, a vizsgálat csupán a benyújtott iratok alapján történik. (Ha a dokumentáció nem nyújt elégséges információt a megbízható orvosszakértői véleményezéshez, az orvosszakértő egy előre egyeztetett időpontban felkeresi a beteget, és az ápolás helyszínén végzi el a vizsgálatot.) Az egészségi állapot a rendelkezésre álló iratok alapján véleményezhető minden olyan esetben, amikor a kezelőorvosi dokumentáció azt jelzi, hogy a kérelmező állandó ápolásra szoruló fekvőbeteg.

Részletesen az orvosi vizsgálatról

Az orvosszakértő a leletekkel és szakvéleményekkel igazolt egészségkárosodást a világ legtöbb fejlett országában alkalmazott táblázatok alapján minősíti.

Ezek a táblázatok tartalmazzák a betegségek okozta károsodások különböző mértékeihez tartozó százalékos értékeket.

A vizsgálati leletekből – főként az EKG, labor, légzésvizsgálati eredményekből – a táblázatok segítségével pontosan meg lehet állapítani az egészség részkárosodásainak százalékos mértékét.

Az így kapott értékekből a szakértő matematikai számításokkal határozza meg az össz-szervezeti károsodást és a megmaradt egészségi állapotot.

A táblázatokat és az össz-szervezetei károsodás kiszámításának módját a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) rendelet tartalmazza. Ha szeretné megismerni a részleteket, akkor üsse be ezt a rendeletszámot a Google- vagy hasonló internetes keresőbe, és a jogszabályra kattintással keresse meg az 1. számú mellékletet, amely tartalmazza az összes figyelembe veendő betegséget és értékelési szempontjaikat.

A lényegi elemeket ideidézem:

Az össz-szervezeti egészségkárosodás (ÖEK) mértékének megítélési szempontjait

- szervrendszerenként (15 ilyen szervrendszert sorolnak fel) és

- betegségcsoportonként (105 ilyen betegségcsoport-táblázatot tartalmaz a jogszabály) határozza meg a hivatkozott NEFMI-rendelet melléklete:

1. Pszichiátriai károsodások értékelése (6 táblázat)

2. Neurológiai károsodások értékelése (10 táblázat)

3. Mozgásszervi károsodások értékelése (35 táblázat)

4. Légzőszervi károsodások értékelése (3 táblázat)

5. Szív- és érrendszeri károsodások értékelése (8 táblázat)

6. Hematológiai károsodások értékelése (7 táblázat)

7. Az emésztőrendszeri károsodások értékelése  (7 táblázat)

8. A tápláltság zavarai (2 táblázat)

9. Endokrinológiai károsodások értékelése (8 táblázat, itt felhívom kedves Olvasóim figyelmét, hogy az itteni 8. táblázat mutatja meg a cukorbetegség értékelési szempontjait, erre nagyon sokan rákérdeztek a NyugdíjGuru oldalamon)

10. Vizeletkiválasztó- és elvezető szervek károsodásának értékelése (4 táblázat)

11. Szülészeti és nőgyógyászati károsodások értékelése (2 táblázat)

12. Az emlő károsodásainak értékelése (1 táblázat)

13. Bőrgyógyászati károsodások értékelése (3 táblázat)

14. Látószervi károsodások értékelése (4 táblázat)

15. Hallószervi károsodások értékelése  (5 táblázat)

Az egészségi állapot meghatározásának módszere a NEFMI-rendelet rendelkezései szerint:

1. Az egészségkárosodás értékelése szervrendszerenként, illetve betegségcsoportonként történik.

2. Az értékelés alapját a különböző egészségügyi dokumentumok (kórházi zárójelentések, szakorvosi leletek, a laboratóriumi, a képalkotó, és egyéb objektív leletek) és szakértői vizsgálat során észlelt aktuális állapot képezik.

3. Alapvető feladat az adatok hitelességének, esetleges ellentmondásainak a megállapítása.

4. Az egészségkárosodás értékelése akkor megbízható, ha az igénylő kivizsgálása, gyógykezelése, az orvosi rehabilitációja teljes körűen megtörtént.

5. Az értékelő táblázatok a Funkcióképesség Fogyatékosság és Egészség Nemzetközi Osztályozása (FNO) elvei figyelembe vételével készültek.

6. A skála 0%-os értékét a károsodásmentesség, a 100%-os értéket a teljes károsodás jelenti.

Nincs számottevő egészségkárosodása: 0 - 4%

Egészségkárosodása csekély mértékű: 5 - 9%

Egészségkárosodása kismértékű: 10 - 24%

Egészségkárosodása közepes mértékű: 25 - 49%

Egészségkárosodása nagymértékű: 50 - 69%

Egészségkárosodása közel teljes mértékű: 70 - 99%

A táblázatok szervrendszer vagy betegség specifikusak.

(Ha ellenőrizni kívánja kedves Olvasóm azokat a betegségeket és egészségkárosodásokat, amelyekben szenved, akkor úgy olvassa a táblázatokat, hogy a vízszintes sorok tartalmazzák az adott szervrendszerre vagy betegségcsoportra vonatkozó súlyossági fokozatokat, míg a függőleges oszlopok az értékelési, diagnosztikai kritériumokból állnak.)

7. Az egészségkárosodás meghatározása során alapelv, hogy a súlyossági fokozatokon belül meghatározott értéktartományon belül - a középértéktől kiindulva - a kritériumok számának figyelembevételével

- több kritérium megléte esetén az értéktartományon belül a középérték felett, míg

- kevesebb kritérium esetén a középérték alatt kell meghatározni az egészségkárosodás mértékét.

8. Több szervrendszert érintő veleszületett vagy szerzett krónikus lefolyású, kedvezőtlen prognózisú betegséget az FNO elvei alapján, a napi tevékenység korlátozottságát és a betegség jellemző kórlefolyását figyelembe véve kell elbírálni.

9. A 0-4% közötti károsodást az össz-szervezeti egészségkárosodásnak a kiszámítása és az egészségi állapot meghatározásakor nem lehet figyelembe venni.

10. A többszörös károsodások együttes értékelése (viszonylag) bonyolult matematikai számítással történik meg, amelynek lényege, hogy az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke egyenlő az összes figyelembe vehető rész-egészségkárosodásnak az összesített értékével.

Részletesen a rehabilitálhatóság minősítésének foglalkozási szempontjairól (ezeket tartalmazza a hivatkozott NEFMI-rendelet 2. számú melléklete)

A foglalkozási rehabilitációs szakértő az interjú során a rehabilitálhatóság szempontjából értékeli az igénylő foglalkoztatási és képzettségi előzményeit, információkat gyűjt a kérelmező személyes érdeklődési területeiről, életmódjáról, esetleges hátrányos helyzetének jellemzőiről, mobilitási képességéről. Döntésénél figyelembe veszi az igénylő elhelyezkedési lehetőségeit és perspektíváit, a térség foglalkoztatási helyzetét, valamint az igénybe vehető támogatásokat és kedvezményeket is. A vizsgálat és az értékelés kiterjed a munkahelyi terhelhetőségre, a speciális foglalkoztatási feltételek esetleges szükségességére, a teljes életpályára és az igénylő hozzáállására a rendszeres munkához.

A rehabilitálhatóság minősítésének foglalkozási szempontjainál figyelembe veendő körülmények, feltételek, amelyeket a foglalkozási rehabilitációs szakértőnek egy 15 kérdésből álló kérdőíven kell összegeznie:

1. Foglalkoztatási előzmények

a) statikusak - ugyanazt, vagy ugyanazt a néhány készséget terhelő tevékenységet végzett (ez piacképes / nem piacképes).

b) dinamikusak - változatos, összefüggő, egymásra épülő tevékenységek, sokrétű terhelés (vannak benne piacképes elemek),

c) dinamikus, összefüggéstelen - többféle, egymástól független tevékenység (vannak benne piacképes elemek),

d) átlagostól eltérő munkaszervezési, illetve munkakörülmények (önkéntes munka, változó munkahely, több műszakos munkarend),

e) nincs mértékadó munkaerő-piaci előzmény,

f) közösségi (alkalmazotti) munkaerő-piaci tapasztalata van / csak családi vállalkozásban dolgozott / önállóan dolgozott,

g) személyes közreműködés nélküli jövedelemszerzési lehetősége van,

h) legalább 1 évig ellátott munkatevékenységek (nem munkaviszonyok is!).

2. Képzettségi, tanulmányi előzmények

a) iskolai végzettség szintje,

b) szakképzettség(ek),

c) szakmaváltások száma eddigi élete során,

d) felnőtt életében szerzett képzettségek szintje, száma,

e) felnőtt életében elért végzettség szintje,

f) jártasságok (hobby is).

3. Személyes érdeklődésének összhangja a foglalkoztatási lehetőségekkel

a) érdeklődési körök feltérképezése,

b) szabadidős tevékenységek megismerése,

c) önismeret szintjének felmérése,

d) jövőkép meglétének vizsgálata,

e) munkavállaláshoz kapcsolódó elvárások, attitűdök tisztázása,

f) motiváltság felmérése.

4. Életpálya karaktere, munkára szocializáltsága, életútjának értékelése

a) általában: van-e aktuális képe, ismerete a munka világáról, illetve reális önértékelése,

b) folyamatos munka, rövid távollét a munkaerőpiactól,

c) folyamatos munka, utoljára hosszú távollét a munka világától (több mint 2 év),

d) instabil foglalkoztatási helyzet, sok munkahely, hosszabb-rövidebb idővel tarkítva, vagy többségében támogatott előzmények (alkalmi munka is),

e) még nem dolgozott.

5. Életkor

a) 45 év feletti életkor - az előző feltételek negatív elemeinek túlsúlya esetén - akadálynak tekinthető,

b) 50 éves kor felett idősödő - akadályozó tényező,

c) 25 év alatti (felsőfokú végzettség: 30 év alatti) életkor - gyakorlat hiányában - hátrány.

6. Mobilitási képessége, lehetősége, lakóhely-munkahely

a) tömegközlekedési lehetőség - objektív - megléte,

b) tömegközlekedési lehetőség igénybevételének képessége (fizikai, anyagi),

c) személygépkocsi van / nincs,

d) ha van: munkába járásra használható, finanszírozása gondot okoz / nem okoz gondot, költségtérítéssel, támogatással megoldható-e?

7. Speciális foglalkoztatási feltételek szükségessége

a) foglalkoztatása során speciális feltételeket igényel-e (környezet, segítő, munkaszervezés akadálymentesítés, vagy egyénre szabott segédeszközzel is megoldható stb.),

b) egyszeri megoldást igényel vagy folyamatosat.

8. Munkahelyi terhelhetőség

a) átlagos, felkészítést, segítést nem igényel,

b) felkészítéssel átlagos,

c) csak részmunkaidőben,

d) csak távmunka, bedolgozói jogviszony keretében,

e) az elérhető foglalkozásokhoz szükséges készségek egyike vagy többsége miatt csak időlegesen terhelhető (napi 4 órát el nem érően),

f) piaci viszonyok között / szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztatható,

g) csak akkreditált foglalkoztatónál lehetséges a foglalkoztatása,

h) csak különleges körülmények és egyéni erőfeszítések árán foglalkoztatható.

9. Egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozás

a) pályakezdő,

b) nemzeti kisebbséghez tartozó,

c) kisgyermekes (különösen, ha gyermekeit egyedül neveli),

d) alulképzett,

e) tartós munkanélküli,

f) régóta (legalább 2 éve) inaktív,

g) kereső tevékenységet soha sem folytatott.

10. Életmód

a) összességében támogató / nem támogató,

b) sport, más rendszeres hobby tevékenység,

c) káros szenvedélyek,

d) társadalmi kapcsolatok (valamilyen csoport tevékeny tagja, résztvevője).

11. Egyéb akadályozó, korlátozó tényező

a) Van / nincs.

Az egyéni, személyes élethelyzet feltárása során olyan sajátos, egyedi körülmények, élethelyzetek vehetőek figyelembe, amelyek a többi szempontban nem jeleníthetőek meg, vagy nem kellő súllyal. Itt kell figyelembe venni a cselekvőképességet korlátozó gondnokság tényét is. A figyelembe vett körülmények, szempontok tételes felsorolása szükséges!

12. Meglévő, felajánlható foglalkozás munkaerő-piaci pozíciója

a) a rehabilitációt követően egyetlen munkakör, kevés munkakörben gyakorolható szakma, vagy széles körben, többféle foglalkozásban hasznosítható képzettség, kompetencia segíti / nem akadályozza az elhelyezkedést,

b) az adott foglalkozás(ok), munkakör(ök) egy éven belüli forgalmi adatai az érintett kirendeltségen, illetve a közlekedéssel elérhető térségekben,

c) a foglalkozás gyakorlásának a lehetőségei

ca) munkavállalóként,

cb) vállalkozásban (a vállalkozás tőkeigényes, kevésbé, egyáltalán nem az),

cc) közszférában és a gazdasági szférában, közfoglalkoztatásban egyaránt,

cd) közszférában és a nonprofit szférában,

ce) csak közfoglalkoztatásban.

13. Foglalkoztatási lehetőségek, munkáltatók

a) nyílt munkaerőpiacra való bekerülés lehetősége, közvetlen elérhetőség lehetősége adott, szolgáltatással biztosítható,

b) csak akkreditált - védett - munkáltatónál,

c) közfoglalkoztatásban történő foglalkoztatással.

14. Térség foglalkoztatási helyzete, perspektívák

a) a piac jellegzetességei: dinamikus, megújulni képes, vagy statikus, függő (jellemzően betanított munka és bérmunka),

b) van-e a térségnek saját növekedési potenciálja,

c) a munkanélküliségi ráta aktuálisan és az előző évben (tendencia),

d) adott pozíciójú munkanélküli (álláskereső) elhelyezési esélyei (átlagos idő),

e) a helyi munkaerő-prognózisok jelzései, a foglalkoztatók száma jellege,

f) van-e a térségben húzó ágazathoz tartozó tevékenység (munkaerőigények jellemzője),

g) van-e folyamatban az adott személy számára potenciális munkakínálatot jelentő beruházás (mérete, munkaerőigény összetétele),

h) van-e ismert projekt, aminek következménye jelentős foglalkoztatás-bővüléssel jár,

i) lehet-e a térség foglalkoztatási szerkezetében jelentős kedvezőtlen változásra számítani,

j) közfoglalkoztatási lehetőségek (folyamatban lévő, induló, országos, térségi, helyi közmunkák).

15. Foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmények, támogatások

a) Javíthatják munkaerő-piaci pozícióját / nem relevánsak az adott személy vonatkozásában a térség munkáltatóinál

aa) foglalkoztatási támogatások igénybe vehetőek,

ab) adókedvezmények igénybe vehetőek,

ac) rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól mentesítés,

ad) rehabilitációs kártya nyújtotta kedvezmények igénybevétele.

b) Munkaerő-piaci programba történő bevonás és azon belüli támogatás lehetősége.

A foglalkozási rehabilitálhatóság minősítése a fenti kérdéseket tartalmazó táblázatba foglalt szempontrendszer segítségével történik, az 1-15. sorszám alatt felsorolt szempontokra adott 1, 2, 3 pontszámok, illetve X segítségével, az alábbiak szerint:

Amennyiben az adott szempont a foglalkozási rehabilitációt nem korlátozza: 3 pont. (Előreláthatóan nem akadályozza a foglalkozási rehabilitáció folyamatának sikeres lebonyolítását. Ezen szemponttal kapcsolatban nincs szükség segítésre, támogatásra, szolgáltatás igénybevételére.)

Amennyiben az adott szempont alapján a foglalkozási rehabilitációhoz kevés segítség, támogatás szükséges: 2 pont. (Előreláthatóan a foglalkozási rehabilitáció sikeres lebonyolításához egy szolgáltatás és/vagy egy támogatás igénybevétele szükséges és elégséges.)

Amennyiben az adott szempont alapján a foglalkozási rehabilitációhoz jelentős segítség, több szolgáltatás és/vagy támogatás igénybevétele szükséges: 1 pont. (Előreláthatóan a foglalkozási rehabilitáció sikeres lebonyolításához több szolgáltatás és támogatás igénybevétele szükséges.)

Amennyiben az adott szempont a foglalkozási rehabilitációt megakadályozza: X. (Előreláthatóan a foglalkozási rehabilitáció sikeres lebonyolítása segítéssel, szolgáltatások, támogatások nyújtásával sem valósítható meg.)

Amennyiben egyetlen szempontnál is az értékelés során X kerül jelölésre, akkor a foglalkozási rehabilitáció nem javasolható! (Viszont a 3.,5.,10.,15. szempontok nem értékelhetőek önmagukban kizáró tényezőként.)

A 15 szempontra legfeljebb 45 pont adható. Amennyiben a pontszámok összege eléri vagy meghaladja a 17 pontot, akkor a foglalkozási rehabilitáció javasolt, amennyiben 17 pontnál kevesebb az összeadott pontszám, vagy egy szempontnál kizáró tényező (X) került megjelölésre, akkor a foglalkozási rehabilitáció nem javasolt.

Az ügyfél figyelmét előre fel kell hívni arra, hogy az általa elmondottak, rendelkezésre bocsátott adatok alapján történik meg a foglalkoztathatóságának minősítése és ezzel kapcsolatosan minden, a megítéléshez szükséges tájékoztatást a valóságnak megfelelően kell megadnia.

Részletesen a foglalkozási rehabilitálhatóság minősítésének szociális szempontjairól (ezeket tartalmazza a hivatkozott NEFMI-rendelet 3. számú melléklete)

A szociális szakértő az interjú során azt vizsgálja, akadályozza-e szociális szükséglet és körülmény a foglalkozási rehabilitációt, és ha igen, szociális rehabilitációval felszámolhatók-e az akadályok. A szociális szükségletek vizsgálata kiterjed a kérelmező családjára és közvetlen környezetére is. A szakértő segít a feltárt problémák megoldásában, felvilágosítja az igénylőt az ellátórendszerben található támogatásokról és azok elérhetőségeiről. A szociális szakértő értékelési szempontjai között a kommunikációs képesség, a motiváltság, az életvezetés, a problémamegoldó képesség mellett, az érzelmi és családi kapcsolatok, az életkörülmények, valamint a mobilitást esetlegesen akadályozó tényezők is megtalálhatók.

A rehabilitálhatóság minősítésének szociális szempontjainál figyelembe veendő körülmények, feltételek, amelyeket a szociális rehabilitációs szakértőnek egy 10 kérdésből álló kérdőíven kell összegeznie:

1. Önellátás, önkiszolgálás szociális háttere

a) okoz-e problémát az önellátás, önkiszolgálás (van-e ehhez segítsége).

b) étel elkészítése, elfogyasztása (van-e lehetőség az étel elkészítésére, meg tudja-e vásárolni az alapanyagokat).

c) megfelelő táplálkozás (rendszeres étkezése biztosított-e, megfelelő-e számára).

d) testápolás, tisztálkodás (biztosított-e a tisztálkodás lehetősége, van-e igénye erre).

e) kontinencia (gondozott-e az inkontinenciája).

f) öltözködés (ruházatának megfelelősége, állapota, tisztasága, az ügyfél megjelenése).

2. Napi feladatok ellátása

a) napi otthoni feladatok végzése (önállóan vagy segítséggel).

b) napi feladatok tervezése, szervezése.

c) háztartási teendők ellátása.

d) ételkészítés.

e) házi munka.

f) háztartási eszközök használata.

3. Kommunikáció

a) kommunikáció létrehozása (adekvát, vagy inadekvát verbális és nonverbális üzenetek),

b) kommunikáció megértése (verbális, nonverbális üzenetek),

c) helyzetnek megfelelő kommunikáció,

d) társadalmi szerepnek megfelelő kommunikáció,

e) beszéd érthetősége,

f) kommunikációhoz igényelt segítség,

g) kommunikációs segédeszközhöz való hozzájutás lehetősége.

4. Motiváció, attitűdök

a) saját helyzetmegítélése,

b) rendelkezik-e jövőképpel,

c) a változtatás lehetőségének elfogadása,

d) a foglalkozáshoz való viszonyulás, szemlélet, hozzáállás,

e) motivációt segítő, akadályozó tényezők,

f) a munkahelyi beilleszkedést segítő vagy akadályozó tényezők.

5. Életvezetés, önálló életvitel

a) pénzbeosztás,

b) a mindennapok önálló irányítása,

c) önálló ügyintézés,

d) önálló döntéshozatal,

e) önrendelkezés,

f) különböző családi és társadalmi szerepek megfelelő működése.

6. Problémamegoldási képesség, alkalmazkodás a változásokhoz

a) probléma felismerése, elemzése, megoldása,

b) a választott problémamegoldás végrehajtása,

c) problémamegoldási ismeretek alkalmazása új helyzetekben,

d) rugalmas alkalmazkodás a változásokhoz.

7. Mobilitás

a) helyváltoztatás akadályozottságának felmérése (állandó vagy időszakosan fennálló),

b) lakás akadálymentessége,

c) lakókörnyezet akadálymentessége,

d) szállítóeszköz használatának szükségessége,

e) támogató eszközhöz való hozzájutás,

f) szükséges-e a speciális akadálymentesítés,

g) megteremthető-e a speciális akadálymentesítés,

h) a tömegközlekedésben való részvételt akadályozó egyéb tényezők.

8. Érzelmi kapcsolatok:

a) érzelmi funkciók.

b) érzelemvilág megfelelősége, szabályozottsága.

c) érzelmi labilitás, érzelmi stabilitás,

d) magányosság, elszigeteltség, szegregálódás, izolálódás,

e) érzelmi kapcsolatok (megfelelő, kiegyensúlyozott, konfliktusos).

9. Családi, közösségi kapcsolatok:

a) családi kapcsolatok működése,

b) akadályozó vagy támogató családi kapcsolatok,

c) a családi kötelékek erőssége,

d) megoldatlan, súlyos konfliktusok a családban,

e) közösségi kapcsolatok (tágabb rokonság, szabadidős, vallási közösségek) megléte vagy hiánya,

f) akadályozó vagy támogató közösségi kapcsolatok,

g) lakókörnyezeti kapcsolatok.

10. Családtagok ellátása:

a) családtagok száma,

b) kiskorúak száma,

c) a vizsgált személy családban betöltött szerepe (eltartott vagy családfenntartó),

d) a vizsgált személy gondozására, ápolására szoruló családtag/ok.

A foglalkozási rehabilitálhatóság szociális szempontú minősítése az e táblázatba foglalt szempontrendszer segítségével történik, az 1-10. sorszám alatt felsorolt szempontokra adott 1; 2; 3 pontszámok, illetve X segítségével az alábbiak szerint:

Foglalkozási rehabilitációját szociális szükséglet nem korlátozza: 3 pont

Foglalkozási rehabilitációjához szociális rehabilitáció szükséges, kevés segítséget, támogatást igényel: 2 pont

Foglalkozási rehabilitációjához szociális rehabilitáció szükséges, jelentős segítséget, támogatást igényel: 1 pont

A foglalkozási rehabilitáció szociális rehabilitáció mellett sem valósítható meg: X.

FIGYELEM! Amennyiben egyetlen szempontnál is az értékelés alapján X kerül bejelölésre, akkor a foglalkozási rehabilitáció nem javasolható. (Viszont az 1-6., 8-9. szempontok nem értékelhetőek önmagukban kizáró tényezőként.)

A 10 szempontra maximálisan 30 pont adható. Amennyiben a szociális rehabilitációs szükségletekre adott pontszámok összege eléri, vagy meghaladja a 12 pontot, akkor a foglalkozási rehabilitáció javasolt, amennyiben 12-nél kevesebb az összeadott pontszám, vagy egy szempontnál kizáró tényező, X kerül megjelölésre, akkor a foglalkozási rehabilitáció nem javasolt.

Az ügyfél figyelmét előre fel kell hívni arra, hogy az általa elmondottak és rendelkezésre bocsátott adatai alapján történik meg a szociális rehabilitációs szükséglet és a foglalkozási rehabilitáció minősítése és ezzel kapcsolatosan minden, a megítéléshez szükséges tájékoztatást a valóságnak megfelelően adjon meg.

A komplex minősítés lehetséges eredménye

Ha az igénylő megmaradt egészségi állapota meghaladja a 60 %-ot, nem jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátására.

Ha az egészségi állapota 60 és 31 % közötti, és foglalkoztatását egészségi körülmények nem akadályozzák, az orvosszakértő rehabilitációra tesz javaslatot.

A 30 % alatti megmaradt egészségi állapotú személyek kizárólag rokkantsági ellátást kaphatnak, tehát rehabilitációs ellátásra semmiképpen nem javasolhatók.

Véleményében az orvosszakértő minden esetben nyilatkozik arról is, hogy a foglalkoztatást milyen tényezők korlátozhatják, a foglalkozási rehabilitáció során milyen egészségi körülményeket kell figyelembe venni.

A 2012. január 1-jétől érvényes minősítési kategóriák:

„B1” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 51-60 % között van, és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,

„B2” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 51-60 % között van, és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,

„C1” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31-50 % között van, és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,

„C2” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31-50 % között van, és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,

„D” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1-30 % között van, és orvosszakmai szempontból önellátásra képes,

„E” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1-30 % között van, és orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.

(folytatása következik)