A gyermekvállalás elismerése az öregségi nyugdíjrendszerben

2014. 09. 22.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!
K Küldés K Nyomtatás

(1) A szolgálati idő arányosításának szabályozása

A rendszer kedvez a részmunkaidőben dolgozó nők számára a szolgálati idő arányosításának szabályozása terén: 2004. január 1-jétől a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem.

Ez különösen a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére kedvező, ugyanis nyugdíjjogosultság szerezhető legalább 15 évi biztosítási jogviszonnyal akkor is, ha akár az egész időszakban csak részmunkaidőben dolgozott az érintett és a minimálbérnél kisebb összeget keresett (ami  után fizette a járulékokat).

(2) Szolgálati idő szerzése gyermekszüléssel és -neveléssel

A rendszer az öregségi nyugdíj szempontjából gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el a következő időtartamokat:

Az 1998. január 1. előtti időszak tekintetében:

a) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha a biztosítottat háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

b) Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét - az egyszeres számításra tekintet nélkül - annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt.

Amennyiben az 1968. január 1-je előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Az 550 napi növelésre az az anya jogosult, akinek a gyermeke a 18. életévét megelőző időponttól tartósan beteg vagy fogyatékos (volt). A tartós betegséget, illetőleg a fogyatékosságot a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell bizonyítani.

c) Szolgálati időként kell figyelembe venni a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának, a szülési szabadságnak, és a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát.

d) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, illetőleg kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának

szülése esetén

a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig eltelt időt, ha ezt megelőző naptári hónapban szolgálati időt szerzett, illetőleg ezt megelőzően társadalombiztosítási járulékot fizetett vagy a házastárs után társadalombiztosítási járulékot fizettek.

e) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő gyermeknevelési támogatást kapott, feltéve, hogy a támogatás után nyugdíjjárulékot fizetett.

f) Az egységes anyasági segélyben részesült nőnél szülési szabadság címén

- 1962. december 24-e előtti szülés esetén nyolcvannégy napot,

- 1962. december 23-át követő szülés esetén száznegyven napot

kell figyelembe venni.

g) A mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő szülési segélyezés időtartamát szolgálati idő szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ezalatt a tagsági viszony fennállott volna.

h) Munkanapnak számít - a heti pihenőnapok kivételével - az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag szülési szabadságon volt vagy gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült, vagy háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést kapott.

Az 1997. december 31. utáni időszak tekintetében:

Szolgálati időként kell figyelembe venni

- a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

- a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát,

- illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

(3) Családi járulékkedvezmény érvényesítése

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 51. § (2) bekezdése szerint „a családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és

b) nyugdíjjárulék

összege.”

A családi járulékkedvezmény havi összegét a tárgyhavi családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti összege és a tárgyhavi adóelőleg-alap különbözetéből kiindulva kell kiszámítani. A tárgyhavi adóelőleg-alap, több kifizetés esetén a kifizetések együttes összege alapján megállapított adóelőleg-alapot jelenti. A családi járulékkedvezmény kiszámítása során főszabály szerint a munkáltatónak az összes, az adott hónapban történő kifizetés együttes hatását kell figyelembe venni.

A részleteket olvassák el itt:

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/csaladi_jarulekkedvezmeny.html

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...