A honvédek nyugdíjáról

A fegyveres szervek hivatásos tagjainak (így főként a rendőrök, határőrök) nyugdíjával kapcsolatban írt összefoglalómra sok honvédtiszttől is érkeztek kérdések, ezért úgy vélem, célszerű összefoglalnom a honvédek (a hadsereg tagjai) nyugdíjazására vonatkozó rendelkezéseket is.

E szabályokat elsősorban a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) tartalmazza - természetesen e tekintetben figyelemmel kell lennünk a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény szabályaira is.

Mint azt már minden érintett tudja, szolgálati nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól már nem állapítható meg.

Míg korábban a hivatásos állomány általános nyugdíjkorhatára az 5 év korkedvezménnyel és az akkori nyugdíjkorhatárral számolva 57 év volt, miközben szolgálati nyugdíjat bizonyos feltételekkel már 25 év szolgálati jogviszony után is igényelni lehetett, ma már nincs erre lehetőség és a korhatár is megegyezik az általános öregségi nyugdíjkorhatárral.

A változtatások az alábiakban foglalhatók össze:

1) Az 1954-ben vagy korábban született, és már szolgálati nyugdíjban részesülő személyek tekintetében nem történt változás, változatlan összegben (az időközi kötelező nyugdíjemelésekkel növelt összegben) megilleti őket immár öregségi nyugdíj címén a szolgálati nyugdíjuk.

2) Az 1955-ben vagy utána született, és 2011. december 31-én már szolgálati nyugdíjban részesült személyek nyugdíja átalakult szolgálati járandósággá, és a járandóság összege a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével - jelenleg 16% - csökkent (amellyel szemben viszont lehetőség van a családi adókedvezmény érvényesítésére).

3) Minden olyan hivatásos állományban lévő személy, aki nem tartozik az előbbi két személyi körbe, elvesztette a jogosultságát a szolgálati járandóságra, rájuk az általános nyugdíjszabályok vonatkoznak, néhány eltéréssel, amelyre kitérek a következőkben. (A legfontosabb lehetőség ez utóbbi személyi kör számára, hogy kérhetik a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésüket - legkorábban a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt 5 évvel, azaz jellemzően 60 éves koruktól -, ha legalább 30 év szolgálati jogviszonnyal rendelkeznek.)

A Hjt. nyugdíjjal, nyugdíjazással, nyugdíj előtti rendelkezési állománnyal kapcsolatos főbb rendelkezések a következők.

A nyugállományú katona fogalmának meghatározása

2.§ E törvény alkalmazásában:

30. nyugállományú katona: az állomány korábbi tagja,

a) akit a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény szerint katonai szolgálati nyugállományba, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugállományba helyeztek, vagy

b) aki öregségi nyugdíjban, más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, vagy megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül, feltéve, hogy annak megállapítását közvetlenül megelőző utolsó szolgálati viszonya a Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal (a továbbiakban: KNBSZ) állt fenn,

kivéve, ha a szolgálati viszonya lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, vagy méltatlanná válás, kifogástalan életvitel követelményének való meg nem felelés, nemzetbiztonsági szempontból katonai szolgálatra alkalmatlanság miatt szűnt meg,

Nyugdíj előtti rendelkezési állomány

46. § (1) A Honvédség rendelkezési állományába tartozik, ...

t) a hivatásos állomány azon tagja, aki legalább 30 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, a szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel, de legfeljebb a szolgálat felső korhatáráig (a továbbiakban: nyugdíj előtti rendelkezési állomány) - vagyis erre a hivatásos állomány 1957-ben vagy utána született tagjának 60-65 éves életkora között nyílik lehetősége.

...

48. § (1) A hivatásos állomány tagja a 46. § (1) bekezdés t) pont szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba kérelmére vagy szolgálati érdekből helyezhető át. A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozó tagja

a) csak különleges jogrend idején hívható szolgálatba,

b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,

c) a szolgálatba hívása tartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult, és

d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg megállapítása során alkalmazni kell a Kenytv. 20. §-át.

(A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény, azaz a Kenytv. idézett rendelkezése és előzménye:

A szolgálati nyugdíj rögzítése

19. § A szolgálati nyugdíj összegét 2011. december 31-ével, a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szolgálatinyugdíj-megállapítási szabályai szerint, 2012. december 31-éig - annak folyósítása nélkül - meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (nyugdíjrögzítés) annak, aki

a) 2011. december 31-én a Hszt., illetve a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagja,

b) a 3. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozik, és

c) a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet.

20. § Azoknak a 3. § (2) bekezdés b) pontjának hatálya alá nem tartozó személyeknek, akik folyósítás nélkül megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjjal rendelkeznek, az öregségi nyugdíj megállapítása során kérelemre a megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjnak az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegét, több megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíj esetén a magasabb összeget kell öregségi nyugdíjként megállapítani, illetve a 18. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltak szerint továbbfolyósítani, és ezt az összeget kell a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során figyelembe venni.

A fent hivatkozott 3.§ (3) bekezdés a következőképpen rendelkezik:

(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogosult 2011. december 31-én a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti szolgálati viszonyban áll, a szolgálati nyugdíj összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint 2011. december 31-ével újra meg kell állapítani, és ha ez az összeg magasabb, mint a szolgálati nyugdíj 2011 decemberére járó havi összege, ezt az összeget kell 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.

Vagyis a lényeg: ha valaki megfelel a fenti feltételeknek - 2011. december 1-én hivatásos volt és addig a napig szerzett 25 év “ hivatásos” szolgálati időt, továbbá még nem részesül szolgálati nyugdíjban, illetve az azt felváltó szolgálati járandóságban - a rögzített szolgálatinyugdíj-összeg lesz az öregségi nyugdíj összege (az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben).

Ez vonatkozik a nyugdíj előtti rendelkezési állomány során - arra az időre, míg nem hívják szolgálatba - őt megillető nettó illetmény összegére is, miután a rögzített nyugdíjjal rendelkező hivatásos személy öregségi nyugdíja éppen e rögzített nyugdíja lenne, ha (a rendelezési állományba helyezés időpontjában) betöltötte volna a nyugdíjkorhatárt.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. fejezete szól a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek öregségi nyugdíjáról:

18. §  (2) Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (Vagyis megszűnik a jelenleg 16%-os  levonás, ennyivel nő a nyugdíj összege.)

(3) Az öregségi nyugdíj  (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt (legkorábban 2012. január 1-jétől számítva) legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a (2) bekezdés szerint folyósított összegnél.)

Térjünk vissza a Hjt. releváns rendelkezéseire:

Kötelező felmentés

62. §  ... (2) A szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha ...

c) az állomány tagja a megváltozott munkaképességű személyek ellátására (vagyis rokkantsági vagy rehabiliátciós ellátásra) jogosultságot szerzett, feltéve, hogy ezt írásban kéri, ...

g) az állománynak Tny. tv. 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő tagja kérelmezi. (Ez a nők kedvezményes nyugdíja.)

...

(7) A (2) bekezdés g) pontja szerinti feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt az állomány tagja részére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. tv. szerinti adategyeztetés és szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása keretében hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

Felmentési idő

65. § (1) A felmentési idő legalább 2 hónap, amely a szolgálati viszonyban töltött

a) 5 év után 1 hónappal,

b) 10 év után 2 hónappal,

c) 15 év után 3 hónappal,

d) 20 év után 4 hónappal,

e) 25 év után 5 hónappal,

f) 30 év után 6 hónappal

meghosszabbodik. A felmentési idő a 8 hónapot, valamint a szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati idejét nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

a) az állomány tagjának kérelmére a felek írásban rövidebb felmentési időben is megállapodhatnak,

...

 (3) A felmentés időpontját a felmentési okiratban meg kell határozni. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.

66. §

(2) Teljes felmentési időre mentesíteni kell az állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól, ha szolgálati viszonya a 62. § (2) bekezdése szerint szűnik meg. (Azaz a nők kedvezményes nyugdíja vagy rokkantsági/rehabilitációs ellátásra való jogosultság miatt.)

(3) A mentesítés ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult, amelyet havonta egyenlő részletekben kell folyósítani. A kifizetett távolléti díjat visszakövetelni nem lehet, ha az állomány tagját a szolgálatteljesítés alól végleg mentesítették, és a távolléti díj fizetését kizáró körülmény a szolgálatteljesítés alóli mentésítése után következett be.

A szolgálati viszony megszűnése e törvény erejénél fogva

68. § (1) E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya

a) a szolgálat felső korhatárának elérésekor, ...

n) ... ha e törvény azt kifejezetten elrendeli.

(2) A szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárral.

(3) Az (1) bekezdés n) pontja nem alkalmazható akkor, ha az öregségi nyugdíj, vagy a más pénzbeli ellátás a szolgálati viszony fenntartása céljából szünetel, és ezt az állomány tagja a szüneteltetésről hozott határozattal igazolja. A miniszter által kijelölt honvédségi szervezet ellenőrzés céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy az állomány tagja öregségi nyugdíjban vagy más pénzbeli ellátásban részesül-e, továbbá arról, hogy annak folyósítását szolgálati viszony fenntartása céljából szünetelteti-e.

Végkielégítés: nem jár

71. § ... (2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem illeti meg a végkielégítés a hivatásos állomány tagját a 62. §  ... (2) bekezdés ... c) - megváltozott munkaképességű személy ellátására való jogosultság megszerzése - , g) - nők kedvezményes nyugdíja igénylése - pontja esetén ...

A szolgálati viszonyban töltött idő számítása

92. § (1) A tényleges szolgálati viszonyban töltött idő az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének napjáig tart. A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a tényleges szolgálati viszonyban töltött időbe nem számítható be.

(2) A felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából

a) a 2002. január 1-je előtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött, és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati időt, és

b) a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint rögzített szolgálati időt

tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni. A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a 2013. június 30-ig közszolgálati jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell venni.

(3) Az 1996. szeptember 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban töltött időként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelőzően hallgatói, növendéki és a tiszthelyettes-képző szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe.

(4) 1998. január 1-jét megelőzően az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számít jogszerző időnek.

(5) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban töltött időként kizárólag a hivatásos, a szerződéses, továbbá a 216. § (3) és (4) bekezdése alapján önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyban töltött tényleges, szorzószámok nélkül számított szolgálati időt kell figyelembe venni.

(6) Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.

(7) A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időbe nem számít bele a szolgálati viszony szünetelése, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság, a szülési szabadság időtartama, és a rendelkezési állomány azon időtartama, amikor az állomány tagja ténylegesen nem lát el szolgálati feladatot.

93. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni

a) a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állomány (tábornok által indítot bírósági eljárás, illetve méltatlansági eljárás esetei),

b) a szolgálati beosztásból való felfüggesztés,

c) az előzetes letartóztatás,

d) az ideiglenes kényszergyógykezelés,

e) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 132. § (1) bekezdése szerinti szabadságvesztés, és

f) a jogellenes távollét

időtartamát.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja nem alkalmazható akkor, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy a büntetőeljárást a felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg, vagy a tábornok szolgálati viszonya nem kerül megszüntetésre.

A jubileumi jutalom: jár!

132. § (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke

a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi,

b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi,

c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi,

d) 40 és azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(2) A jubileumi jutalom az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.

(3) A hivatásos állomány tagjának nyugdíjazásakor ki kell fizetni

a) a szolgálati viszony megszűnése évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 1 év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,

d) a 40 év és az azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4)Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szűnt meg, a (3) bekezdés szerinti jubileumi jutalmat özvegyének, élettársának, ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni.

A kiegészítő rokkantsági támogatás és a kiegészítő hozzátartozói támogatás

143. § (1) Kiegészítő rokkantsági támogatásra jogosult az a megváltozott munkaképességű személy, akinek egészségi állapota a 30%-ot nem éri el, feltéve, hogy

a) a hivatásos állomány tagjaként a katonai szolgálatra alkalmatlanná vált,

b) legalább 15 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik,

c) az egészségi állapotának kialakulása túlnyomórészt szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati eredetű megbetegedés következménye, és

d) részére rokkantsági ellátás került megállapításra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás mértéke a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló havi átlagjövedelem 10%-ának megfelelő összeg.

(3) Kiegészítő hozzátartozói támogatás illeti meg a hozzátartozói nyugellátásra jogosultat, ha az állomány tagjának halálát szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati eredetű foglalkozási megbetegedés okozta.

(4) A kiegészítő hozzátartozói támogatás mértéke a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 25%-ának megfelelő összeg.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50%-ának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

(6) A kiegészítő hozzátartozói támogatás és az azzal kapcsolatos végrehajtási költségek forrását a központi költségvetés biztosítja.

144. § (1) A kiegészítő rokkantsági támogatásra és a kiegészítő hozzátartozói támogatásra (a továbbiakban együtt: kiegészítő támogatás) való jogosultságról a miniszter által kijelölt honvédségi szervezet hivatalból eljárva határozatban dönt, és a megállapított kiegészítő támogatást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(2) A kiegészítő támogatás összegét a Tny. tv. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

A NYUGÁLLOMÁNYÚ KATONÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

223. § (1) Méltatlan az egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára az a nyugállományú katona,

a) aki egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít,

b) aki a Honvédség tekintélyét és a működéséhez szükséges közbizalom megóvását veszélyeztető tevékenységet folytat vagy magatartást tanúsít,

c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.

(2) A méltatlanná válás tényét vizsgálat keretében kell megállapítani, az eltiltást határozatba kell foglalni. A vizsgálat lefolytatásának rendjét, a vizsgálatra és a döntésre jogosultat, az eljárási határidőket, a határozat formai és tartalmi követelményeit a miniszter rendeletben határozza meg.

224. § (1) A nyugállományú katona a nyugállományba helyezését követő 1 éves jogvesztő határidőn belül nyújthat be szolgálati panaszt.

...

A Hjt. mellett alkalmazni kell a következő miniszteri rendeletet is:

12/2013. (VIII.15.) HM rendelet az egyes pénzbeli, természetbeni és szociális juttatásokról

Nyugállományúak egyszeri pénzbeli támogatása

24. § (1) Egy alkalommal, kérelemre egyszeri pénzbeli támogatás nyújtható annak a nyugállományú katonának, akinek szociális helyzete és egészségi állapota alapján idősek otthonában történő ellátása indokolt, és erről maga gondoskodik.

(2) Az egyszeri pénzbeli támogatás mértéke az idősek otthona által megállapított egyszeri hozzájárulás 70%-a, de legfeljebb a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a közszolgálati tisztviselőkre meghatározott illetményalap ötvenszerese.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az idősek otthona által megállapított egyszeri hozzájárulás teljes mértékben átvállalható, ha a bérlő a HM rendelkezésű lakás bérletét közös megegyezéssel megszünteti és kiürítési térítésben nem részesül.

(4) Az egyszeri pénzbeli támogatás igénybevételét a nyugállományú katona az MH hadkiegészítésért és központi nyilvántartásáért felelős szervének parancsnokánál kérelmezheti. A kérelemhez mellékelni kell

a) a nyugállományú katona jövedelmi és vagyoni viszonyait hitelesen bizonyító igazolásokat,

b) a nyugállományú katona egészségi állapotát bizonyító igazolásokat, valamint

c) a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi szerve által készített környezettanulmányt.

(5) A környezettanulmánynak tartalmaznia kell az elbíráláshoz szükséges, a nyugállományú katonára vonatkozó adatokat, így különösen

a) a jövedelmi és vagyoni helyzetének, anyagi rászorultságának bemutatását, ezen belül különösen a nyugdíj mértékére, egyéb jövedelmekre, ingó és ingatlan vagyonra, különös tekintettel lakástulajdonra vonatkozó adatokat,

b) a szociális körülményének bemutatását, így különösen a lakáskörülményeket, a szociális környezetet, a település jellegét, az önkormányzati ellátást, a bűnügyi fertőzöttséget,

c) az egészségi állapotot,

d) az életkorát, valamint

e) a katonai érdemeinek felsorolását.

(6) Az egyszeri pénzbeli támogatás mértékéről vagy a kérelem elutasításáról szakértői munkacsoport javaslata alapján az MH központi személyügyi szervének vezetője dönt. Az egyszeri támogatás igénybevételéről a nyugállományú katona, az MH központi személyügyi szerve, a HM ingatlangazdálkodásért felelős szervezete és az idősek otthona megállapodást köt.

NYUGÁLLOMÁNYÚ KATONÁK ÉS NYUGDÍJAS KÖZALKALMAZOTTAK SEGÍTÉSÉT CÉLUL KITŰZŐ CIVIL SZERVEZETEK TERMÉSZETBENI TÁMOGATÁSA

25. § (1) A nyugállományú katonák és nyugdíjas közalkalmazottak segítése érdekében támogatásban részesíthetők az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek megfelelő szervezetek és azok tagszervezetei, amelyek felvállalják tagjaik érdekképviseletét, a nyugállományú katonákkal és nyugdíjas közalkalmazottakkal való törődést, illetve alapszabályuk célul tűzi ki a honvédelem érdekében való tevékenységet, a katonai hagyományok ápolását.

(2) A támogatásként nyújtott szolgáltatások

a) a szervezeti élettel összefüggő rendezvények elhelyezési és irodatechnikai eszköz feltételeinek biztosítására,

b) a szervezeti működéssel összefüggő egyéb szolgáltatások, így különösen telefonvonal, levelezés biztosítására, és

c) a szervezet megalakulása alkalmából szervezett évfordulós rendezvényeken évente egy alkalommal kulturális műsor biztosítására

terjedhetnek ki.

(3) A szolgáltatások köre és igénybevételének módja egyedi megállapodásban kerül rögzítésre.

Összefoglalva:

Az 1954-ben vagy korábban született hivatásosokra a szigorító változások nem vonatkoznak.

Az 1955-ben vagy azt követően született egyenruhások részére a 2011. decemberi szolgálati nyugdíjukat 2012. januárjától a kötelező nyugdíjemelés mértékével ugyan növelt, de a személyi jövedelemadó mindenkori mértékének megfelelően csökkentett összegben, szolgálati járandóságként kell(ett) tovább folyósítani, azzal, hogy a szolgálati járandóság nem csökkenhetett a 2011. decemberi minimálbér másfélszerese alá. (A gyermekesek számára vigasz lehet, hogy a csökkentéssel szemben viszont érvényesíthető a családi személyi jövedelemadó kedvezmény.)

A rögzített nyugdíjjal rendelkezőnek - akik 2011. december 1-én hivatásos állományban voltak és addig a napig megszereztek 25 év “ hivatásos” szolgálati időt, továbbá még nem részesültek szolgálati nyugdíjban, illetve az azt felváltó szolgálati járandóságban - a rögzített szolgálatinyugdíj-összeg lesz az öregségi nyugdíjuk összege a korhatár betöltését követően (az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben) - illetőleg ez az összeg lesz a nettó illetményük, ha nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerülnek (arra az időre, amíg nem helyezik szolgálatba őket).

Minden más esetben a Hjt. fent leírt szabályai szerint kell eljárni.

Őszintén remélem, hogy ennek az összefoglalónak a segítségével minden kedves honvéd Olvasóm sikeresen felkészülhet a nyugdíjazásával kapcsolatos teendőkre.

Kérem, osszák meg érintett barátaikkal és ismerőseikkel is - és persze kérjék meg őket is, hogy lájkolják a NyugdíjGuru oldalt :-)